12 napja Prágában jártam, munkaügyben, ez a része is érdekes volt, de nem publikus. Amiről írni akartam egy rövidet, az az, hogy elvileg én már voltam ott, de még kicsi gyerekként, így ez volt az első igazi prágai látogatásom, és nagyon tetszett, amit láttam. Itt a képes beszámoló, alá meg írok:

Először is: Prága nincs közel. Nyilván nem vészes, mert 5 óra alatt oda lehet érni, de valójában nem lehet, a csehek ugyanis nagyon lusták, bármennyire is furcsa ezt magyarként leírni, ha útfelújításról van szó. Vagy bármiről, ami miatt el lehet zárni egy-két sávot az autópályán, szorgalmatlan kertészkedőket is láttunk egy párat. Úgy csinálják, hogy ha le kell metszeni két kis ágacskát a két pályát elválasztó területen, akkor ők szépen 6 km hosszan lezárják a belső sávokat. A legritkább esetben háromsávos az út, így ebből pillanatok alatt baromi hosszú dugók alakulnak ki. Odafelé is bekerültünk egybe, ami vagy egy órát tartott, igaz, akkor útfelújítás miatt, amit persze helyesen idézőjelbe kellett volna tegyek, de visszafelé vagy 10 alkalommal álltunk zsibbasztó 10-25 perceket. Mondjuk az útfelújítás szükségessége kétségtelen, gyakorlatilag az egész cseh szakaszon áldatlan állapotú a pálya, leginkább olyan, mint 30 éve volt az M7-es már Balaton-közeli szakasza.

Másodsorban: Prága kurvára olyan, mint Budapest, megmondom őszintén, ekkora hasonlóságra nem számítottam. Nem egy és nem kettő olyan rész volt, ami 100%-ig megfeleltethető egy-egy budapesti utcának, térnek vagy épületnek. Már eleve a város fekvése is Buda és Pest, bár itt a "pesti oldal" sem sík. Ja igen, Bécsre is nagyon hasonlít ;) Budapestnél mondjuk tisztább volt az összhatás, de nem rendezettebb. Az emberek, amennyire interaktáltunk, kedvesek, segítőkészek, udvariasak. De érzésre nem beszélnek többen vagy jobban angolul, mint nálunk. Metróztunk is, az is olyan, mint itt, az "A" vonalon például ugyanolyan orosz kocsik futnak, mint amiket épp lecseréltünk itthon.

Végül: a Vencel tér nem jött be, többre számítottam, mondjuk segített volna, ha a tér lényegét adó Nemzeti Múzeum épületét épp nem felújítják, így gyak. egy hatalmas Raiffeisen-reklám volt az egész. Az Óváros tér viszont nagyon tetszett, szép, nagy, régi és hangulatos. A hatalmas Lőportorony is gyönyörű, ez van a poszt legelején a képen, és nagyon tetszett a Károly-híd is. Sajnos kábé csak ennyire futotta a másfél órás városnézésből, remélem, egyszer még lesz alkalmam egy kicsit többet sétálgatni. Csak ne kocsival kelljen menni... (A fentebb látható Krtekes csokit a kollégáimnak hoztuk, a Skodás kifestőt pedig Milán fiam kapta.)