Április 6-án, Húsvét hétfőn a megszokott pajtimmal jól elmotoroztunk egyet Nagybörzsönybe. Idén talán ha egyszer vagy kétszer ültem csak motorra, tavaly októberben is csak kábé kétszer, úgyhogy ez volt a mi szezonindítónk. Alapvetően két okból nem használtam az utóbbi időben a Translapot: az egyik, hogy a gyújtást meg kéne végre rendesen csinálni, mert időnként még mindig előjön az egyhengerezés, de most már legalább tudjuk (a szerelőm és én), hogy miért; a másik, hogy a munkába járáshoz van BKV-bérletem, és a bemenet és a hazajövet számomra a me time, ami alatt hangoskönyvet vagy podcast-et hallgatok általában, és ez motoron nekem nem megy, így sokszor inkább buszozok, csak mert érdekel a könyv. De az ünnep pompás alkalom volt egy kellemes kiránduláshoz, sőt igazából előtte vasárnap is mentem egy rövidebbet, Visegrádra, Lepencére. Hétfőn 10-kor indultunk, felmotoroztunk Vácon át a szokott útvonalon, de máskor általában max Zebegényig szoktunk menni, most még Szobon is túlmentünk, majd fel jobbra és már ott is voltunk. Régebben jártam már szerintem Nagybörzsönyben, de nem emlékeztem, hogy mennyire kellemes, jó fekvésű kis falu. Ettünk egy jó húslevest, mert a szeles idő miatt úgy éreztük, ez kell a lelkünknek, majd vissza indultunk. Nagymaroson lőttem az alábbi képet:

Úgy délután háromra értünk haza, kellemes, cseppet sem tempós túra volt, bár a gondolati szinten betervezett Berkenye sajnos most kimaradt, pedig szerettünk volna ott is lőni pár képet a híres fasorról. Majd legközelebb, ha még virágzik. Az öreg Honda remekül bírta. Az öreg fenekem kicsit kevésbé... Rá egy hétre meg ki kellett gurulnom Surányba valamiért, de csak egy gyors oda-vissza volt, semmi egyéb, viszont egy fotó pont belefért:

Ilyen kép még úgysem volt. Na minden jót, széles utat!