A Pontiac GTO Russell Gee motor specialista, Bill Collins, karosszéria-mérnök és John DeLorean, főmérnök közös gyermeke. Azaz Stallone-hoz semmi köze...

1963-ban a General Motors fiatal, ambiciózus menedzsmentje úgy döntött, hogy kivonulnak a motorsportokból, és minden divíziójuknak konkrét határozatban tiltották meg az ez irányú fejlesztéseket. Ehelyett minden erejükkel az utcai autóikra akartak fókuszálni, ezen belül legfőképp azok teljesítményét szerették volna mind inkább fokozni. Mert meggyőződésük szerint ez volt a sikerhez vezető út, hitték, hogy a fiatalabb vásárlókat csak így tudják megszerezni. Erre ezekben az időkben a Ford is rájött, jegyzem meg, akkoriban az ő válaszuk erre a piaci igényre a Mustang volt. A név DeLorean-től jött, akit a Ferrari GTO (Gran Turismo Omologato) ihletett, a jelentése pedig valami olyasmi volt, hogy a GT osztályban való hivatalos versenyzésre alkalmas. A GTO bizonyos szempontból ellenkezett a fentebb kifejtett tiltás eszméjével, de a Pontiac akkori igazgatója, Elliot "Pete" Estes áldását adta  aprojektre, még ha Frank Bridge kereskedelmi igazgató tiltakozott is, ugyanis ez utóbbi fickó nem hitte, hogy lesz az új modellnek piaca, ezért azt mondta, 5000 darabnál ne gyártsanak többet. Végül a GTO siker lett.

A következőkben a Pontiac GTO (Judge) második generációjának Hot Wheels-reinkarnációját mutatom be. A tető nélküli változat (convertible) már jó ideje megtalálható volt a HW kínálatában, de a zárt változat idén debütált. A Judge színe is autentikus, ez a Pontiac palettájáról Orbit Orange néven volt rendelhető:

Kicsiben, azt kell mondjam, ismét sikerült egy viszonylag visszafogott, és talán pont ezért nagyon is szemrevaló modellt kreálniuk a HW mérnökeinek. Az alap adott volt, a nyitott verzió ugye, ráadásul ez elég jó alap volt, sallangoktól és túlzásoktól mentes. Még a hátsó kereket is sikerült megtartani normál méretűnek, ami bizony kellemes meglepetés. Léteznek egyéb GTO- és Judge-megvalósítások is a gyártónál, amelyeket már itt-ott mutattam Nektek, de ez a legújabb szerintem telitalálat! Az egyébként nagy kedvenc Matchbox Pontiac GTO-nál is sokkal jobban tetszik, az arányai miatt elsősorban... Ilyen a convertible a valóságban:

Jövő héten is lesznek szerintem amerikaiak, de már nem tematikus keretek között, illetve végre jön egy újabb Hondás poszt, amit reményeim szerint nem csak én várok annyira. Kellemes napot!