Sokat kellett várnom rá (nekünk magyaroknak meg úgy általánosságban is nagyon sokat kellett várnunk egy normális méretű - 1:72-es - és kivitelű modellre a típusról), de megvan, mindenki nyugodjon le! Folytatva a múltkori Ikarusos bejegyzést mutatom hát kicsiben az Editions Atlas sorozatból a 260-ast, amelyet én leginkább 78-as buszként használtam sihederként, ritkábban 8-asként:
Emlékszem, a téli hidegekben milyen jól esett rákuporodni az utastér két oldalán alul végigfutó fűtőtestekre... Zuglói gyerekként a Keleti pályaudvar környékére jártam suliba, így több ezerszer utaztam ennek a csuklós változatával a Bosnyák térről, 10 évig rendszeresen. Érdekes módon "alattam" soha egy darab nem ment tönkre és nem is karambolozott. Kellemes emlékeim vannak a típussal, felnőttként viszont már nem hiányzik a zötykölődés ;) A modellt viszont kötelező volt megvennem, nem csak egy darabka történelem (bocs, tudom, ez nagyon elcsépelt), hanem tényleg egy olyan emlék, aminek a barna műbőr üléseit szerintem mindennél többet koptattam. Ha szeretnétek, egy felújított példányról is olvashattok, az alábbi képet is ebből a cikkből kölcsönöztem:
Érdekes, hogy én itt emlékekről írok, de több ezer ember mindennapjainak továbbra is része a típus, legalábbis a Bosnyák téren még mindig látom ezeket pöfékelni... Úgyhogy most szavazzunk!
Köszönöm a figyelmet, ajtók záródnak!
Utolsó kommentek