Egy újabb érdekesség terítéken. A mustángológiai alapművet szeretném bevezetőként beidézni, ennél ember nem tudja jobban összeszedni a hátteret. Így már csak egy kép kell az igaziról, íme, és utána rögtön rá is térhetünka poszt alanyára:

Nem aprózták el. Illetve pont hogy de. Minőségileg ugyanis olyat alkotott a Matchbox (vagy a Dinky, ugye) 1:64-ben, ami minden túlzás nélkül eléri a gyengébb 1:24-esek színvonalát. A Matchbox – amúgy igen széles Mustang-kínálatán belül gyakorlatilag egyedüliként – a Collectibles-ben hozta ki ezt a kis csodát, a Motor Trend néven futó alcsoportban, azt a fajtát, amelyik elsőre jut az emberek nagy részének az eszébe, ha a Ford Mustangra gondol. Végtelenül részletes, csodás minőségű modell. Jó, a részletek végesek, és bár harmadszor írom le, csodát azért ne várjunk.

A felnik teljesen élethűek, gumi feszül rajtuk, ráadásul fehér csíkos. A kaszni ragyogó fekete fényezést kapott (és csak ebben a színben létezik, így akinek ez megvan, megvan az összes színvariáció) visszafogott fehér dekorációval.

Az első lámpa letisztult festése nagyon tetszik, sokkal jobban, mint az a stílus, amiket a legkurrensebb Matchboxokon láthatunk. Természetesen hátulra is került a festékből, annyi és oda, amennyi és ahova kell.

A beltér is nagyon klassz, és érdekes módon anyagában teljesen egyedülálló a Matchbox kínálatában: valamiféle merevebb, habszerű műanyag, amely mindenhol érdesebb, mint a megszokott lágy tapintású műanyag. A kormány, a váltó és a pedálok is kaptak plusz festést, az összhatás elsőosztályú. A kis napellenzők is megvannak, természetesen a beltér színében.

A motorháztető felnyitható, ami alatt szintén szép a látvány, mind tartalmában, mind külalakjában.

Alulról apró csavarral lehet egyébként az egyszerű műanyag talpazathoz rögzíteni a kis Fordot, amely így tényleg egy kis műalkotás – pont, mint az igazi.