Na persze, busz akkor lenne, ha körben ablakokat látnánk rajta, de ugye nem teljesen ez a helyzet, viszont a Dandyteherautó nem hangzott ilyen jól címnek. Az a nagy helyzet, hogy zsinórban ez már a harmadik VW-es kisautós poszt, de ez nem baj. Az is a helyzet még, hogy meglett életem második Tomica Dandy modellje, aminek nagyon-nagyon örülök, az elsőnél már nagyjából leírtam, miért. Ugyanazt tudja, mint az említett Bogár, fém mindenhol, rugózik, gumis a kereke, nyílik hátul és kétoldalt, súlyos, de finom műszer. Nem is ragozom, mutatom inkább:

Mint látható, ezen már tolóajtók vannak, és itt nem csak a tolhatóság a különleges, hanem a többesszám is, a T1-eseket ugyanis jellemzően a kétszárnyú ajtókkal szoktuk meg, de valóban volt ilyen kivitel, inkább a ciklus vége felé, továbbá a dupla tolóajtó az már csak külön rendelhető extra volt - ezen a kisautón viszont ez az alap. Millió mintával készítették a derék japók, nekem egy cseppet sem izgalmas Aqua-tec jutott, valamiféle festéküzlet szolgálati teherautójaként, de egyáltalán nem ez a lényeg, hanem hogy egyáltalán lehetett ilyenem, ráadásul emberi áron, amihez kell bőven türelem és szerencse is. Természetesen nem itthonról van.