Van az ebayen egy kiváló angol eladó, eddleston, akinek rendszeresen olyan cuccai vannak fenn, amiktől erősen beindul a nyálképzésem. A cuccainak a többségét 99 centes áron teszi fel, de valahogy mindig felkúsznak a licitek olyan magasságokig, amiket én már nem érek fel. „Viccből” licitáltam 1 fonttal egy IXO-nak látszó Altaya modellre nála, és az esélytelenek nyugalmával el is feledkeztem az egészről, amikor egyszer csak jött a jó hírt hozó e-mail, hogy bizony nyertem egy Seatot. Mondom, mit, hol, hogyan? Aztán a levelet elolvasva ugrott be, hogy tényleg én licitáltam, nem a gonosz ikertestvérem.

Hej, mondom, be kár, hogy nem szórtam nála még szét pár egyéb licitet is, de mindegy, ez jött össze, ennek kell örülni. Végül is majdnem Fiat 131-es, amely típust – sok hazai gyűjtőtársamhoz hasonlóan – különösen kedvelek. Kisebb méretben már megvolt, nem is olyan régen mutattam, most tehát íme ugyanaz 1:43-ban, spanyol rendőrségi festéssel. Illetve hazudok, mert ez bizony nem teljesen rendőr, hanem polgárőr, abból is forgalomirányító, már amennyire a nem létező spanyoltudásom alapján nagyjából következtetni tudok.

A kisautó egy remek kis műanyag állványon pihen, amely a típusjelzést is büszkén hirdeti, és van egy olyan érzésem, hogy ott is marad, ugyanis a rögzítőcsavar feje olyan kis háromágú csillagban végződik, mint a Mercedes-jel, tehát célszerszám híján – komolyabb roncsolás nélkül – leszedhetetlen. Mindegy, elvan ott, amúgy sem játéknak vettem. Gyönyörű a festése, szépek a kis kiegészítők, élethű az egész – különös tekintettel a kilincsekre és a szép felnikre. Hogy mondjak valami negatívumot is: a hátsó lámpákra nyomott feliratok egy kicsit ferdék lettek. De legalább vannak :)