A General Motors ausztrál márkájáról jó sokat ír a wikipedia, én ennek csak egy sűrített verzióját osztom meg veletek. Kezdjük azzal, hogy ausztrál. Egyáltalán mi ez, ország, vagy kontinens, és tényleg ott kéne atomot robbantani, ahogy Ford Fairlane rock’n’roll detektív mondta?

Ausztrália Nicole Kidman, Kylie Minogue, Hugh Jackman vagy akár a Mentalista eredeti hazája, nem beszélve az új Jokerről, vagy az INXS-ről, ha már fiatalon és furcsa körülmények között meghaló sztárok szóba estek, földrajzi értelemben a Föld legkisebb kontinense, amely Ausztrália és Óceánia részét képezi. Politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) rövidített neve. Az Ausztrál Államszövetség területét tekintve a hatodik legnagyobb ország a Földön; az egyetlen, amely egy egész kontinensre kiterjed, és a legnagyobb Ausztrália és Óceánia földrészén belül. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található. A név a latin terra australis incognita kifejezésből ered, ami „ismeretlen déli föld”-et jelent. Ausztrália felfedezése előtt egy ezen a helyen feltételezett földrészt jelöltek így a térképeken. 1602-ben megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki. A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el. 1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze. 1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmaniát, felfedezte Új-Zélandot. A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az általuk Új- Hollandiának nevezett Nyugat- és Észak-Ausztrália partvonalát, de letelepedési szándékot nem mutattak. 1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek (New South Wales) nevezett és III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én. 

Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat. Minthogy ezért fegyenctelepek nélkül maradtak, figyelmük Ausztrália felé fordult. 1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája 1788. január 18-20-a között érkezett a mai Sydney déli külvárosai, a nemzetközi repülőtér és kereskedelmi kikötő környékén található Botany-öbölbe, mintegy 1350 emberrel, katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal a fedélzeten. Hamarosan rátaláltak azonban a jóval védettebb és letelepedésre alkalmasabb Port Jackson öbölre, a mai Sydney Harbour-ra, amely a mai világváros alapításának is tekinthető. A első fehér település a brit belügyminiszter tiszteletére Sydney Cove-nak nevezett városnegyed a világhírű Operaház épületének helyén 1788. január 26-án (Ausztrália nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott. A második flotta, melyet gyakran a „halál flottájaként” is emlegettek (278 elítélt vesztette életét a hónapokig tartó út során az első flotta 48 halálos áldozatával szemben és a túlélők is komoly betegen szálltak partra) érkezése 1790-ben életmentő ellátmánnyal megrakva érkezett. Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát. Hamarosan megjelentek a bordélyok, a Bengáliából importált rum, és az első gyilkosságokat is elkövették. A rendteremtésre London 1805-ben a vaskezű William Bligh-t küldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fellázadt ellene. Utódja, Lachlan Mecquarie által végrehajtott reformok a szabad telepedők számára is vonzóvá tette Ausztráliát. Házakat, közműveket építettek és megnyílt az első bank is; Sydney tíz év alatt várossá lett. 1813-ban kelt át egy expedíció a Kék-hegységen (a Nagy-Vízválasztó-hegység) és pillantotta meg a mögötte elterülő sivatagot. 1817-ben elfogadták Matthew Flinders javaslatát, hogy a földrészt Új- Hollandia helyett Ausztráliának nevezzék. A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött. 1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen. Na, ennyit az ország történelméről, szerintem érdekes olvasmány.

A kengurukra és koalákra most nem térek ki külön, bár mindkettő megérné ;) Most inkább a Holdenről. 1852-ben James Alexander Holden gondolt egy nagyot és Angliából Ausztráliába költözött. 4 évvel később megalapította a lószerszámokat gyártó vállalatát, de a kor szelleme az autók iránt érdeklődést mutató fia, Edward személyében érintette meg a céget, amely fokozatosan elkezdett autókat javítani és kárpitozni. 1913-tól már motor-oldalkocsikat gyártottak, 1917 után pedig már autó karosszériákat. Két évre rá új Holden-vállalat jött létre erre a profilra, 1924-re pedig ők lettek a GM kizárólagos karosszéria-beszállítói a kontinensen. 1930-ban a válság hatására nagyot estek, a GM pedig jól megvette őket. 1936-ban önálló autógyár jött létre, amely 1939-ben meg is kezdte az autógyártást, de a háború miatt gyorsan át (és részben vissza-) kellett állniuk karosszériák, illetve fegyverek, repülők gyártására. Az első Holden autó (48-215) végül 1948-ban látott napvilágot. És most innen egy nagyot ugrunk, mert kezd a sok szöveg unalmasság válni... Manapság is a GM leányvállalataként dolgozik, széles modellskálával, elsősorban meglévő GM-modellek alapján.

Matchbox-viszonylatban most csak a Holden pickup és ennek az elvadított Ruff Trek verziójáról írnék. Az 1995-ben bemutatott MB FJ Holden Panel Van és az egy évvel későbbi Commodore nekem nem tetszenek, nincs is belőlük a gyűjteményemben.

Az itt látható Holden HJ ute (gondolom, a utility-ra utalva) modell alapján készült (még több itt), nemes egyszerűséggel pickup-nak nevezett kisautóból azonban kettő is van otthon, és a leggyakoribb háromból a harmadik színvariáció hiányzik (temérdek nem túl gyakori színvariáció látható az Ikarus kolléga által linkelt oldalon, lent a kommentek között). Illetve jobb kifejezés a nincs meg, mert annyira azért nem hiányzik, bőven elégedett vagyok a meglévő kettővel.

Mindkettő két-két motort cipel a hátán, kihasználva a pickup-ok teherhordó funkcióját. Nekem mindig tetszett ez az autóépítési elv, holott itthon korábban leginkább csak Wartburgok és Daciák képviselték ezt, később Skodák, majd szép lassan begyűrűztek hozzánk mind. A Ladák kimaradtak, pedig gyári pickup-ok is készültek belőlük! Kár. Na vissza. A formatervben leginkább az El Camino és a Ford Ranchero vonalai köszönnek vissza. Az előbbivel járt egyébként Kevin Costner, mint Bodyguard. Holdenek is fel-feltűnnek néha filmekben, főleg ausztrálokban, különösen érdekesek láthatók például a Mad Max-ban, bár a főszereplő abban más márkát választott.

Mindkét autó állapota szinte tökéletes, kidolgozásuk nagyjából megfelel az 1977-es színvonalnak – szerény véleményem szerint. A sárga motoros bordó verzió Areh szerint 1978-ban, a piros motoros vajszínű verzió 1981-ben jelent meg. A motorok biztosan állnak a helyükön. A fényezetlen részeken azért már sajnos látszik az idő.

Az 1983-ban debütált arany Ruff Trek motorok helyett csomagot, pótkereket és bukócsövet visel a platón, bütykös gumikat kapott, előre kengururácsot (hehe), hátul pedig jól megemelték a futóművet, hogy egy egész dingócsalád át tudjon masírozni alatta.

A 217-es rajtszámú versenyző (a képen szemből a bal szélen) 1985-ben csatlakozott a sorhoz, de van neki egy Chevy Pro Stocker párja is. Létezett a Matchboxnál egy ún. Team Convoy sorozat, ennek az 1987-es tagjából származik a 7UP festésű Ruff Trek (az ugyanilyen Chevy Pro Stockerem még hiányzik), de nagyjából erre az időszakra datálható a Brut-változat is, amely viszont egy zöld Corvette-tel volt párban, illetve hármasban egy hozzájuk passzoló Kenworth (verseny-) szállítóval. Kamionokban annyira nem vagyok otthon, soha nem is érdekeltek igazán, szóval most nem tudok elmerülni a sorozat részletes ismertetésében, biztos megtette, megteszi helyettem más. A végére pedig visszaidézem az idevágó mázolmányaimat:

A legvégére pedig a szokásos reklámblokk, de ezúttal egy kis magyarázattal: a Holden-reklámokban hallható dalocska refrénje így szól: "football, meat pies, kangaroos and Holden cars". Ez az ausztrálok válasza a Chevrolet amerikai reklámjára, amelyben pedig ezt énekelték: "baseball, hot dogs, apple pies and Chevrolet":

Szép hétvégét!