Kezdjük az elején. Tegnap megnéztem otthon a Képlet című filmet. Meglepődtem, hogy ennyire tetszett. Alex Proyas rendezte, Nicolas Cage főszerepelte, ez utóbbiban kellemesen csalódtam, bár régebben nagyon szerettem. Aztán kicsit kiábrándultam, ugyanis volt a Szellemlovas, a Next és a Bangkok Dangerous, úgyhogy volt honnan javítania. Cage haja még mindig gáz, azt, ahogy beszél angolul, továbbra sem szeretem, de mivel szeretem a világvégés filmeket, az ufós tematikát az ilyen képlet-megfejtős izgalmaskodást, feledni tudtam a hibákat. Nagyon is. Most sem akarok sokat spoilerezni, a lényeg, hogy (akit érdekel, jelölje ki) 1959-ben egy iskola kisdiákjai egy időkapszulába helyezik a rajzaikat az elképzelt jövőről, az egyik kislány viszont nem egy rajzolt, hanem egy transzban írt számsort tesz bele, 50 év múlva kiássák, természetesen Cage gyerekéhez kerül a "képlet", amit apuka megfejt, természetesen az elmúlt 50 év nagyobb katasztrófáit tartalmazza a számsor pontos dátumokkal, az áldozatok számával és a GPS-koordinátákkal, és természetesen még előttünk áll három. Egyiket sem tudják elhárítani, az utolsó ráadásul sikeresen kiírtja az emberiséget, így vége lesz a világnak. Egy kedvesség az alkotók részéről, hogy a film végén egy az egyben visszaköszön egy bibliai utalás, Ezékiel könyve, amiből (egy másik részéből) ugye Jules is nagy beleéléssel idézett, az alábbi:

"Ezék. 1.4

És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, a mely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó ércz látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből.

Ezék. 1.5

És belőle négy lelkes állat formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala.

Ezék. 1.8

Továbbá emberi kezek valának szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyőjöknek orczái és szárnyai.

Ezék. 1.15

És mikor ránéztem a lelkes állatokra, ímé egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett mind az ő négy orczájok felől.

Ezék. 1.16

A kerekek mintha tarsiskőből készültek volna, és mind a négyüknek ugyanazon egy formája vala, és úgy látszának egybeszerkesztve, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna"

 

Na, pont ilyen volt a film végén az űrhajó.

De honnan akkor a poszt címe? Hát onnan, hogy a film megnézése után elgondolkodtam, hogy mi az istent csinálnék, ha tudnám, hogy mondjuk egy hét múlva vége a világnak? Vagy egy hónap múlva. Vagy egy év múlva. Nyilván minél többet lennék a szeretteimmel, blablabla, de tényleg elkezdtem gondolkodni. Tegyük fel, hogy senki más nem tudná, csak én. Három eset:

1) Egy hetem van: gyorsan összeszervezném a családot őseim balatoni nyaralójába, jól felpakolnék a legjobb kajákból-piákból, egy hétig csak roston sütnénk, strandolnánk és nagyokat nevetnénk, aztán a végén megnéznénk utoljára a szép csillagos eget, heló.

2) Egy hónapom van: amit gyorsan lehet, pénzzé tennék, összeszedném a szűkebb családot, egy jót nyaralnánk valami menő helyen all inclusive, majd az utolsó pár napra egyes pont.

3) Egy évem van: mindent eladnék, lakást, kocsit, MB-gyűjteményt, mindent, ellátogatnék a világ számomra érdekesebb pontjaira, úsznék delfinnel, etetnék bébifókát stb., majd egyes pont.

Tehát valószínűleg egy új Matchboxot sem vennék. Na, hát most akkor ez ennyi, de még egy kicsit ne legyen vége a világnak. (Sajnos a hétnek sem lesz vége, holnap egész nap reklámfilmet forgatunk...)

Megint nem lesz alvás :( 

Szép pénteket!