Na, folytatom akkor. Jó ideje tartoztam magamnak egy 1:43-as Subaru Impreza raliautóval, de mivel nem volt sürgős, nem is voltam nagyon ráállva. Viszont nemrég belebotlottam egy klassz darabba, így megvettem. Az évjárat gyakorlatilag mindegy volt, nem törekedtem sem a legfrissebbre, sem a leghíresebbre, de még csak gyártó tekintetében nem volt megkötésem. Így lett Del Prado. Hozza az újságmellékletes színvonalat, de szerencsére azért nem Amercom-ost. És hát Richard Burns 2000-es évjáratú verdája.

Az angol versenyzőről dióhéjban a következőket érdemes tudni (innen vagyok ilyen okos), ha valaki az elmúlt 20 évet a Marson töltötte volna: Richard Burns 1971. január 17-én, Readingben látta meg a napvilágot. A vezetést 8 évesen kezdte, a házuktól nem messze fekvő mezőkön, réteken. Édesapja öreg Triumph 2000-ét nyüstölte. 11 évesen csatlakozott egy 17 év alattiakat tömörítő autós klubba, ahol 1984-ben alig 13 évesen elnyeri az Év Sofőrje díjat. Imádott sportágával először 15 évesen találkozott, mikor is édesapja beíratta egy rali-iskolába. Richard egy teljes napig hajthatott egy Ford Escortot, s ekkor döbbent rá, hogy ez az amit neki csinálnia kell. A sorsa ekkor eldőlt. Hivatalosan 17 évesen, 1988-ban a debütált a volán mögött, a saját Talbot Sunbeam-vel. 1990-ben a brit Peugeot GTi kupában indult - egy 205-sel -, melynek megnyerésével először kóstolhatott bele a világbajnokság légkörébe, a hazai brit futamon. 1991-ben találkozott Robert Rieddel, a navigátorral, aki az azt követő 12 évben diktálta neki az itinert. 1992-ben egy N csoportos Subaru Legacy-val nyerte a nemzeti bajnokságot a langaléta angol. Ebben az évben Colin McRae a murva réme volt, a Prodrive-nál már ekkor úgy tartották, hogy Richard a jövő nagy ígérete. 1993-ban Burns a Subaru Rally Team színeiben versenyzett a brit bajnokságban, egy a Prodrive által felkészített A-s Legacyval. Csapattársa egy bizonyos Alister McRae volt. A bajnokság megnyerésével Richard minden idők legfiatalabb brit rally bajnokává vált. A Subaruval is volt lehetősége megmutatkozni a vb porondon, versenyzett a Safari, a Portugál, az Új-Zéland, és a Brit Rally-on. 1995-ben a hazai vb. futamát az abszolút 3. helyen zárta. 1996-1998 között a Mitsubishi Ralliart színeiben versenyzett, 1996-ban nyert Új-Zélandon, jóllehet abban az évben a verseny nem a vb, hanem az Ázsia-Pacific Bajnokság értékelésébe számított. 1997-ben második lett a Safari Rallyn, s szerzett még 5 db. negyedik pozíciót. 1998 az áttörés éve. Megnyeri a Safari és a Brit Rallyt, az ő hathatós segítségével a Mitsubishi megszerzi a márka világbajnoki címet, Tommi Makinen 3. koronája mellé. Burns az év végén a bajnokág 6. helyén zár. 1999-ben visszatér a Subaruhoz, nyer 3 futamot - Görögország, Ausztrália, RAC-UK -, az év végén pedig megkaparintja az ezüstöt. 2000-ben 4 győzelem - Safari, Portugália, Argentína, RAC-UK - és két második hely, valamint egy újabb év végi ezüst, ezúttal a Peugeot-os Marcus Grönholm mögött. 2001 viszont a vörös hajú angol éve. Igaz csak egy versenyt nyer, Új-Zélandon, de öt másik alkalommal a pódiumon finisel. Drámai csatában, az utolsó - számára hazai - futamon McRae és Makinen kiesésével, egy bronz éremmel bebiztosítja pályafutás első és egyetlen világbajnoki címét. A bajnokság megnyerése után viharos körülmények közepette szakít a Prodrive-val és a Subaruval, s a Peugeuthoz szerződik. Első évében nyer Argentínában, de egy nem homológ alkatrésznek köszönhetően - mintha egy vízpumpa lett volna - kizárják. Szerez ugyan öt dobogót, de év végén, címvédőként csak az összetett 5. helyen zár. Viszont ezek a dobogós helyezések is szükségesek ahhoz, hogy a Peugeot ismét elhódítsa a márka világbaji címet. 2003-ban roppant kiegyensúlyozott, hétszer finisel a pódiumon, az utolsó futamig vezeti a bajnokságot. Már a szezon közben bejelenti, hogy 2004-től ismét a Subaru család tagjaként vesz részt a világbajnokságon. Épp a hazai futamra készül, mikoris a tréning alatt, elájul vezetés közben. A mellette ülő Ford pilóta, Marko Martin lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem történt komolyabb baj, aki megfékezte a tréning autót. Richard kénytelen kihagyni a futamot, nem sokkal később pedig bejelentik, hogy agytumort diagnosztizáltak nála. 2004-ben megkezdődnek a kezelések, a Subaru Mikko Hirvonent ülteti a helyére. 2005. áprilisában olyan újságcikkek jelennek meg, melyek a sikeres kezelésekről számolnak be, Richard még a nyilvánosság előtt is megjelent. 2005. november 25.: napra pontosan hat évvel azután, hogy megszerezte a világbajnoki címet, Richard Burns örökre eltávozott. 34 évet élt.

Hajtás után pedig akkor következik az említett autó 1:43-ban:

Minden a helyén. Valójában sok újdonságot nem tudok elmondani a modellről ahhoz képest, amiket írtam korábban a többiről, elég jó az egész, bár nem egy Minichamps. Nem vettem le még a fotózás kedvéért sem a talpazatról, és később sem tervezem tologatni, jó ez ott, ahol van. 2005 december 4-én a Top Gear különkiadással emlékezett a versenyzőről:

2007-ben a Subaru, Richard emléke előtt tisztelegve kiadta az RB320-as Imprezát. Az autóeladásokból befolyt teljes összeget a Richard Burns alapítványnak ajánlották fel. Így nézett ki:

Aztán pedig a skót Travis nevű banda pedig kiadott egy lemezt, The Boy With No Name címmel, mellyel szintén Richardra emlékeztek... Jut eszembe, a Majorette is kihozta a legújabb színvariációt az (újabb) Imprezából, íme:

Minden jót!