Nem az első eset, hogy Siku Mercit mutatok a blogon. Ahogy a cím is mutatja, egy 500-ast tárok elétek, ami történetesen 500 forintba is került, és ha már mindkét szám ilyen szép kerek, dobok rá egy harmadikat is, ez az 50. Siku címkés poszt a szirszarjaimon. Lassan kezdek a végére érni a legutóbbi börze kézzel fogható eredményeinek, úgyhogy most már fel ne adjátok, már tényleg nincs sok! Mellesleg direkt kevés pénzzel mentem ki, a terv az volt, hogy igyekszem az előre leegyeztetett eladásokból befolyó összegnél nem sokkal többet költeni, és ez össze is jött, azon kívül, hogy nem igazán sikerült cserélgetnem semmit, nem maradt bennem hiányérzet. 

Ez a Siku természetesen jóval kevésbé cizellált darab, mint az eggyel nagyobb méretű Norev, de szerintem a bumfordi hátsó lámpák kivételével minden rendben van, nincs igazán miért szégyenkezni a nyugat-németeknek. Tettek bele vasat bőven, de a hab a tortán a műszerfal világos színe a piros belsőhöz képest. A nyitható ajtókról persze nem is beszélve, de a Mercedes készültekor ez minimális elvárás volt a kategóriában, nem úgy, mint ma. Ahogy a hasonló korú Sikuk esetében gyakran előfordul, úgy itt is lazábban nyílnak már, mint kellene, de szerencsére szorosan és pontosan állnak már meg becsukott helyzetben, azzal nincs gond. Hosszú távon nem valószínű, hogy megtartom, impulzusvásárlás volt, az utóbbi egy évben igen komoly karcsúsításon átesett gyűjteményem szűkebb profiljába már kevéssé fér bele - nem úgy, mint a következő kisautós posztban bemutatni tervezett másik Siku szerzeményem! ;) Szóval ha valaki rákívánna, csak szóljon bátran, biztos meg tudunk egyezni!