Nem olyan régen esett szó róla, máris meg tudom mutatni. Jaj, előbb még tartozom a szokásos típusismertetővel! Amit ezúttal az Autófíliáról linkelek, mert megtehetem. Sőt azt is megtehetem, hogy az [origo] egy áprilisi cikkét is beidézem, mert bizony van egy igazi magyar Iso Grifo is!!! Innen kopipésztelek is egy kicsit:

"- Ilyen volt a Matchboxom - hangzik a lakonikus magyarázat, és erre aztán valóban nincs mit mondani. Ha egyszer ilyen is volt, akkor be kell látni a beszerzés szükségességét. - Évekig kerestem. 1968-ast akartam, mert akkor születtem, bézs belsővel, klímával, kék színben. Lehetőleg a small blockkal szerelt változatot, hogy ne legyen púp a motortértetőn. Összesen negyvenötöt gyártottak ebben az évben a kisebbik motorral, szóval nem volt könnyű. (...) Olaszországban, egy Bergamóhoz közeli kisvárosban ma is építenek Iso kocsikat. Pontosabban újjáépítenek. Évente két autó készül el, sok alkatrészük van, ők vásárolták meg az egykori gyárból a készletet. Roberto, a cégtulajdonos megvett mindent, abban az időben ők szervizelték az olaszországi Isókat. Amikor sorban leálltak a kocsik, ők egy raktárba vitték az alkatrészeket, és bútorok korhű restaurálásával kezdtek foglalkozni. Húsz évig csak bútorokat újítottak fel, aztán elővettek egy autót, és restaurálták. Később jelentkezett egy újabb megrendelő, s egyszerre azt vették észre, hogy bútor helyett kocsikkal foglalkoznak. Összeszedték a környékről az egykori gyári munkásokat. Az a kárpitos csinálja ma az Isókat, aki hajdan kárpitozott. A régi szerszámaival, ugyanazzal a Pelle Frau bőrrel. (A korai Isókat Connollyval burkolták, majd átálltak a Pelle Fraura.) A fényezés is abban az üzemben történik, ahol régen. Az anyag modernebb, de a szín azonos. Mint hallottuk, Roberto nagyon elégedett volt a Magyarországra készült Grifóval." (Fotó: Papp Zoltán - Veterán Autó és Motor)

Nekem pedig kettő van, bibibí, igaz, jóval kisebbek és jóval olcsóbbak. És tényleg nem is volt drága a beszerzésük, mert a ködös Albionban szerencsére kutyába sem veszik a nem teljesen makulátlan darabokat, így lett kettő az egyből, egy "normál" Superfast változat remek bilikék színben (direkt ilyen képet választottam felülre is), illetve a már emlegetett Super GT. Íme:

E csodás kék darab okán - és a mindössze öt fontos beszerzési ár ellenére - végül NRFB-ként megmaradó Super GT-változat, kanárikat irigységbe sárgító színben:

Érdekes, hogy a fekete szélvédők, lökhárítók és front rács milyen más karaktert kölcsönöz ennek a kisautónak, mintha nem is ugyanarról lenne szó. És ezt csak tetézik a széles 8-dot kerekek, amiktől valahogy - a sárga szín ellenére - jóval vadabb a megjelenése. Tetszik így is, úgy is. Szép napot!