Idén és itthonról sikerült beszereznem a következő 8-as sorozatot, amelybe a Hot Wheels fémszínű, "zamac" modelleket válogatott az 50 éves évfordulójuk apropóján. Szerintem elég jól néz ki a szett, de talán egy kicsit jobban is megerőltethették volna magukat, mármint ami a bekerült modelleket illeti: tucatdarab mind, semmi speckó, leszámítva persze az említett fényezést. (Megjegyzem, nem ez az egyetlen 50. évforduló sor, ami megjelent, létezik ennél "prémiumabb" válogatás is, nyilván jóval prémiumabb áron, majd mutatom azt is.) Ami egyébként érdekes, ilyenem eddig szerintem nem is volt, most meg lett hirtelen nyolc. (Update: nem mondtam igazat, mert elfelejtettem, hogy de, van már egy ilyen kivitelű Custom 67-es Firebird-öm, sőt egy ilyen fémszínű Datsunt is mutattam már a Cool Classics sorozatból, elnézést.) Jelen készletben a kisautók 1000 Ft alatti darabáron elérhetők (vagy legalábbis voltak, amikor egy hazai online játékboltból megrendeltem), de gondolom, lesz még ez a szett akciós is a hiperek polcain, ahogy ugye a BMW- vagy Porsche-sorok árai is erősen lecsökkentek pár hónappal a megjelenésük után. Mindegy, ha így lesz, akkor így jártam. Nézzük akkor a "tucatautókat", amelyek közül csak egy új bemutatkozó a gyűjteményemben, illetve egy másikról pedig még nem írtam, így a blogon kettő. Kezdem:

Rögtön az első szerintem a legjobb is mind közül, ez a 67-es Ford Mustang Coupe, amelyet 2012-ben mutattam, és tulajdonképpen az egyik legjobb Mustang-feldolgozásnak tartom a Hot Wheels életében. Annak ellenére, amit anno is írtam, hogy a nagyobb hátsó kerekeket nem szeretem, és hogy a MB-változat - pont ezért - jobban bejön. Ellenben ez az "új" típusú kerék, ami vasfelnit mintáz, tetszik ennél is.

A kettes számot viseli a sorban a Chevy Camaro Concept, amely 2009-ben szerepelt már a szirszarjaimon (a linkelt posztban alul), igaz, akkor túl sokat nem írtam róla. A nyers fém színén kívül a kék lángnyelvek és a kék szegélyek a kerekeken azok, amik még feldobják az összhatást, utcára nem kéne, de egy tuningshown elmegy. A nagy hátsó kerék is ilyen, hogy végül is egy ilyen összetételben megbocsátható...

Megint csak egy 2012-ben elétek tárt kisautó következik, mégpedig az 1968-as Plymouth Barracuda Formula S, amelyből a nekem meglévő darab talán nem a legszerencsésebb festésű kivitel, de még bőven vállalható - ez az új változat viszont már a vállalhatóság határán egyensúlyoz, a sárga lángfestés (ha már elhagyni nem lehetett) készülhetett volna egy kicsit visszafogottabbra, bár szerintem a karton grafikáján teljesen jól néz ki. A fehér peremű felnik viszont tetszenek.

2010-ig kell visszalapoznunk, ha meg akarjuk nézni újra az 1970-es, 4-essel jelölt Buick GSX kisautó "eredetijét", amely egy kimondottan jól sikerült darab, és nincs ez másként ennél az 50 éves szülinapi kivitelnél sem. Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok az autók (és kisautók) oldalára festett lángnyelvek nagy barátja, főleg az ilyen erősen stilizált formájúaknak, a feketén hagyott front és hátsó rész azonban kárpótol, attól jó marcona lett az összkép, az meg kell. A felnik színe is passzol a dekorációhoz, nincs vele baj.

Ötödik a sorban a 68-as Olds 442, amely típus már többször volt látható a blogon, pont ez a verzió pedig 2015-ben, Modern Classic-ként. Az újon a fekete műanyagok jól mutatnak, ahogy a nemrég debütált "vasfelnik" is, ez esetben viszont a sárga peremet szívesen elhagytam volna róluk, mindegy. Értem, hogy miért variálták így meg, de talán felesleges volt. A zöldes üvegezés viszont érdekes színfolt.

Hatossal egy 1971-es Dodge Demon érkezett, amit a már linkelt 2010-es posztban is láthattatok, a Buickhoz hasonlóan sárgában. És lilában. Ezúttal is van némi lila, az autó ablakai kapták ezt a szokatlan színt, de oldalra is jutott, mégpedig a piros lángnyelvek szegélyeként. Érdekes, de nem fáj. Valószínűleg a kerekek is lilára pingálni már túlzás lett volna, ezt érezhették odaát is, így azok most arany színben pompáznak, de a fekete műanyagok itt is megmentik a kisautó becsületét.

Plymouth Duster Thruster kisautóm eleddig nem volt, tehát ez az igazi újdonság nálam, ezúttal hetes sorszámmal. A modell 2008-ban mutatkozott be a HW kínálatában, és ahogy a wiki is írja, egy 72-es Dustert mintáz, nyitott motortérrel. Valamiféle performance autóként talán még indokolt is lehet a brutális méretű hátsó kerék, így emiatt most nem kezdek újra siránkozásba, az oldalára itt most piros-fekete kombóban felkerült lángnyelvek pedig már szinte hiányoznának, ha nem lennének. Kezdem érteni a koncepciót... ;)

A sort egy 68-as Copo Camaro zárja, és ilyen kisautóm már volt régebbről (fehérben), csak még nem mutattam. Ellenben egy másik Copo-modell már volt errefelé, és ott le is írtam, mint jelent ez a mozaikszó. Szóval ez a kis Camaro tök jó kisautó lenne, ha nem kerültek volna alá ezek a harsány kék kerekek. Hogy hátul nagyobbak, mint elöl, már nem meglepetés, ebben a sorozatban ezt el kell fogadnunk, viszont hogy nem hagyták feketén őket, az szerintem komoly hiba. Nem mondom, hogy kilóg a sorból, de tényleg jobban esett volna, ha erre még alszanak. A karton képén bőven elmegy, és élőben szerencsére sokkal kevésbé bántó, mint ahogy itt kinéz. Oké, oké, azért nem dőlünk a kardunkba, lehetett volna nem megvenni ezt a sorozatot, tehát félreértés ne essék, ahogy fentebb is írtam, értem a koncepciót, tetszik is összességében, csak hát na... ;) Kicsivel több odafigyeléssel ez egy sokkal erősebb gyűjtemény is lehetett volna, és ha a gyárban olvassák, üzenem, hogy legközelebb nyugodtan kérdezzenek meg, teljesen ingyen válaszolok, javasolok, véleményezek.

Az elvakult Matchbox-hívő olvasóim véleményét borítékolni tudom, így inkább a többieket kérdezem: hogy tetszik ez a sor, megvettétek, megvennétek? Köszi a kommenteket előre is.