Még mindig a börzés beszerzéseknél tartunk. Jó ideje szerettem volna a magaménak tudni egy Tomica Golfot, de ahol ezek leggyakrabban feltűnnek, az ebayen, általában túl drágák nekem. Persze minden relatív, de a következőhöz hasonló állapotú darabok általában olyan 9-10 dolcsi körül mennek, ami már eleve sok, plusz a szállítás, a szépek pedig 30 környékén, szóval. Ezért is örültem meg, amikor az egyik árusnál, aki jellemzően (nekem) elég drágán árulja a fóliába csomagolt kisautóit, rábukkantam erre a példányra - egy ezresért. Ezer forint nem kevés pénz persze, de ha úgy nézzük, hogy mondjuk egy hiperben ez pontosan két mai HW vagy MB ára, amiért itt egy eredeti, japán gyártású, nem mellesleg igen ritka kisautót lehetett bezsákolni, akkor nem is olyan rossz, legalábbis ez a gondolatmenet futott végig az agyamon a döntést megelőző fél másodpercben:

Nem görbék a tengelyek, a kerekek ilyen fajta csálésága inkább abból adódik, hogy belül kopottak, és már nem szorulnak úgy a fémre, hogy szépen megálljanak, ez jellemző Tomica-betegség, persze csak az ilyen régi daraboknál. (Ugyanez a hiba ennél a VW-nél is fennáll, csak az akkori poszt fotózásakor nem siettem ennyire, mint most, így volt időm manuálisan beállítgatni a kerekeket.) A karosszéria állapota abszolút vállalható, egyedül az róható fel a kisautónak, hogy a japán tervezőknek sem sikerült az eredeti formaterv tökéletes reprodukciója. Azért sem, mert e tekintetben a klasszikus Matchbox-modell, és a Hot Wheels nem nevesített darabja sem jeleskedik, talán még a Majorette járt a legközelebb a megoldáshoz ebben a méretarányban. Cserébe egy nagyon kis sportos kormány került bele (ami viszont hülye szögben áll) és nyithatók az ajtajai. Picit rugózik is, de a kis japán dög a játékkarrierjét ezennel be is fejezte, felkerült a polcra, onnan már nem megy sehova ;)