A gépemen van egy külön kisautós folder, abban külön típusonként al-folderek, sőt egy Excel táblázatom is van a gyűjteményemről - rendszerező-mániás vagyok, ez van. Az egyik folder neve Kell. Ez tartalmazza a vágyott, illetve beszerzendő darabokat, közöttük jó pár kommerszebb járgánnyal, de ott figyel pár érdekesebb, ritkább darab (fotója) is. Sokáig ott volt a katonai festésű VW busz, a szintén katonai Binz, de most is ott várnak a sorukra többek között hiányzó Ford LTD-variációk, a HW Sunagon, az olivazöld Typ 181, a HW Nissan Silvia, és még sokan mások. Tegnap azonban nagy lépést tettem előre, egy olyan darabra sikerült szert tennem, amiről nem gondoltam volna, hogy egyhamar elhagyja ezt a foldert: MB-22 Pontiac GP - vékony Superfast kerekekkel, lilában. (A RW-változaton kívül létezik ez még pirosban is, nyitható ajtókkal, lásd tsza darabját itt.)
Ha a Pontiac kerül szóba, nekem egyből a Firebird jut eszembe. Valahogy a régebbi típusok sokkal kevésbé. Kisautós viszonylatban ez méginkább igaz, főleg hogy - ahogy írtam is - gyerekkorom egyik legnagyobb kedvence az MB-4-es kék Firebird volt. Csak az "újkori eszmélésem" után kerültek a látókörömbe a GTO-k (amiben a Hot Wheels-nek is komoly része van), illetve a GP is. Ez utóbbi elsősorban lesney nielsen jóvoltából. Mivel ő olyan szép posztot írt, amilyet én soha, nem is szaporítom tovább a szót, tessék az igazi fanatikus bejegyzését átolvasni, minden sora kincs.
A szerzeményről: nem hibátlan. Sőt. Jó közepes állapotúnak, vagy annál egy kicsit jobbnak mondanám. A fényképeken persze sokkal lelakottabnak néz ki, mint a valóságban, de ez nem újdonság. A legnagyobb hibája szerencsére csak alulról látható, de mivel nincsenek előttetek titkaim (sic!), megmutatom: valaki valamikor úgy gondolhatta, hogy a terepezést akadályozza a túlságosan mélyre érő felfüggesztés, így egy kicsit lecsiszolta. Hogy törne le a keze.
A tengelyek nagyjából rendben, szépen rugózik, szépen gurul, az "üvegek" is okék, egy alapos tisztogatás azonban nagyon ráférne. Meg is fogom csinálni, csak hétvégén költözünk, szóval majd azután - több más restanciámmal együtt. Szerencsére a komolyabb kopások is inkább alulról láthatók, a "hasánál".
Az autó 3000 magyar forintba került, de nem bántam meg. Pont tegnap lőttem mellé egy szakadtabbat 700 forintért a vateráról, amiről egyelőre még csak egy kis képet láttam csak, illetve a Ferenciek terén is van még egy kopott GP görbe hátsó tengellyel 1500-ért. Tegnap legalábbis még volt, és az valami mintás verzió volt, amilyen korábban nem is láttam. És nem tűnt házinak.
Nagyjából ennyit gondoltam írni az új kincsemről, de azért még megmutatom, hogy a tegnap este betett piros Corgi Mercin kívül még az alábbi szép Saabot is hazavittem:
Videót is kaptok, de nem GP-t, hanem GTO-t. The Great One:
Szép csütörtököt!
Utolsó kommentek