Na, erre nem számított senki, ugye? A mai poszt tárgya nem csak annyiban tér el a héten eddig mutatottaktól, hogy nem Matchbox, hanem talán abban is, hogy nem Ferrari. Illetve nem teljesen biztos, hogy az. Cserébe az tény, hogy egy újabb olyan beszerzésemről számolhatok be, ami egy gyerekkori darab pótlása. Az elmúlt négy napban mutatott darabokkal sikerült oda jutnom, hogy kettő híján megvan az összes Matchbox Ferrari, már ha nem számolok a színvariációkkal. A vékonykerekes Ferrari Berlinetta persze még nem jönne rosszul, rajta van a listámon, de ráér. Nem volt olyan régen, hogy azt mondtam, nem foglalkozom olasz autókkal, azóta ugye majd' mindet sikerült beszereznem a MB és a HW kínálatából, kiegészítve pár más gyártó kisautóival, így egy darabig Ferrari-fronton rendben vagyok.

Így voltam ezzel akkor is, amikor a vaterán megjelent egy méretes műanyag járgány, azzal a jellemző kis kerek képződménnyel az orrán, amibe madzagot lehet fűzni, és így magunk után húzni :) Nagyot dobbant a szívem, mert gyerekkoromban volt egy pont ugyanilyenem, igaz, azt akkor én még (apám tanító hatására) Bugattiként ismertem és használtam, de most, hogy egy kicsit nekiálltam keresgélni a neten, rá kellett jönnöm, hogy szinte bármelyik másik gyártó esélyesebb. Mint például a Ferrari, aki 553-as jelöléssel készített egy híres versenyautót 1954-ben. Itt vannak róla még képek és információk, de a műanyag kisautó jó pár ponton eltér az 553-astól, tehát ahogy írtam fentebb, simán lehet, hogy valójában egy Mercedesről, vagy Maseratiról, netán Auto Union-ról van szó, de ez lényegében mindegy is...

A játékautó jó nagy, a méretarányát olyan 1:10-nek lőném be. Puha, rugalmas plasztik kivitelének köszönhetően nemigen kell attól félnem, hogy széttörne, ha leejteném, de valószínűleg az sem okozna benne maradandó károsodást, ha ráülne egy elefánt, vagy esetleg valaki tévedésből fellőné a Holdra. Egyedül a vas tengelyek mutatnak némi hajlamot a rozsdásodára, amit egy korábbi tulajdonos egy kevés piros festékkel próbált megelőzni, mérsékelt sikerrel. 1200 forintomba került ez a mutatvány, de nem bánom. Még annak a fényében sem, hogy nem sokkal az üzlet nyélbe ütését követően hirtelen feltűnt egy újabb példány a vaterán, amely majdnem pont ugyanolyan zöld, mint az én gyerekkori darabom volt, ráadásul szintén majdnem ugyanolyan küllős kerekekkel, mint amire emlékszem - bár ezek nálam feketék voltak, nem pirosak:

Február elsején, amikor írom a posztot, ez 1001 forinton áll, holnap jár le, meglátjuk, meddig megy. Ma azonban itt a szirszarjaimon véget ér a Ferrari-hét, sőt valószínűleg innentől maga a típus sem fog túl gyakran szerepelni itt, legalábbis valami következő új MB- vagy HW-modell megjelenéséig. Viszont szerencsém volt, mert épp ma (mármint elsején) jelent meg egy témába vágó írás a belsőségen, amit azonnal jól be is linkelek, bár mire a poszt megjelenik, már biztos mind olvastátok. Mint ahogy ezt is. Kívánok hát mindenkinek jó hétvégét!