Na most kapaszkodjatok: nem Hot Wheels lesz a mai téma! És milyen szomorú, hogy idáig jutottunk, nézzétek csak meg a Matchbox Memories blogot, a fő csapásirányt egyszerűen nem lehet Matchboxokkal tartani, mert szinte semmi normális nem jön ki... :( De a régebbi darabok felemlegetése jó menekülőútnak tűnik, szóval akkor most ez lesz. Egészen meglepődtem, amikor visszanéztem, hogy bizony ilyen Matchbox BMW még nem is volt itt a blogon, sőt, a gyűjteményemből is kimaradt. Mindenképpen pótolnom kellett ezt a hiányosságot - mindkét tekintetben. (Meglehetően nehéz volt a neten nem M5-ös képeket találni, de végül sikerült.) Kapóra jött, amit olvastam, hogy David Cukorberg épp szétosztja a vagyonát, írtam is neki, hogy nekem nem kell több ezer euró, hanem küldjön már egy ilyen Matchbox Bimmert, mert az hiányzik. És igaz!!! Nem hittem az egészben addig, amíg egyszer csak nem csengetett a postás, és hozta a pakkot. A kapott darab mondjuk messze nem makulátlan, de a hibák a fekete szín és a közeli képek miatt sokkal durvábbnak tűnnek, mint amilyenek a valóságban, kézbe fogva tényleg nem ilyen rossz a helyzet ;) Joe már körülszaglászott egy piros példányt, így talán nem fog ismétlésnek tűnni, hogy egy feketét mutatok:

Ő is utalt rá, én is mondom, hogy ez a szín teljesen autentikus Magyarországon, az olajosok kedvelt típusa volt ez a BMW-k közül, ők pedig ugye hagyományosan a fekete autókat kedvelik, de szigorúan teljesen lesötétített szélvédőkkel. Szerencsére kicsiben jól belátni, így a bézs belsőteret is megszemlélhetjük, ami nagyon jól passzol a külsőhöz. A kerekek is jók a kocsihoz, nincs baj az arányokkal sem nagyon, maximum csak annyi, mint amennyi az igazival: mai szemmel már egy kicsit olyan semmilyen az összhatás...

Lehet, hogy valami ilyesmi színben és kiegészítőkkel kellett volna kihozni anno, és akkor még ma is nagyobb hype lenne körülötte, nem kéne beérnünk a bumfordi rendőr Hármasokkal. Jut eszembe, idén ez volt az első Matchbox-poszt a szirszarjaimon. Elég szégyen... Mindenesetre: köszönöm, David Cukorberg!