Igazából nem jó a cím, mert most itt többen soundtrack-re gondolhattok, de nem egészen erről van szó, inkább olyanokat szedtem össze, amikor a zene egy kicsit több jelentőséget, illetve szerepet kap csak "sima" aláfestésnél, bár az nyilvánvaló, hogy mindig több a szerepe sima aláfestésnél. De inkább kezdem, és akkor megértitek, mire gondolok: például James T. Kirk bemutatására az új Star Trek-ben, ami szerintem akkora telitalálat a Beastie Boys Sabotage című számával, hogy még. Egyébként is nagy kedvencem a zenekar, a film is nagyon bejött, a kettő együtt pedig végképp. Ez az:
A nyomtató szétverése a Hivatali patkányokban szintén nagy kedvenc. Főleg a végén, amikor az egyik fickót a két másiknak kell visszafogni :) Aztán dolgukat jól végezve beülnek szépen a karakterükhöz tökéletesen kiválasztott, teljesen jellegtelen Toyota Corollába :D
Hip-hop vonalon maradva: mutattam már a Trópusi vihar vége-főcíme alatt futó zenés-táncos produkciót, amelyben, mondhatjuk, Tom Cruise eléggé meglepte a világot. Bárcsak fele ennyi mozgáskultúrám lenne...
Zenei stílusban lépünk egyet-kettőt visszafelé: a Blow lehetett volna jobb film, mint amilyen végül lett, de így is bejött. Főleg, hogy ilyen zenékkel volt tele, mint a Black Betty! Johnny Depp-nek nagyon jól állnak az ilyen típusú szerepek, hasonlóképp nagyot alakított, ha nem nagyobbat a Félelem és reszketés Las Vegasban címűben, bár ott szerintem Benicio Del Toro ellopta a show-t. Íme:
Disco-vonalon viszont nem csak Mark Wahlberg tekergette ügyesen a csípőjét, hanem Woody Harrelson is megmutatta, hogy csinálták ezt akkoriban a menők:
Nem maradhat ki Marty McFly virtuóz gitárjátéka sem, amire az akkori közönsége nem volt még igazán felkészülve - eszement jelenet! (Ezzel éles kontrasztban azért érdemes megnézni Adrian Zmed produkcióját a Grease 2-ben, csak ha eddig nem lett volna meg a különbség a cool retro és a ciki retro között.)
Nesze nektek romantika! Merthogy úgyis ott tartottunk, hogy cool. Al Pacino szinte szinonimája lehet a szónak, sokszorosan, de most a tangó-jelenet kívánkozik ide az Egy asszony illatából. (Arnold is megmutatta, mit tud a témában, szerintem helyes lett, de ennyi, nem versenyezhet az "eredetivel", az orosz alámondásért pedig én kérek elnézést.)
Zeneileg nem nagyon tudom hova sorolni, pedig érdekes kísérlet lenne megpróbálni: engem anno teljesen megdöbbentett, de le is nyűgözött a Nirvana a Moulin Rouge-ban, ahogy ropják rá a kán-kánt...
A Penge eleje felé igen nagyot ütött annak idején a New Order Confusion című száma - persze zene tekintetében is maradandót alkottak a srácok, a képi körítés azonban tökéletessé varázsolta az élményt:
Hasonlóan fülledt, de kicsit erotikusabb lett a Mátrix folytatásában felhangzó Fluke-zene, a Zion. Azon kevesek közé tartozom, akiknek a trilógia mindhárom része tetszett, és ebben persze nagy szerepe van a filmek zenéjének is. Mind közül nem az alább jövő zene a kedvencem, de a listára szerintem abszolút ez való:
Köszönöm a figyelmet, további javaslatokat elfogadok! De addig is egy ráadás, hogy magyar is legyen:
A viszontlátásra.
Utolsó kommentek