A blog eddigi fő csapásáról ismételten letérek, de nem megyek messze, valójában maradok a további szirszarjaim bemutatásánál. Késekről lesz szó ugyanis. Persze nem mondhatom magam késgyűjtőnek, nem, semmilyen értelemben sem, nem is értek hozzájuk, egy ilyen tesztet pl. sosem tudnék megírni, de azért van egy pár. Jobban mondva négy pár, ha pontos akarok lenni. Plusz egy kvázi félig kés, ha egészen pontos akarok lenni. Ez tehát az első rész, lesz még egy második is, illetve egy harmadik pénteken, úgyhogy ezen a héten nem kisautózok. Kezdem a kicsikkel, a zsebkésekkel, amiket azért már nemigen nevezhetünk bicskáknak. Ezek az úgynevezett taktikai kések, no persze botorság lenne azt gondolni, hogy az amerikai tengerészgyalogosok is ugyanezeket használják, vagy hogy a német deszantosok eredeti késeinek pontos replikái, ez inkább olyan divatos megnevezés, egyfajta stílusirányzat. Feketék, de nem csak a nyelük, hanem a pengéik is, jól illenek a kézbe, és igen élesek – nem mellesleg egy mezei zsebkéshez mérten viszonylag strapabíróak. Mind a négy kés a 1-3000 forintos (vaterás) kategóriába esik (tehát offline inkább 5-10.000, vagy még több az áruk), tehát túl sokat nem lehet várni tőlük, de szerintem nagyon jól néznek ki. És még valami: mivel úgy egyébként baromira nem értek a késekhez, túl sok leírást, részletes bemutatást ne is várjatok tőlem, ezek vannak, megmutatom, oszt’ jónapot! Lapozzatok!

Az első egy Smith & Wesson. Igen, az a S&W, ez nem tévedés. Ez az Extreme Ops az egyik legolcsóbb billenőzáras típusuk, a saját honlapjukon is csak 20 dolcsi egy darab:

A következő egy Böker Plus. A Böker állítólag 1869 óta készít jó minőségű késeket a németországi Solingen szép városában, amely név leginkább a manikűr-ollókról lehet ismert, de azért az is valami.

Nem lennék meglepve, ha ez (is) Kínában készült volna, de mindegy. Kábé ugyanazt tudja, mint a fenti S&W, és a következő (még mindig low-end) Columbia Scorpion King:

A Columbia még fel fog tűnni a következő témába vágó (vágó, hehe, érted) posztban is. A kicsik közül azonban az alábbi Kershaw a kis kedvencem, egyrészt mert a formája nagyon bejön, másrészt mert kellemes, selymes fogása van a mattra festett nyélnek. No nem mintha sokat fogdosnám, de ez mégis számít:

Érzetre ez az utolsó a legminőségibb cucc, aztán talán a Böker Plus. Hasonlókat láttam már nem egy üzletben 10-20.000 forintért is – na annyit biztosan nem érnek. Hirtelen ennyit akartam most mondani, legközelebb egy kicsit nagyobbakat mutatok majd, remélem, nem bántátok, hogy most nem kisautókról volt szó…

Ha bejön a téma, ide kattintsatok, ennek még értelme is van. Aztán sok szép kés még itt. Jók legyetek!