A mai delikvens járt már itt a blogon, de szó igazán nem esett róla. Pittlaren is mutatta a sajátját, de mivel mind közül ez a legkedvesebb kedvencem, szántam rá egy saját posztot. Mit is érdemes tudni a Mk2-es Ford Cortináról?

Angol családi autó, amelyet 1962-től egészen 1982-ig gyártottak, nem volt drága, így a 70-es években a legnagyobb eladott példányszámokkal büszkélkedhetett. Összesen öt generációt élt meg, és a végén a Sierra váltotta le. Az olasz síparadicsomról, Cortina d'Ampezzoról kapta a nevét, amelyet jórészt az 1956-os Téli Olimpia révén ismert meg a világ. A modell bemutatásakor több Cortinával is lehajtottak a bobpályán, ez volt a  Cortina Auto-Bobbing. De ma a második generáció a téma, így ugrok is rá: egy Roy Haynes nevű derék úriember tervezte és 1966. október 18-án mutatták be, tehát négy évvel az első után. Ez volt a szlogenje: "New Cortina is more Cortina" - amely egyrészt arra utalt, hogy bár az autó pár centivel rövidebb lett az elődjénél, a praktikusabb kialakítás miatt mégis több utasteret kínált a vásárlóinak. Emellett kisebb fordulókört, lágyabb felfüggesztést, modernebb technikát. 1200-astól felfelé többféle motorverzióval kínálták, még egy Lotus-verzió is készült belőle. A legelismertebb variáció mégis az 1600E-jelű modell volt. 1967-ben a legnépszerűbb autóvá vált Angliában.

Bár Matchboxban nem ez az egyetlen Cortinám, mert az újabb is megvan, mégis ezt szeretem mind közül a legjobban. Ennek egyszerű az oka: valami miatt gyerekkoromban is ez volt a kedvencem, így pár éve újra beszereztem. Anno valószínűleg azért szerethettem annyira, mert olyan finom kis műszer, jól rugózik, jól gurul, az ajtók patentok, de fontos ismérve az is, hogy klasszikus autóformájú autó:

Ugyanakkor sportos, főleg a rajzomon, hiszen egyébként csak kétajtós. Mutatom rendesen is:

Nem mondom, hogy tökéletes, de majdnem. Doboz persze nem járt hozzá, de nem is baj, az autó a lényeg úgyis. Ilyen állapotban egyébként már elég drágák ezek a Cortinák, de én már megvagyok, többet nem tervezek beszerezni. Meg hát ha valami drága, csak ki kell venni a falból a pénzt, nem? ;) Summa summarum, ha van valami a gyűjteményemben, amire bizton mondhatom, hogy soha nem lesz eladó, akkor az ez. Tízezer százalék. Mutatok még egy korabeli reklámfotót, egy klassz rendőrt és egy dögös versenyautót így a végére:

A legjobbakat, köszi, hogy olvastok!