Aki a kezdetektől követi a blogom, és úgy sejtem, rajtam kívül nem sok ilyen ember van, az tudhatja, hogy 2008 óta gyűjtök intenzívebben kisautókat (és egyéb szirszarokat), előtte csak hébe-hóba vettem pár VW kisautót, aztán egy szülinapi ajándék nyomán elkezdtem egy kicsit jobban ráfeküdni a dologra, és mint annyi gyűjtőtársam, először én is igyekeztem a gyerekkori kedvenceket visszavásárolgatni. Ez szerintem tök természetes, a nosztalgia jó dolog, főleg ha nem megy másnak a rovására. Viszont az azóta eltelt közel 10 év sem volt elég arra, hogy minden olyan kisautót összeszedjek újra, amit gyerekként szerettem. No nem mintha ne lett volna lehetőségem beszerezni például a most következő versenyautót, mert elég felmenni az ebayre vagy akár a vaterára, de sok más helyen is előfordul, mégis ennyi időt váratott magára a dolog, mert... egyszerűen csak így alakult. Ezen kívül tényleg szinte mindent sikerült visszapótolnom, még olyan lehetetlen dolgokat is, mint a távos Datsun vagy a lépegető Saturn Robot, néha óriási szerencsével, máskor meg a gyűjtőtársak hathatós segítségével, erre pont egy ilyen kommersz darab fog ki rajtam ;) Na, a szeptemberi börzén ez is meglett végre újra, pár másik régi MB társaságában, bagóért:

Az első lámpák a szélvédő műanyagjából lettek kialakítva, így az eleje, mondhatni, részletes lett, ellentétben a hátsó traktus meglehetős ingerszegénységével, amit viszont ezzel megpróbálhatok egy kicsit ellensúlyozni ;) Egyébként a karosszérián rendesen kialakították az ajtók vonalait, a szellőzőket, lényegében minden a helyén van. A Matchbox-viszonylatban meglehetősen széles kisautó alapját egyébként egy valós versenyautó adta, a C-csoportos Sauber C9-es, amiről itt olvashattok egy keveset. (Joe-nál is szerepelt már ez a kisautó egy pillantás és egy rövid leírás erejéig, bár ő Fordként azonosította be, de a poszt elején látható fotó alapján szerintem én tudom jól.) Érdekes, hogy az igazi autót csak 1987-ben mutatták be, kisautóként viszont már 1985-ben megvásárolható volt, ekkortájt kaphattam én is a saját példányomat. Később több színben és másfajta kerékkel is megjelent, de nekem természetesen ez kellett, és nem más. A most bemutatott kisautón nem múlt el az idő nyomtalanul, látszik, hogy játszottak vele, de teljesen vállalható az állapota, ha a sajátom maradt volna meg, az rosszabbul nézne ki. Főleg hogy annak a szárnyát anno újrahasznosítottam egy Ford LTD-re... Szóval újabb pipa, és most hirtelen nem is tudnék olyan kisautót mondani, ami rajta van a még beszerzendő gyerekkori emlékeim listáján, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is ilyen.