Január végén az egyik hétvégén gondtalanul brózoltam a PS store-ban, azon belül is a Plus előfizetéssel ingyen letöltheő játékok között, és ráakadtam egy számomra teljesen ismeretlen címre, az Exit 8-ra. Elovastam, hogy ez egy pszichológiai horrorba oltott különbségkeresős logikai fejtörő, na mondom, ez kell. Spoiler: a játék se nem pszichológiai, se nem horror, de az tény, hogy néha egy kicsit be tud szaratni. A lényeg: a japán metróaluljárók által ihletett folyosókon kell menni, ahol normális esetben baloldalt poszterek láthatók a falon, a jobb oldalon pár ajtó, felül kamerák és irányítótáblák, itt-ott egyéb figyelmeztetések, és mindig jön szembe egy aktatáskás fickó. El kell jutni nyolc szintet, és összesen három instrukció van: 1) ha anomáliát látsz, fordulj meg; 2) ha nincs anomália, ne fordulj meg; 3) haladjál. Szóval elindulsz, és ha minden a fentiek alapján zajlik, a következő szintre jutsz. De ha valami más, akkor meg kell fordulni, különben visszadob az elejére. Több mint 30 különbség lehet, más van a poszteren, gyorsabban gyalogol a csávó, résnyire nyitva van egy ajtó, eltérők a csempék a földön, ilyesmik. Leírva egyszerű, de a játék közben némelyik anomáliát rohadt nehéz kiszúrni, ráadásul ezek közül van olyan, ami elég rendesen rád tud ijeszteni. Többet nem mondok, izgalmas játék, erősen ajánlom, mi ketten játszottuk, úgy sokkal élvezetesebb. Így néz ki a játéktér, plusz egy kanyar balra, majd egy jobbra, ennyi:

Miután sikerült a végére jutnunk és beszerezni a trófeákat, annyira fellelkesültünk, hogy letöltöttük a második részét, a Platform 8-at. Ezért már 1500 forintot kellett fizetni, a másik különbség pedig, hogy egy metrószerelvényen játszódik. Btw film is készül(t) belőle, ami lehet jó, majd kiderül. Ami viszont nem derül ki a játékból, hanem a játékosnak magának kell rájönni, hogy mit kell csinálni. Nincs ugyanis kiírva, hogy ha anomáliát látsz, akkor hogyan tovább, itt visszafelé nem lehet haladni. Erről sem szeretnék többet mondani, hogy ne lőjem le a poént, annyi legyen elég, hogy minden anomália más cselekvést, reagálást kíván. Vizuálisan ez sem egy túl változatos környezet: 

Itt egy kicsit már több a parás rész az elsőhöz képest, viszont ebből sem lett horror, még ha pár motívumot az alkotók szemlátomást a japán ijesztgetős filmekből vettek kölcsön - mindenesetre egyben van az egész, izgalmas a hangulata, és a gyakori frusztrációt jól ellensúlyozzák a sikerélmények egy-egy jól megoldott rejtvény után.

Minimális szinten mindkét játékhoz kell tudni angolul, de szerencsére japánul egyáltalán nem. Nyugodt szívvel ajánlom, próbáljátok ki, aztán ha szeretnétek, nyugodtan mondjátok, hogy tetszettek!