Tehát helikopter következik.

Az UH-1-es „Irokéz” (Huey) születése az amerikai hadseregnek köszönhető. A Huey név az eredeti HU-1, azaz Helicopter Utility-ből jött, aztán végül a hivatalos Irokéz mellett ez vált népszerűbbé. 1952-ben a katonai vezetés rájött, hogy az addig használt helikopterek túl nagyok, gyengék és bonyolultak. Megfogalmazódott az igény egy kisebb, egyszerűbb, jobb helikopter kifejlesztésére, amit aztán egyaránt használhatnak mentésre, szállításra, sőt bevetésekhez is.

Végül 1955-ben, egy 20 vállalat részvételével zajlott közbeszerzési tender eredményeként megrendelést adtak a Bell-nek, hogy készítsen nekik egy ilyen többcélú, egyszerű helikoptert, elsősorban hadi környezetben való felhasználásra. 1956-ban megtörténtek az első próbarepülések, négy évvel később pedig megrendelte belőlük a sereg az első 1000 darabot. A Bell a 204-es modell megalkotásával azzal dobott nagyot, hogy (az elsők között) gázturbinás meghajtást alkalmazott, amely könnyűvé, és így nagyon takarékossá tette a gépet. Nem mellesleg igen erőssé is.

A Huey-t 1959-ben rendszeresítették a hadseregben, és az 1976-ig tartó gyártás során végül több, mint 16.000 db készült belőle. (Az alábbi képre érdemes ám rákattintani.)

Ebből 7000 db részt vett a Vietnámi Háborúban. Itt van belőlük még egy pár - ez talán az egyik legemlékezetesebb filmes szereplése e típusnak, épp ezért innen kölcsönöztem a poszt címét is:

Az UH-1-es számunkra tehát leginkább a háborús filmekből lehet ismerős, de 1961-től polgári változat is készült belőle 205A-1 néven, amely a továbbfejlesztett 205-ös modell (nagyobb, hosszabb, komolyabb szállító-kapacitású) alapján született. Én a katonait szereztem be, 1:72-es méretarányban, valami egy dolláros áron, plusz posta:

Segítek, az alábbi cég gyártotta:

Full fém, direkt nem akartam műanyag makettet venni, bár azokat is kedvelem. Gyerekkoromban a Huey kimaradt, helyett egy műanyag Lynx-et párosítottam a Matchboxok mellé, és óriási csatákat rendeztem…

A festése szép, az egész modell kidolgozása rendben van. Nagyon jól néz k iaz elején a rémisztő fogazott száj, amely igen közkedvelt motívuma a hadászati repülő szerkezeteknek, nyilván sok kis sárga tojta össze magát az égből támadó vicsorgó szörnyetegek láttán. Eleinte. Aztán megszokták, később pedig rájöttek, hogy ezeket onnan le is lehet ám szedni.

Az oldalsó ajtók nem nyithatók, ellentétben a jó régen már mutatott Seahawk-kal, de a rotor itt is forog, és a pilótafülke is aránylag korrekten lett megoldva:

Szóval remek darab, játékra sokkal alkalmasabb a műanyag maketteknél, de mondjuk ez nálam nem szempont, a dobozában pihen az egyik polc tetején…

Egy kis virtual insanity a végére:

Szép napot, és ne feledjétek, nemsokára péntek!