Többen, többször kérdeztétek, na, mi van a Volvóval? Jelentem, működik, él és virul*. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy csütörtökön nekem kellett egy kedves kollégámat kisegítenem, mert rajta hagyta a Mercin a világítást. Simán megoldottuk!

A végén még összemértük a férfiasságainkat, és kiderült, hogy az enyém szemmel látható mértékben (10-15 centivel) hosszabb! De csak szemből készült kép ;)

Kiscsillagos megjegyzés: az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem ment minden teljesen simán amúgy. Írtam korábban, hogy rendbe rakattam a féket, mert nem volt jó, de az új vákuumszivattyú megoldotta, illetve kapott új fékbetéteket is körben. Hát a szivattyú az egyik problémát valóban megoldotta, de nem mindent. A bal első egy kicsit néha még mindig befogott. Ez akkor eszkalálódott igazán, amikor úton voltunk Dunabogdányba a múlt (nem a most múlt, hanem a kettővel ezelőtti) hétvégén, és odafelé éreztem egyszer, hogy basszameg, megint befog, autó nem megy, büdös lesz, szar. De most már csak odaérünk! Odaértünk, szó se róla, de az utolsó két kilométeren nem volt fék, teljesen elment, úgy felmelegedett minden... Aztán ott strandolgattunk, nap végére szépen visszahűlt, de hazafelé ugyanezt eljátszotta, az Árpád-híd előtt ki is kellett állnom, úgy elkezdett füstölni. Végül persze hazajutottunk, a kézifék remek találmány, de ez nem maradhatott így. Visszavittem a szervizbe, megoldották: szétszedték, szétdrótkefézték az egész hóbelevanciát, összerakták, azóta úgy működik, akár az álom. Jó, hosszabb úton azóta nem voltam, de szerintem rendben lesz. Na minden jót!