Na jó, eddig bírtam, felfedem a titokzatos új projektet.

Hosszas - értsd: immár több éves - gondolkodást követően január 16-án éjjel, ágyban, párnák közt megszületett a nagy döntés, hogy nem várok tovább, mivel kell egy nagyobb és újabb autó, amibe jobban lehet pakolni, kényelmesebb ki-be szállni és bír klímával is, reggel megnézek egy kiszemeltet. Egy Ventót. Azaz Jettát. Nem sorolom, milyen típusokat néztem végig előtte (mármint jórészt a neten), de a listán erősen felülreprezentáltak voltak a japánok és a németek, illetve volt pár svéd is, nem tagadom, végül egy német mellett tettem le a voksomat. Hogy miért? Több okból: először is a Golfot nagyon megkedveltem, a temérdek hibája ellenére is - minden kezelőszerv ott van, ahol én jónak gondolom, másodsorban pedig ha kell valami hozzá, mindig minden van és nem horror áron, és végül megvan még benne az elpusztíthatatlanság érzése, ami sok mai autóból már hiányzik. Ez utóbbi természetesen megvolt a Volvóban is anno, ill. mellette a Corollában, de a Clióban már nem találtam nyomát. Pedig az is egy viszonylag jól sikerült kisautó. Írtam, hogy végül a németre szavaztam, de tudnotok kell, hogy egy kicsit azért amerikai is...

Egy kis Ventopedia: a VW Vento a Hármas Golf ikertesója, 1992-ben debütált és onnan egészen 1999-ig gyártották. A név (ami  a szelet magát jelenti olaszul és portugálul) a Jettát váltotta Európában, de Amerikában például megmaradt a Jetta elnevezés, mert ott az nagyon bevált. Az én Ventómon is ez a név szerepel, mivel amerikai változat, ami leginkább a hátsó lökhárítón, a mérföldes órán és a plüsskárpiton érhető tetten. Egyébként odaát egy évvel később mutatták be, mert a mexikói gyárban kezdetben minőségi problémákkal küzdöttek. (Itt jegyezném meg gyorsan, hogy világszerte négy helyen gyártották, Osnabrückben, Wolfsburgban, Pueblában és Uitenhage-ban, Dél-Afrikában.) Herbert Schafer vezette a design team-et, áldassék a neve és foglaltassék minden babakocsi-tulajdonos imáiba, amely megalkotta ezt a kortalan (na jó, kissé elavult) formát, de a legnagyobb fejlődést az elődhöz képest a biztonság terén érték el, amúgy arányaiban kábé ugyanaz, kis doboz, nagy doboz, kis doboz, klasszikus autóforma. Meglepő módon a Jetta volt minden idők legsikeresebb Volkswagene az amerikai piacon - és nem a VW Bogár, amit magamtól tippeltem volna. Itt olvashattok róla egy totalcaros tesztet 2001-ből, majd egyet egy Hármas Golfról, amiből a következőket mindenképp szeretném kiemelni, magam és kis családom megnyugtatásául: "Amikor a modell megjelent 1991-ben a sajtó betérdelt. 1992-ben év autója lett Európában és számos nagy magazin választotta az év autójának házon belül. A kasztni sokkal merevebb, mint az elődje volt, ezért is, valamint a körültekintőbb zajszigetelésnek köszönhetően az autó olyan csendes volt, mint pár évvel ezelőtti luxusautók. Néhány újság kis túlzással konkrétan a W126-os Mercedes zajkomfortját vélte felfedezni a kis népautóban. Bár a legelső modellek nem voltak légzsákkal rendelhetők, azonban az aktív és passzív biztonsági elemek hangsúlyozottan megjelentek az autóban. Az ajtókban olyan merevítés van, hogy a karosszéria lakatosok azt a rudat szokták pajszernek használni, a műszerfal alsó harmadában keresztben préselt acél merevítés van, a műszerfal alsó borítása extra belső párnázással készül, hogy ütközés esetén a térdre kevésbé legyen veszélyes. Találtam itt pár száraz adatot, illetve néhány érdekességet: a 2.0 GL felszereltséggel (ami nekem is van) új korában 4 944 000 forintért lehetett megvásárolni az autót, ami nem semmi. A saját tömege 1160 kg, ami csak 150 kilóval több, mint anyámék 2007-es Yarisa! És kb. 10 centivel alacsonyabb annál. A csomagtartója viszont szinte pontosan kétszer akkora."

Leges-leginkább egy Honda CR-V-t szerettem volna vagy egy RAV4-est, de (egyelőre) a büdzsé okán egy jóval olcsóbb megoldást választottam. Persze, hogy ez _végül_ mennyire lesz olcsó, még nem lehet tudni, de majd meglátjuk. Itt van, ez lenne az:

Nagyobb, ez tény, mint a Golf, és hát fiatalabb is, hiszen az 1995-ös, ez meg már 96-os (forgalomba helyezésű)! ;) És hogy ez mitől projekt és nem autó? Nagyon kedvező áron vettem, konkrétan harmadába került, mint anno a Golf, cserébe viszont - bár ránézésre makulátlan - foglalkozni kell vele, nem is keveset, csúszik a kuplung (jut eszembe, ez a Golf esetében is fenn volt a hibalistán), jön belőle az olaj, van némi benzinszag is, valami miatt nem nyitja a motor a tetőt, a kesztyűtartó viszont pont nem nagyon akar csukva maradni (UPDATE1: rájöttem, hiányzott egy kis biszbasz, amit 500 forintért pótoltam egy bontóból, probléma megoldva), hátul egy kicsit kopognak a szilentek, a rádió valami miatt kikapcsolt állapotban is lopja az áramot (azóta ki is vettem belőle, én majd úgyis valami mást szeretnék bele), egy futómű-beállítás sem ártana neki, ilyesmi... Szerencsére kívülről meglepően rendben van az autó, horpadás semmi, karc is kevés, csak egy minimális rohadással rendelkezik a jobb hátsó kerékív elején, legalábbis ennyi, ami látszik, az ajtók szépen nyílnak és csukódnak, de természetesen nem gondolom, hogy ez még gyári fény rajta, vagy hogy soha ne lett volna törve.

Egy kis érdekesség: valamikor a 2000-es évek elején a Hajógyárin dolgoztam, és akkor az egyik kollégámnak egy céges Ventója volt, bordó. Ott és akkor én azt gondoltam, hogy ez a világ lehető legunalmasabb autója, hogy néz már ki azzal a bazi puttonnyal, mennyivel jobb már a Golf (olyan is volt egy kollégának, amihez szerencsétlennek egy GAY-kezdetű rendszám jutott), így béna, úgy béna, pfuj! Erre tessék, nyugdíjas lettem én is, vén trotty, aki bazmeg nem állat Celicákat nézeget meg sunamágnes cabriókat, hanem egy ilyen családi izét. De legalább feketét.

Viszont tényleg tágasabb, főleg az első ülésektől hátrafelé. Oké, a cabrióhoz képest ez nem nagy kunszt, és végül is nem is óriási a különbség, mármint ami magát az utasteret illeti, de hátul az 550 literes csomagtartó azért elég meggyőző. Illusztrálom:

A plüsskárpit szép állapotú, egy 4 centis szakadáson kívül csak pár, szinte láthatatlan hibával, de előre el tudnék képzelni valami sportosabb ülést. A kétliteres motor szépen jár, jól húz, bár hideg indítás után egy kicsit csattog (UPDATE2: olaj kellett neki, miután megitattam, csodák csodájára elmúlt a csattogás.). Van még rajta valami sportkipufogódob, de elölről és belülről szerencsére alig hallani, illetve amennyire szerettem fiatalabb koromban, hogy sötétített a hátsó ablak, mára már annyira fázom attól, hogy egy kötekedőbb rendőr esetleg megtalál vele. A kormány elég gáz, valaha légzsákos lehetett, mára már csak csúnya, ezt majd mindenképp le szeretném cserélni (UPDATE3: már szerváltam egy fasza háromküllőst egy Polóból.). Szóval lesz még vele mit tenni, kár is lenne tagadni. A jelenlegi felnik egyébként elég szépek, de nekem sokkal jobban tetszenek azok, amiket a másikra szerváltam nemrég, így egy csodás gyári 15-ös BBS-szett várja a tavaszt, hogy végre autóra kerülhessen - legfeljebb már erre az újra megy, nem a régire, a régi pedig megkapja az új kerekeit, és kész. Aztán azt meghirdetem. Most csúnya, hideg tél van, ilyenkor nem lehet cabriót eladni, vagy csak nagyon nyomott áron, de március végén szerintem már elkezdem hirdetni. Igaz, addig azt is egy kicsit rendbe kell tenni, mert a gyújtás még mindig nem az igazi, ill. a zár is rossz, no meg optikailag is ráfér egy kis törődés. És hogy honnan lesz minderre pénz? Még nem tudom. Reményeim szerint részben a februári börzén eladott javakból... Szóval most ez van, illetve ez lesz kisautók és egyéb szirszarok helyett, a gyűjtést ezennel határozatlan időre ünnepélyesen felfüggesztem, egy két nagyobb szirszart kell most gatyába ráznom. (Ha valakit esetleg érdekelne a cabrióm, mármint komolyan, szóljon gyorsan, szezon előtti áron megszámítom.)