Mert olyan régen volt. Pont nemrég említettem, hogy még nem mutattam meg minden szerzeményemet az előző (kis)börzéről, hát most íme a harmadik darab abból a körből: egy Volvo 480 ES. Furcsa szerzet ez is. Például cseppet sem Volvós. Ami alatt ugye azt értem, amit elsőre valószínűleg mindenki: nagy, biztonságos, kényelmes, kocka. Ez se nem nagy, se nem kocka, de talán pont ezért nagyon sok rajongója van. A modelltörténetnek szokás szerint ezúttal is a gugli segítségével mentem neki, de szerencsémre az első találatok között szerepelt egy remek magyar Volvós oldal, így onnan kopipésztelem a leírást (én csak a képeket válogattam bele):
A 480-as gyártása 1985-ben indult (elődje a P1800-as volt), és egészen 1995 őszéig gyártották.
A karosszéria mai formája hosszas kísérletezgetések után alakult ki. A Bertone stúdió tervét elvetve kapta meg végleges formáját a 480-as. A legyártott autók száma nem érte el a százezret sem, 76 375 autó hagyta el a hollandiai Helmond gyártósorát. Az addig, a Volvokról élő kép, a "biztonságos, nagy, szürke, már már unalmas dobozok" imázsát törte meg, még időben, a nagy energia válságok után! Az első, fronthajtást alkalmazó és korát meghaladó merész formatervével a kis Volvo feltűnő és egyedi jelenség volt és még most is az. Motorváltozatai az 1.7-es injektoros, 1.7-es turbó, 1.8-as és a 2 literes szívó. A mutatós nyitott változat sorozatgyártásba sajnos sosem került.
Rengeteg imádója van a 480-asnak, a mindenféle apró cseprő, folyamatosan jelentkező (elektromos) fantomhibái ellenére. Kevés magyarországi példány fut az utakon, tulajdonosai fanatikusan ragaszkodnak a megszerzett példányokhoz. Igazi ritkaság; a jó állapotú példányok néhány év múlva már komoly összegeket fognak érni a tulajdonosaik számára! A magyar használtautó piacon alig találni ezekből a típusokból, legfeljebb az Országos Volvo Találkozók egyik fénypontja az a - jó esetben - 10-12 db 480-as, amelyeket ilyenkor együtt látni. A felbukkanó kisebb konstrukciós hibákat 1992-re nagyjából orvosolták, így ezek már nem jelentek meg a két másik négyesnél. Most meg ugye van nekünk a C30-as, ami továbbviszi a típus szellemi örökségét, de legalábbis egy részét:
Ez utóbbi 2006 óta létezik Matchboxban is.
Érdemes még ezt a tesztet elolvasni, ha valakit érdekel, szintén a fentebb linkelt oldalról. És akkor lássuk a Matchboxot! A 700 forintos kékdobozos tsza-sorból való ez is, ahogy a már bemutatott Porsche és Peugeot. És egyébként ugyanaz az éra is (1987), illetve Made in Macau ez is. Ami nálam jó pont. (Bocs a képekért, valami miatt a felbontást nem jól állítottam be, illetve az élesség sem az igazi, de most már ez van, nem fotózunk újra semmit, az bénaság...)
Sok újdonságot nem nagyon tudok mondani a kisautóról, mint láthatjátok, látszik rajta egy cseppet a kor, egy kevés festék hiányzik rajta itt-ott, de legyünk nagyvonalúak, mondjuk azt, hogy még nem kopott állapotú. Tetszik a módszer, ahogy megoldották a lökhárítókat, így sikerült az igazi egyik fő jellegzetességét relatíve élethűen visszaadni, illetve az autó részleteit is rendesen kialakították - de festék már nem jutott mindenhova.
A kedvenc 8-dot kerekeket kapta, mint annyi más kortársa, jól gurul, jól rugózik, összességében egészen rendben van. Örülök, hogy sikerült beszerezni, főleg ilyen jó áron. Nem olyan régen kínáltak egy Laser-verziót is, amin erősen elgondolkodtam, de aztán maradtam ennél. Ha jól tudom, az még szabad préda, a releváns indexes topicban nézzen szét, akit érdekel... Végre Volvo, végre péntek!!!
Utolsó kommentek