Ezután egy ideig majd nem fárasztalak titeket Fiat Abarth-okkal, ugyanis megérkezett az utolsó, amire vágytam. Tomica Fiat 131 Abarth. Vagy Abalth. Ugyanis Ázsiában sokan ferde szemmel néznek a nagy fehér varázslók R-betűire, könnyű zavarba hozni őket egy-egy olyan szóval, mint mondjuk Rotterdam, de szerintem sokuk a mai napig nem érti, miért kellett 9 éve Amerika „fővárosában” lerombolni a két iker-törölközőt... De hogy ezt nyomtatásban is így elbénázzák, hát arra nem számítottam.

A Tomica a finn Markku Alen 1974-től 1981-ig használatos versenyautóját készítette el kicsiben, a Portugal Rallye jelzésével. Ez az igazi autó:

A finn jégversenyeken felnőtt, ma már közel 60 éves Alen társa Ilkka Kivimaki volt, végig együtt mentek. Sikeres páros voltak, sokáig a legtöbb egyéni győzelemmel, de világbajnokok sosem lettek (illetve egyszer 11 napig azok voltak, de a Peugeot óvása miatt törölték az egyik győzelmüket, így a bajnokságuk is oda lett). Mindenesetre a Fiat igen sokat köszönhet nekik, többek között az első VB-címűket 1977-ben.

Kicsiben az első dolog, ami feltűnik az autón, hogy virslikkel szerelték. Engem ez nem zavar mondjuk, mint ahogy azt egy régi Skyline-nál is írtam, sőt. A második észrevétel a mérete lehet. Tomica-szinten oké, de mellé téve a MB-ok között belül is nagynak számító Abarth-ját egészen eltörpül. 1/61 van az aljára írva, ami szerény véleményem szerint nagyjából rendben is lehet.

Annyival tud többet a MB-változatnál, ami látszik is: nyithatók az ajtajai. A rugózása szokás szerint rendben van. Extra feature volt, hogy a dobozban adtak hozzá egy kis ívet két felragasztható matricával, ebből az egyik a szélvédő tetejére került, a másik a bal hátsó ablak bal alsó sarkába.

Összességében (megint) egy nagyon jól sikerült kisautóval van dolgunk, és aminek külön örültem, hogy nem kellett érte a „szokásos” árat fizetnem. Ugyanis ez a típus rendszeresen feltűnik az ebayen, többnyire 19-20 dolláros alapáron és 10 dolláros szállítással. Ez tesók között is mintegy 6000 forint, de hát ki tudja ugye, még meddig gyengülünk, lehet ez még drágább is. Na, ez a példány 9 dolcsi volt és 5-ért szállították, így végül gyakorlatilag féláron sikerült beszerezni – ami persze még mindig elég magas, 2000-nél többet csak igen indokolt esetben adok egy ekkora kisautóért. Hát ez nekem annak számított.

Végül egy kis szórakozás, de nem az autóval kapcsolatos, hanem inkább a poszt címében idézett poént bontja ki - és hát _nyilván_ mindenki ismeri:

Péntek, jó hétvégét, megyünk is ma vidékre!

(Ja, még egy kérdés: talán észrevettétek, de most a képek nem változnak kattintásra nagyokká. Hiányzik vagy nem hiányzik ez a feature a posztból?)