A három nappal ezelőtti poszt folytatása is lehetne a mai, hiszen most is egy hajóról lesz szó, mégpedig az ötvenes évek (végének) egyik legikonikusabbjáról, a Cadillac Eldoradóról. Az említett státuszt mi sem igazolja jobban, mint hogy Clint Eastwood főszereplésével még egy Pink Cadillac című film is készült, amiből a poszt végére kölcsönöztem is egy képet, egyébként érdemes megnézni, mint általában minden Eastwood-filmet... Ezt a kisautót is a pajtim hozta Japánból, így megspórolhattam az ebay-felárat, kereken 800 jenért lehetett az enyém, mutatom is rögtön:

Az igazi autót azon túl, hogy ha találkozón látok egyet, jól megnézegetem, nem szeretem túlzottan, vagy inkább úgy mondom, rajtam az nem nyomja meg azokat a bizonyos gombokat, a Tomica által elkövetett Matchbox-méretű változat azonban arra késztetett, hogy egy kicsit azért álljak meg... Ha nem lenne a kormánya pizza, simán elmenne 1:43-ban is, mert annyira jól sikerült kidolgozni rajta minden részletet, különös tekintettel a kerekekre. Oké, ez egy Premium modell a japán gyártótól, láttunk már ilyesmit a blogon régebben is, de azért engedtessék már meg, hogy aztakurva! És a krómok, a lámpák, a csíkok, a feliratok! Minden a helyén, minden szép, minden jó. Mármint nekem, aki nem ért hozzá, de simán lehet, hogy majd kapok egy-két olyan kommentet, hogy az vagy az az ív a valóságban ilyenebb vagy olyanabb, és valószínűleg jogosak is lesznek, de az én szintemen ez egy csodás kis műalkotás, én nem tudok és nem is akarok belekötni. Kéne szerválni hozzá egy normális, vékony karimás kormányt, és meg is lenne a tökéletes kis Caddy!

Még az is lehet, hogy ezt meglépem valamikor... Nektek tetszik? Jut eszembe, az év elején még ezt a páros sikerült beszerezni egy börzén, ropiért:

Megvolt mindkettő már bontva, de azért ez így az igazi...!