Jó édesapámnak hála meglett nekem is a Retroautós Kispolák!!! Azért is nagyon vártam ezt, mert a családnak, majd később nekem külön is volt ilyen. A családnak egy korai verzió, még az IST által megmintázott fém lökhárítós változat volt PJ-18-18 rendszámmal, nekem már egy későbbi, de még mindig berántós kivitel jutott, viszont mindkettő piros volt. A korábbi jobb volt emlékeim szerint, anyám azzal száguldott a kórházba, amikor 9-10 évesen betörtem a fejem, az enyém már megbízhatatlanabb volt, bár ez részben betudható a nagyobb igénybevételnek is, minden bizonnyal. Az utóbbira sportkipufogó is került, belülre pedig egy Toyota Supra vezetőülése - igaz, amiatt a baloldali térképzsebnek mennie kellett. Az autó történetét olvassátok el a legautentikusabb helyen, én most erre nem térek ki.

A kisautó csodás. A készült képek már nem annyira, de a kis lcd-n, amikor még mód lenne korrigálni, sosem látom, mi éles, mi nem. Hát, inkább mi nem:

De a lényeg látszik, pontos, részletes, élethű modellt kapunk az "újság" mellé, ahogy ezt már megszokhattuk a sorozattól. A beltér is jól sikerült, nemigen van mibe belekötni. De ha mindenképpen kell, ennek is elnagyolt az ablaktörlője. Tessék, kimondtam. Ja, és hiányzik belülről a partvisnyél, amivel az indító-bowden elszakadása esetén mégis be lehetett indítani a kis dögöt. Hej, mennyiszer szükségem volt rá...

A következő számban jön a Dákó, amit jóapám tuti megvesz nekem, mert valami miatt örül, ha örülök... Az lesz az első román a gyűjteményemben. Na, szép napot!