A gyárlátogatás után akadt még program. Sok évvel ezelőtt hallottam valahol, hogy Nyíregyházán van valami katonai autóbontó. No, az indulás előtt rákerestem, és meg is találtam. Másnap a GPS segítségével a valóságban is. A bontó területe hatalmas, a járműpark szintén, de bontó lévén jó részük siralmas állapotban van. Érdekes volt ám ezeket a böhöm jószágokat így lepusztulva látni, hiszen nem volt az olyan régen, amikor nem egy közülük bizony hozzátartozott a magyar utcaképhez. De hagyjuk a politikát :) Nem is koptatom a klaviatúrát tovább, beszéljenek a képek, kattintsátok őket bátran!

Már zárás után értünk oda, persze, vidék, péntek, ott 4 után már nincs élet, de mégis bejutottam, és hála a ténynek, hogy tavasszal jóval később sötétedik, meg is tudtam örökíteni ezt-azt. A biztonsági őr abszolút készséges volt, a fényképezőgépemet és a lelkesedésemet látva kifejezte őszinte sajnálatát, hogy nem egy hete érkeztem, ugyanis akkor vitték el a Krazokat. Hogy ez pontosan hány darabot jelentett, sajnos nem tudta megmondani, de mindegy is, így jártam, valóban nem volt egy sem már. Elmondta továbbá, hogy ha valami kell, csak szóljak, a főnök akár le is vizsgáztatja azt, ami tetszik. Ott is ez volt, itt is ez lesz akkor a végszó, kellemes maradék hétvégét!