Szóval mondom, ahogy ígértem. 1989-es a családi járműpark legújabb tagja, a Skif. Amely így a legrégebbi. Az előző tulajdonosa egykor még a Merkúrtól vette újként. Szerencsére nagyon jó gazdája volt, az utánfutó gyakorlatilag új állapotú, pár apró hibát leszámítva az éleken makulátlan. Az ember elmondta, hogy kábé ötször használták, és ez egyáltalán nem tűnik túlzásnak. Úgy gondolom, 5000 km-nél több így nem lehet benne. 50.000 Ft volt az ára, 15 a műszaki rá, és 13-at fizettem azért, hogy a tulaja házhoz szállítsa - Komlóról. No nem mintha nem ígérkezett volna egy jó kirándulásnak leruccanni érte, de igyekeztem inkább a költségeket csökkenteni, az én autómmal ez a túra többe lett volna. Ha megnézitek egyébként, hogy a korrekt papíros, szép állapotú Skifek milyen áron mennek, láthatjátok, hogy ez elég jó vételnek számít.
Nem alapjáraton vagyok ilyen szarrágó egyébként, nehogy azt higgyétek, hanem az van, hogy időközben egy kiváló munkáltatói hitel segítségével sikerült végtörlesztenem. Rövid távon azonban ezzel egy kicsit nőttek a havi terhek, mivel a rendes törlesztésből - innentől állandó árfolyamot feltételezve - még négy évig kellett volna fizetnem havonta egy százast, most viszont már "csak" két évig kell majd fizetnem, de havi 130-at. Szerintem korrekt csere, és van egy olyan érzésem, hogy egyre jobb lesz, de nagy általánosságban most nem megyek bele abba, mit gondolok a végtörlesztésről , vagy akár a deviza-hitelezésről, próbálom élvezni inkább a megoldás rövid távú előnyeit - és kibekkelni a megemelkedett havi törlesztés hátrányait...
Mielőtt megvettem, sokat gondolkodtam egyébként, mi legyen a megoldás arra, hogy kevés csomagot tudok szállítani a Golffal. Keresztül-kasul felforgattam a netet az első Skif-posztban linkelt tetőcsomagtartó után, de nem jártam sikerrel. Eszembe jutott az a régi fajta csomagtartó is, amit régen limuzin Ladák és Wartburgok csomagtartójára tettek fel utólag, de a Golf csomagtartófedele egyszerűen olyan rövid, hogy ez a megoldás kiesett. Ha csak az lett volna a gond, hogy nem tudok az autóval biciklit szállítani, arra a vonóhorog már megoldást jelentett volna, arra szerelhető praktikus bicikliszállítókból elég jó a választék. De ez nem lett volna elég, úgyhogy maradt az utánfutó. De ekkor még nem dőlt el, hogy Skif kell. De már felmerült. Mellette még, ahogy írtam is, versenyben volt egy kis ideig a Camptourist, illetve a - többek között - barkácsáruházakban is kapható utánfutók is. Utóbbi megoldás mellett szólt az egyszerűség, de ellene a költségek, 100 alatt nemigen találtam, és akkor még erre jött volna az átírás, miegymás. Szép Camptourist - jó áron - pedig épp nem volt.
Fateroméknak van egy igen régi (tán 1982 körüli) Avento lakókocsija, amely sok-sok éve a nyaraló hátsókertjében pihen, rendszám leadva, állapot lelakva. Jó, ez így nem korrekt, nem lelakottság okán néz ki úgy, ahogy, hanem inkább hogy nem foglalkozott vele senki, amióta "kirepültem", és ez nem mostanában volt. Pedig voltunk vele sok helyen, jól szolgált (persze azért sosem volt egy Airstream), nem ezt érdemelné. Eljátszottam a gondolattal, hogy felújíttatom, de az beláthatatlan költségekkel járt volna. Vagy csak leszedem róla a lakórészt, ott lesz alatta egy komoly váz, amire csak egy jó plató kell, és kész. De ezt sem tudtam megsaccolni előre, mennyibe fájna, és nem akartam belekezdeni olyasmibe, aminek nem látom a végét. Tudom, milyen ez, a Transporterrel már jártam így, félkészen kellett eladnom jókora veszteséggel, és a mai napig sajnálom. Sokat akart a szarka...
De vissza a Skifhez. Gyerekkoromból rémlett, hogy az egyik szomszédunknak volt egy ilyenje valami csúnya zöld színben, és használat közben is volt szerencsém látni párat az évek során, de ennél közelebbi személyes tapasztalatom nem volt. Mindenesetre a lényegre emlékeztem, hogy a kis utánfutó gyomra egy sátrat rejt, ami nem is olyan kicsi. Nézegettem képeket, igyekeztem felidézni az emlékeket. Mindenféle jó kis leírásokat találtam, főleg kempinges fórumokban, de én valami olyan tesztet kerestem, amilyeneket az autókról szoktunk olvasgatni. Nem találtam. Írok tehát :)
A név jelentése: szkíta. Mivel a szkíták lovas nomádok voltak valamikor régen, így meg is van az asszociáció, sátras utánfutóval nyaralni ősi román nomád szokás. Méret tekintetében igazság szerint sokkal kisebbre emlékeztem, pedig nem az: 190 cm hosszú (a teljes hossza viszont közel 3 méter), 165 cm széles és kb. 40 cm mély. Ez nagyon hozzávetőlegesen olyan másfél köbméter. Na abba már lehet pakolni. A futóműve nem túl bonyolult, torziós a rugózása (mint pl. a Bogaraknak hátul), féke nincs. De a 260 kilós önsúlyához nem is nagyon kell. A teherbírása hivatalosan 160 kiló. A teteje hátrafelé felhajtható, de lecsukva elől két pánttal rögzíthető, amely pántok ráadásul zárhatók is. Sajnos csak egy kulcsot kaptam hozzá, ebből jó lesz minél előbb másoltatnom valahol. A matrac és egyéb párnák, illetve a sátor és a szerkezete mind megvan, ráadásul makulátlan állapotban, adott továbbá hiánytalanul az összes kitámasztó láb, plusz egy kis fellépő, és még ez-az. Na ezek nekem mind nem nagyon kellenek...
Kellett viszont rá bringaszállító. Azt találtam ki, hogy ennek a tetejére simán felfér annyi, amennyi kell, szám szerint ez nálunk 3 db kellett legyen. Nem igazán akartam noname-et, ezért Thule gyártmányút kerestem. Viszont ebből sem akartam újat. A legjobbnak a Thule FreeRide 530-ast találtam, ami bár kifutott, könnyen és olcsón beszerezhető. Én a vaterán vettem egyben négy darabot egy tízesért, igaz, hiányosan, de a hiányzó alkatrészek könnyen pótolhatók, az egyik bolttal konzultálva úgy számoltam, kábé még ugyanennyiért teljes lesz a négy szállító, ami végeredményben egy olyan 40 ezres spórolást jelent majd. Ügyi vagyok. Nem mellesleg az a terv, hogy eladom majd a teljes "berendezését" is a kis utánfutónak, beleértve az alábbi remek szettet, ha szerencsém van, ezekből is csordogálhat valami:
A Skif kerekei nem túl nagyok (10-esek, azaz kisebbek, mint a Kispolski-kerekek), de a futó viszonylagosan nagy szélessége és az alacsony építés remekül gondoskodnak a stabilitásról. Természetesen kipróbáltam, mentem egy-két kört, és előremenetben szinte nem is érezni (illetve nem jobban, mintha beülne mellém-mögém még három megtermett ember), és az én kocsimból látni is alig :) Tolatáskor pedig - mint minden utánfutónál - bizony nagyon észnél kell lenni, a vonóhorognál kialakult csukló ugye azt eredményezi, hogy bizonyos íveknél minden megfordul, a jobbra lesz a balra és fordítva. De nem bonyolult ez, szerintem a férfiemberek nagy részénél ez ösztönösen kezelhető.
A Skif egyik érdekessége, hogy a tervezésekor felhasználták benne azokat a jellemzően káeurópai skilleket, amelyek segítségével sokszor sikerült meglepően praktikus és okos szerkezeteket létrehozni. Ebben többnyire az NDK-sok jártak élen, de a szovjetek szorosan követték őket, legalábbis szerintem. Gondoljunk csak az összehajtható személyi szaunára, vagy bármelyik ma már megmosolyogtató találmányra, amelyek rendre megjelentek Fábry Dizájn Centerében. Az a rész, amellyel rácsatlakozik a vonóhorogra, egészében az aljára hajtható, és a futó így a hátsó részen kialakított nagy gumibakokra felállítható, ami tároláskor nem jön rosszul - a hirdetésben is ilyen helyzetben volt látható. Nálam nem így lesz, sőt igazság szerint azt sem tudom, hol és hogyan tárolom majd. Apám garázsa lenne erre a megfelelő választás, de az sajnos olyan szinten tele van minden szarral, hogy nem fér be. A garázslejáróban viszont remekül elférne, ott viszont szabad ég alatt lenne, amit nagyon nem szeretnék (pont a minap volt egy némiképp témába vágó írás Csikóstól a Belsőségen, olvassátok el, jó cikk). Valszeg beszélek egy kedves jóbarátommal, akinek van egy garázsnak is használt nagyobb raktára Budaörsön, ő ott tárolja a VW buszát, az old timer British Leyland lakóautóját, a Bogarát, a Saabját, a Sprintert, amivel költöztünk, és még ki tudja, mit, szerintem ez is elférne ott simán... Na majd meglátjuk.
Tavasznál előbb szerintem nem fogom tudni kipróbálni, mármint az igazi kapacitásait, de majd igyekszem még jelentkezni, ha van fejlemény Skif téren. Kellemes napot!
Utolsó kommentek