Ez a hetvenötödik lego címkés poszt, ráadásul augusztus elseje lett, amit azt is jelenti, hogy nemsokára vége a nyárnak :( De ezt csak mondom, semmihez semmi köze. Ja de, annyi, hogy legós témával készültem a szép szerdai napra. A Kockagyár bezárása óta nem nagyon foglalkoztam azzal, hogy az űrt, amit maga után hagyott, kitöltsem egy új olvasnivalóval, a múlt héten azonban mégis ráakadtam a Kockagenerációra. Na azt "lapozgatva" ugrott elém egy olyan készlet, amiről korábban nem is hallottam, de meglátva a benne található három járművet kedvet kaptam némi építésre. (Pedig nem is vagyok annyira oda a kamionokért, mint egyesek...) Magamban nem szoktam legózni, csak a nagylányommal, de ezúttal kivételt tettem. Vagy két-három órát kerestem, kutattam a halomban, de természetesen így sem tudtam minden elemet összeguberálni, viszont a háromból két járgányt - a színektől eltekintve - szinte tökéletesen sikerült reprodukálnom. A körítéssel meg sem próbálkoztam, az semennyire sem izgatott fel. Na, erről, a 6393-as szettről lenne szó:

És akkor íme az én kicsinyeim:

A két nyerges felépítésében szinte megegyezik, a szélvédőjük és így a tetejük más, no és persze a fehérnek van vontatmánya is. Piciket itt-ott azért kellett csalnom mindegyiknél, de a végeredménnyel - szokásos szerénységemhez híven - teljesen elégedett vagyok, viszont a darus vontatót nagyon sajnálom, hogy így el kellett lustálkodnom, a gémek kialakításához egyszerűen nem volt elég anyagom. Cserébe a színekkel próbálkoztam, hogy valamelyest kiegyensúlyozott, harmonikus legyen az összhatás, de az, hogy csak két pár piros ajtóm volt, eléggé behatárolt. A fekete csőrös kamionra nem is jutott semmilyen ajtó, de tudjátok mit, ez sem zavar. Jó játék volt, csak sajnos a nagy keresgélés során megint jól megfájdult a derekam. Nem vénnek való vidék...