Hát az úgy volt, hogy én ott sem voltam... Az első retromagnós poszt után egyszer csak bejelentkezett Kálmán, hogy látta, bírom ezeket a dolgokat, neki van egy felesleges darab, és ha érdekel, a Parkoló Parádéra kihozza. Így is lett, de ott elkerültük egymást, viszont aznap este még össze tudtunk futni, így lett neki eggyel kevesebb, nekem viszont eggyel több Siemens rádiós magnóm. Ahogy az eddigiek, ez is a nyolcvanas évek legelejéről származik, viszont dögnagy, és ha menet közben hallgatnánk, 10 Góliát elem szükséges hozzá... Siemens 794-es a pontos típusa egyébként. Igen, ebből az is látszik, hogy amit korábban (gondoltam és) írtam arról, hogy egy gyártótól egy darab elég, már meg is dőlt. De most komolyan, Ti tudtatok volna ellenállni egy ilyen gyönyörűségnek?

Ugye, hogy nem? ;) Még a tisztogatás előtt készültek a fotók, ezért azért a kevés porért, ami látható, elnézést kérek. Talán az is látszik, hogy ezek a képek otthon készültek, ezt nem tudtam eldugni, de a fogadtatása meglepően békés és belenyugvó volt, aminek nagyon örültem. Kálmán szerencsére nagyon baráti áron adta a szerkezetet, azt mondta, nála már nem volt hely, és olyannak akarta, aki értékeli.

Hát, remélem, jó gazdája leszünk... (Közben már vettem egy régi Videotont is, amit mindenképp szerettem volna a gyűjteményembe, nemsokára mutatom azt is.)