A június első és második hétvégéjét is Surányban töltöttük, és már végre volt alkalmunk strandolni is a Dunán - először Surányban, másodjára Horányban. Ez utóbbi jobban kiépített (infrastruktúrával is), kulturáltabb, igényesebb, mint a hozzánk közelebbi, cserébe sokkal kavicsosabb, és hát egy pár percet autózni is kell odáig. Bár bringával sem egy nagy kaland.

Jó meleg volt tényleg (fogyasztottuk is a kiváló csavart fagyit a strandon), és az új nyaraló kapcsán talán most először tapasztaltuk meg úgy igazán, amire persze számítottunk is előre, hogy a ház felső szintjén nagyon meleg van. Lent még napközben is simán ki lehet bírni, de az emeleti hálók estére nagyon fel tudnak melegedni, már a délutáni pihi sem nagyon lehetséges 30+ fokok idején. Arra mondjuk pont jó az árnyékos terasz. Ráadásul a srácok a szobájukban elég sokat pörgetik a Playstationt, ami még rá is fűt egy kicsit, szóval nem kérdés, kell megoldás a hűtésre. Oké, legyen klíma, ezt is kitaláltuk már jó előre, de milyen? Mivel a terv az, hogy a házat ősszel és télen is használni szeretnénk, egy fűtésre optimalizált berendezés kell - van ezekből ugyanis sima hűtő, van hűtő-fűtő és van fűtésre optimalizált.

Egy fűtésre is alkalmas klíma alapvetően ugyanazt a berendezést jelenti, amelyet hűtésre is használhatunk, azonban ezek a rendszerek nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy extrém hideg körülmények között is hatékony fűtést biztosítsanak. A fűtésre optimalizált klímák ezzel szemben speciálisan olyan technológiákkal vannak ellátva, amelyek alacsony külső hőmérséklet mellett is stabilan működnek. Ezek a rendszerek speciális hőszivattyúval és fűtőelemekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a fűtés hatékonyságának megőrzését akár -30 °C-os külső hőmérséklet esetén is. (Forrás: gree-magyarorszag.hu/)

A lényeg az, hogy az utóbbi lesz jó nekünk, költséghatékonyan lehet majd temperálni télen, és remélhetően nem is megy majd tönkre. Kiszámolgattam amúgy, hogy hogyan jönnénk ki jobban, klímával vagy (norvég) fűtőpanelekkel, és arra jutottam, hogy bár beszerezni és beüzemelni sokkal olcsóbb egy pár darab fűtőpanelt, fogyasztásban nagyon jelentős a klíma előnye, már egy év alatt is. Szóval lesz klíma, inverteres split kialakítású. De két nagyon fontos kérdés maradt még ezután: 1) Milyet vegyünk? 2) Hova tegyük? Az első kérdés némi utánajárással megoldódott, az egyik legnépszerűbb, és árkategóriájában az egyik legjobb a Gree Comfort Pro, már be is szereztem, ráadásul nagyon-nagyon jó áron, a Gree szigetszentmiklósi raktárából egyenesen:

Épp ott hozza a kolléga. És van még ott bőven, ahogy láthatjátok. Amiben lehet, igyekszem inkább mindig japánt vagy japán tervezésűt venni, pár éve otthonra ezért került egy Fujitsu, de most sokkal olcsóbbat kerestem, így lett ez a kínai - meglátjuk, remélem, tényleg beválik majd.

A második kérdés kicsit bonyolultabb volt: nem csak a beltéri egység elhelyezése fontos, hanem az is, hogy a külső attól nem lehet túl messze, vagy legalábbis nem nagyon ajánlott 5-6 méternél messzebb tenni. A másik, hogy a hideg levegő köztudottan nehezebb a melegnél, így az lefelé szeret menni, ezért ha az egész házat szeretnénk hűteni, érdemes felülre tenni. Igen ám, de mivel a másik, számunkra talán még fontosabb funkciója a fűtés, és várhatóan ebből lesz több, ott pont fordítva logikus elhelyezni, lent, és a meleg meg majd szépen lassan megy felfelé is - de lent kell jobban fűteni, hiszen ott vannak azok a vízcsövek, amik nem fagyhatnak el mínusz 20 fokban sem, hiszen ha télen is szeretnénk használni a házat, nem vízteleníthetünk ősz végével. Szóval alul kell elhelyezni a beltéri egységet, ez biztos. Viszont a nyaraló formájából adódóan nagyon limitáltak ennek az elhelyezhetőségi lehetőségei, például muszáj függőleges falra tenni, így sok mérlegelést és gondolkodást követően arra jutottam, majd jutottunk a szerelővel is, hogy lényegében csak egyetlen helyre lehet normálisan felszerelni, a hátsó bejárati ajtó fölé, ide:

Kicsit majd kell variálni itt a vezetékekkel, meg a lambériázott rész felett alá is kell majd dolgozni a szerkezetnek vagy valami puha szigetelőanyaggal, vagy fával, vagy mindkettővel, még nem tudom, de el fog férni rendesen, és innen kívülre sem kell sok-sok méter csövezést kiépíteni - az egyből egyértelmű volt, hogy a kültéri egység nem a ház falára lesz rögzítve, hanem mellé tesszük le a betonra, így ugyanis biztosan nem ad át a ház szerkezetésenk semmiféle kellemetlen rezgést, nem a hátsó szomszéd felé fog zajolni, és még tető alatt is lesz. A hűtés-fűtés további hatékonyságának érdekében a faházunk sok helyütt meglehetősen foghíjas borítását biztosító deszkák közötti réseket elkezdtem egy kicsit kiszilózni, de ezt a melót nemigen fotózgattam, de az alábbi képen talán látszik valamennyire, hogy azért ez elég sziszifuszi meló:

A színtelen sziló is elég fehérnek tűnik, de mivel előbb-utóbb (talán jövőre) úgyis festeni szeretném a házat, nem akartam sokkal többet fizetni most a barna tömítőanyagért, távolról nézve nem zavaró a látvány. Igazándiból fogalmam sincs, volt-e bármi értelme ezt megcsinálni, és nem mellesleg elkölteni rá egy kb. 8000 forintot, de úgy gondolom, igen, jelentősen kevesebb esélye lett így olyan dolgoknak bejutni, amiknek inkább kint a helyük: víz, poloskák, egyéb rovarok... Jut eszembe, a teraszon valamelyik nap egy ilyen tisztelt meg minket a látogatásával, a dobozt csak a méret érzékeltetésére tettem mellé:

Természetesen utána útjára engedtük. Köszönöm a figyelmet, gyertek máskor is, és jó nyaralást!