A Bogaras korszakomat a Volvós követte, több helyütt is írtam már, hogy volt két 240-es Volvóm is, amelyek közül most először az elsőről mutatok két képet:

Ezek Széplakon készültek, és itt még igen friss volt az élmény. Ezelőtt életemben nem volt ilyen nagy és ilyen erős autóm, a 2.3-as négyhengeres benzines motor automata váltóval kb. 116 lóerőt volt képes előállítani, ami ma már nem számít valami nagy bravúrnak, de higgyétek el, meglehetősen dinamikusan tudta mozgatni a kishajónyi kasznit. Imádtam ezt az autót, kivéve akkor, amikor tankolni kellett. Közlekedni vele viszont valóban álomszerű volt, és ami érdekes, hogy a forgalom többi résztvevője is tisztelettel vegyes előzékenységet mutatott iránta(m). A sorban egy hasonló dízel következett, jóval szakadtabb állapotban, ekkor már csak az előzékenység maradt meg a többi autós részéről, ami már nem tiszteletből, hanem féltésből fakadhatott. Aztán a Bogarakhoz hasonlóan a benzines Volvóval is voltam igazi Ikeás Volvo-találkozón, 2002-ben,...

...ahol fotóztam igen ritka 780-as Bertone Coupé-kat például:

És régi Saab 99-est:

És még régebbi Volvókat is…

Ezt a vajszínű szépséget szívesen bevállalnám... Búcsúzóul még két Kettes:

Holnap off-road!