Sohasem gondoltam volna, hogy egyszer is itt a blogon egy Magyar Nemzet-cikket fogok linkelni, de most mégis megteszem, itt írtak ugyanis arról, hogy 2014-ben 40 éves lett a Citroen CX. A modell rendkívül érdekes történetéről már értekeztem korábban a kombi kapcsán, emitt pedig egy tesztet találhattok egy 2.5-ös GTI-ről, és ezzel a bevezetőm végére is értem, mutathatom végre az egyik legújabb kis szerzeményem, ami egy Majorette Citroen:

Magyarországról (a Facebook segítségével) került hozzám ez a darab, mondhatni sok év keresés után: tényleg sok éve próbáltam felhajtani egy épkézláb példányt emberi áron (itt régebben mutattam egy inkább csak fillernek alkalmas darabot, ami egyébként ma már nem az én gyűjteményemet gazdagítja), hát mostanra sikerült. 1500 forintba került, ami elsőre soknak tűnhet, de ha a kortárs Matchboxok (vagy Majorette-ek) árához hasonlítom, szerintem mindjárt kedvezőbb a kép, ebből a pénzből ugyanis kis szerencsével 3 db mai kisautó vásárolható, amiken garantáltan nem nyílnak az ajtók, műanyag az aljuk és biztosan nem rugóznak - arról nem is beszélve, hogy a fenti példány már csak a nagyjából 30 éves korával is tiszteletet érdemel... Minőségre azt tudja, mint a hasonló kivitelű darabok, masszív, súlyos, a franciás rugózásának köszönhetően mégis könnyed, játékra tökéletesen megfelelő darab. A belseje teljesen rendben van, szép a sötét műszerfal és kormány a világos ülésekhez képest, de nekem egyértelműen kívülről tetszik, a Majorette nagyon szépen adta vissza az igazi csodás formáját, nem látok rajta otromba elarányosítási hibát. A hátsó lámpák az ablakok áttetsző műanyagjából lettek kialakítva, ami ötletes megoldás, kellenek az ilyen kis apróságok. Ilyen az igazi hátulról:

Jelentem, a következő kisautós poszt tárgya is egy régi Majorette lesz, ha ez tetszett, az is minden bizonnyal fog!

Nyilván mindenki tudja, hogy a Közlekedési Múzeum már csak másfél hónapig látogatható, mert fel fogják újítani, ezért aki megteheti, menjen még előtte! Mi is megtettük a múlt hétvégén, és hát a nőnapi hétvége is kiváló alkalom, hogy elvigyétek a feleségetek, barátnőtök, anyukátok...

Ráadásul a Mini Club is valami kis szülinapi minikiállítást rittyentett, amit nagyon élvezett a gyerkőc ;) Az utolsó képen egyébként az látható, ahogy Milán a műanyag nénit fenyegeti, hogy minyonokkal megdobálja. A néni végül megúszta, én meg újra meg tudtam csodálni a brutális méretű Maybach Zeppelint, az első számú kedvencemet a múzeumban. Szóval menjetek, nézzétek, mert aztán jó darabig nem tudtok!

A Városligetben volt még február 21-én valami Halfesztivál, na ott lőttem ezt a szép Barkácsot:

Ettünk ott mindenféle finomságot is amúgy, de a kajákat én nem fotózom...

Ide süssetek, mi van nekem!

Pár hónapja szerváltam, ha jól emlékszem, a vateráról, de simán lehet, hogy nem, az viszont biztos, hogy nagyon olcsó volt, párszáz forint. Menő, mi? Emlékeim szerint volt ilyenem gyerekként, de az autókra már nem emlékeztem, így örömmel láttam, hogy Bogár is van benne. Egyetlen részlet rémlett, mégpedig pont a Bogár dísztárcsája, nem tudom, ez hogy maradhatott meg az emlékeim között, de ott volt!

Elnézést kérek azoktól, akik egy jó kis Ferraris posztot vártak a cím alapján, ma nem ilyesmiről lesz szó. Eddig még nem mondtam ugyanis, de vettem egy normális fényképezőgépet. A választott végül a Canon belépőszintű tükörreflexes digitális gépe lett, az EOS 1200D. Az alábbi képeket a megvásárlást követő napokban, azaz december 24-e körül készítettem, ismerkedés gyanánt - ennek megfelelően még nem is szeretem őket annyira. És a remek Hot Wheels LaFerrari csak véletlenül lett az első próbálkozások alanya. Ha minden jól megy, a mai nap a nagy képes vízválasztó a blogon, mától vége a besárgult fehéreknek, a belilult pirosaknak, az életlenségnek, zajosságnak, a szemet bántó bénaságnak. Ha pedig mégsem menne minden jól, akkor maradok továbbra is tehetségtelen fotós :)

Kicsit később rájöttem, hogy lehet ugyanezt vaku nélkül is - de eddigre már sikerült elpaterolnom a karácsonyfát a fotózós helyemről, így oda tudtam világítani, ahogy szoktam - megjegyzem, ez a második kör sem tegnap volt, hanem még január 6-án:

Még nem vagyok boldog. Tele van ez a kocsi mindenféle domborulatokkal és ívekkel, ez lehet a baj, no meg az ezüst szín ;) Nézzétek csak meg, érdekességképp odatettem egy fekete kocsit, teljesen más típusú képet eredményezett, pedig nem állítottam semmit át a gépen:

Vagy csak én bénázok... Ideges viszont valószínűleg csak akkor lennék, ha az új gép megvásárlásának a blogra való fényképezés új szintre emelése lett volna a fő célja - neeem, a kis családomat fotózgatom inkább, ez csak mellékszál. És a "családi fotós" tudásával a Canonnak maximálisan elégedett vagyok, remek képeket lehet vele készíteni, főleg amikor a modellek is hálásak:

Na minden jót!

Viki küldte Bécsből:

A Pagoda mellé egy extra is jár, kisautós kirakat:

Köszi, Viki!

A Pixar híres Pizza Planet-es házhozszállító kisteherautója Ati73 jóvoltából landolt a gyűjteményemben, amiért ezúton is köszönetet kell mondjak neki. Ez ugye az a verda, amely ilyen-olyan formában, jobban vagy kevésbé láthatóan a stúdió (szinte) mindegyik filmjébe bele lett komponálva, gyakorlatilag egy négykeréken guruló easter egg a jármű. Kisautó formájában a Verdák-sorozat egy darabjaként került hozzám, és mint ilyen, ez már a harmadik kb. Matchbox-méretű Verdás kisautó lett otthon - kicsit nagyobb ugye Fillmore, azt most nem számoltam ide, minőségben is más dimenzió. Egyébként Legóként is megvásárolható, de inkább már csak használtan, ráadásul jó drágán. Nem egy túl gyakori darab, ezért külön öröm, hogy meglett, többek között ezért ki sem bontottam:

Szerencsére Milán annyira nem kattant még rá a Verdákra, bár Villám McQueen-t egyre gyakrabban kéri le a polcról, hogy egy kicsit megfoghassa, és ha már nála van, hadd tologathassa a szőnyegen, úgyhogy a kisteherautó egyelőre biztonságban van...

Na minden jót!

Nemrég bejárta az internetet egy kérdéssor, amiről azt írják, hogy a kérdéseket ebben a sorrendben kell feltenni egymásnak, és így garantált, hogy rögtön a lehető legintimebb kapcsolatban találja magát az ember a kiválasztott partnerrel. Tehát valami társkeresős szuperfegyver. Én egy kicsit azért belepiszkáltam, hogy a magamfajta autós elkötelezettségű férfiembereknek is értelmezhető legyen:

1. Ha a világon bármilyen autót választhatnál, kit hívnál meg a garázsodba?
2. Szeretnél híres autóversenyző lenni? Hogyan?
3. Volt már olyan, hogy egy autóvásárlás előtt elpróbáltad, hogy mit fogsz mondani? Miért?
4. Számodra milyen lenne egy „tökéletes” autó?
5. Mikor énekeltél a kocsiban utoljára magadnak? És mikor valaki másnak?
6. Ha életed utolsó 60 évére megőrizhetnéd egy tetszőleges korábbi autódat soha többé nem romló állapotban, melyiket választanád?
7. Van valami titkos megérzésed arról, hogy milyen lesz életed utolsó autója? Pompakocsi nem ér.
8. Mondj három dolgot, amiről úgy tűnik, hogy közös egy F Astrában és egy E30-as BMW-ben!
9. Melyik autós élményedért vagy a leghálásabb az életben?
10. Ha megváltoztathatnál valamit a jelenlegi autódban, mit változtatnál meg?
11. Meséld el a partnerednek életed legjobb autós élményét egy percben, olyan részletesen, ahogy csak belefér!
12. Ha választhatnál, hogy holnap reggeltől legyen a kocsidnak egy új tulajdonsága vagy képessége, mit szeretnél?
13. Ha egy kristálygömbből megtudhatnád az igazságot a kocsidról, közös életetekről, a jövőtökről vagy bármi másról, mit szeretnél tudni?
14. Van olyan autó, amiről régóta álmodozol már, hogy egyszer megszerzed? Miért nem szerezted még meg?
15. Mi életed legnagyobb autós teljesítménye?
16. Mi a legnagyobb érték szerinted egy autóban?
17. Mi életed legszebb autós emléke?
18. Mi életed legrosszabb autós emléke?
19. Ha most megtudnád, hogy egy év múlva meghalsz, lecserélnéd a kocsid? Milyenre? És miért arra?
20. Mit jelent számodra az autózás?
21. Milyen szerepet játszanak az életedben az autókhoz, autódhoz fűződő érzelmek?
22. Felváltva nevezzétek meg egy-egy jó tulajdonságát a másik autójának! Összesen ötig jussatok el!
23. Mennyire szoros és meghitt a kapcsolatod a kocsiddal? Szerinted boldogabbak vagytok együtt, mint az emberek többsége?
24. Milyen a kapcsolatod édesanyád autójával?
25. Mondjatok három olyan igaz állítást, ami úgy kezdődik, hogy „mindkettőnk autója...”! Példa: „mindkettőnk autójára ráférne egy olajcsere...”
26. Fejezd be ezt a mondatot: „bár lenne valaki, akivel autózás közben megoszthatnám...”!
27. Ha partnerednek közeli barátjává válnál, mondd el, mit kéne neki tudnia az autódról!
28. Mondd el partnerednek, hogy mit szeretsz a kocsidban, de egészen őszintén, olyan dolgokat is felsorolva, amiket az ember nem szokott egy ismeretlennek mondani!
29. Meséld el a másiknak autós élményeid legkínosabb pillanatának történetét!
30. Mikor látott utoljára valaki sírni téged az autód miatt? Mi történt akkor a kocsiddal?
31. Mondj valamit a partnered autójával kapcsolatban, amit már most szeretsz benne!
32. Mi az, ami olyan komoly autós dolog, hogy nem szabad vele viccelni, már ha egyáltalán vannak ilyen dolgok?
33. Ha ma éjszaka meghalnál úgy, hogy addig már nem is ülhetsz egyáltalán autóba, mivel kapcsolatban sajnálnád a legjobban, hogy nem ülhettél bele?
34. Kigyullad a házad, a garázsod és benne minden tulajdonod. Kimentetted már a szeretteidet, a kocsid és a háziállataidat, de már csak egyvalamiért tudsz visszarohanni, hogy kimentsd. Mi lenne az? Miért?
35. Az eddig eladott korábbi autóid közül melyiknek az eladását volt a legnehezebb feldolgoznod? Miért?
36. Mondd el egy autós műszaki problémádat, és kérd a partnered tanácsát, hogy ő hogyan oldaná meg! Aztán kérd meg a partnered, hogy azt is mondja meg, hogy szerinte benned milyen érzések lehetnek ezzel a kiválasztott problémával kapcsolatban!

Hogy tetszik? ;) Nem kell, de a kedvencekre lehet ám válaszolni kommentben.

Ismétlés a MOM Park mélygarázsából -  az egyiküket kb. pont egy éve fotóztam ugyanott:

Nagyot fordult azóta ugye a világ, Putyin jött, Orbán ment, VV Fanni kiesett, Kész Zoltán beesett, én meg továbbra is úgy szeretném, ha egyszer lenne végre egy olyan állapotú old- vagy youngtimerem, amit érdemes így tárolni télire...

A párommal megbeszéltük még tavaly október-novemberben, hogy karácsonyra nem halmozzuk el egymást drága ajándékokkal, inkább költünk a kölkökre. De egy kiskaput nyitva hagytunk, megegyeztünk ugyanis abban is, hogy oké, valami apróságot azért vehetünk egymásnak. Én persze előtte, közben és utána is számtalan aprósággal megleptem magam, de tartottam magam a megegyezéshez. Ennek a jegyében az alábbi telefon-kihangosítót kaptam:

A párom szerint tökéletesen illik a Volvóhoz, és hát szerintem is nagyon jópofa - ki is próbáltam, működik rendesen, nagyon örülök neki. Mondjuk nem gondolnám, hogy ezzel szabályosan lehet az autóban telefonálni, egy kéz ugyanis folyamatosan kell a használatához, de ez mindegy is, a kis szerkezet inkább a vicces-érdekes kategória, mint igazi hasznosság. Hogy tetszik?

Doha, Katar:

Dub Spencer egy saját videóval is kedveskedett nekünk az ország opelasztráiról:

Köszi mindet, Dub!

Anakin személyes elfogó-vadásza (pontosabban a megnevezés: Eta-2 Actis-Class Interceptor) a Jézuska  (és némileg a párom anyukájáék) jóvoltából landolt az immár kilenc SW-(űr)hajóból álló gyűjteményemben. A Lego oldalán látható kisfilmből kiderülnek a fő funkciói, nekem már leírnom sem kell, csak linkelni! ;) Nem túl nagy, nem is túl bonyolult, de a végeredmény - vélhetően a sok sárgának köszönhetően - nagyon is látványos:

Lett így most egy másodpéldányom Artúból, akinek nagyon jópofa kis helyet alakítottak ki a bal szárnyban, illetve Anakin minifigem nem volt eddig, hacsak Darth Vadert nem tekintem annak, márpedig nem. Milán fiam egyből rákattant az egyébként 223 darabból álló, tavaly januárban megjelent készletre, amikor látta, hogy az alul található két neon-zöld pálca kilőhető, alig tudtam az építményt kimenekíteni a kis kezei közül, és elhelyezni a magas polc biztonságában... Amúgy pedig ilyennek láthattuk a TIE-fighter formáját már előrevetítő hajót a filmben - ebben a jelenetben épp Kenobival tandemezett az ifjú Skywalker:

És létezik belőle egy másik változat is legóban, az zöldes-szürkés, nem ilyen szép. Nekem bejön, remélem, Nektek is tetszik!

Z ügynök autóját a csütörtökön mutatott Trabival egy napon, csak kicsit később, ebédszünetben fotóztam. Ez a céges teló ennyit tud, sorry vagyok... Pedig itt épp verőfényesen sütött a nap.

Idejét sem tudom már, mikor került hozzám új Retroautó (visszakerestem, tavaly áprilisban, azt hittem, régebben), viszont most megint ilyen történt. Egy kedves kollégám hozott nekem pár régi zászlót, olyan kicsi, asztalra tehetőt, még az előző rendszerből. És volt közöttük egy Nysa feliratos. Eszembe jutott, hogy a most már közel öt éve mutatott átalakított Barkas alkotója nagy rajongója a típusnak, felkerestem hát, hogy nem érdekelné-e? Hát már hogy a büdös életbe ne érdekelte volna, meg is beszéltünk egy jó kis cserét, én küldtem neki Nysás zászlót, ő meg nekem egy zászló nélküli 1:43-as Nysát. Mert az épp hiányzott a csapatból. Mutatom:

A típusról annyit érdemes tudni, legalábbis a wikipedia szerint, hogy a lengyel Nysa városában található ZSD gyár elsősorban a lengyel rendőrség (milícia) és munkásőrség számára készített kisbuszokat, illetve a magánszemélyek számára kisteherautókat, melyek legtöbbjét a kék egy jellegzetes árnyalatára festették. A rendszerváltás után fokozatosan kivonták őket a forgalomból, az 1990-es évek közepére szinte mindet leselejtezték. A Nysa 522 kisteherautó az 1970-es facelift eredménye, ezt követően gyakorlatilag a cég bezárásáig semmilyen további változtatás vagy fejlesztés nem történt. A gyár 1994. február 3-án zárt be. A Nysa, akárcsak a Zuk, szinte teljesen a régebbi Chevrolet kisbuszok mintájára lett megtervezve. A lengyel milícián kívül főleg farmerek vásárolták (platós teszt via TC itt), de a keleti blokk országaiban kézbesítőkocsinak (kiváltképp Bulgáriában) vagy mentőautónak is használták, mivel roppant könnyen és gyorsan lehetett ki- és beszállni belőle. Magyarországon az 1980-as években az Országos Mentőszolgálat rendszeresített járműve a Nysa 521S volt – a legtöbb, 777 darab, 1987-ben futott belőlük az utakon. Szerintem a legtöbbünknek is ez a formája a leginkább ismerős:

Ha valakinek kellene a sziréna hangja, innen letöltheti :) De lehet róla tesztet is olvasni pl. itt, tele jópofa kis sztorikkal... Kicsiben tök rendben van, ahogy egyébként a sorozat majdnem minden többi tagja is, alapvetően fém, sok kis műanyag kiegészítővel. Ha engem megkérdeztek volna, valószínűleg más felnit javasoltam volna alá, de ez sem zavar nagyon, csak kicsit túl szép hozzá, más bajom nincs. E modell megérkeztét követően felmentem a Retroautók oldalára, hogy megnézzem, mikről maradtam le az elmúlt években, és hát azt láttam, hogy a Skoda 1000MB bizony kéne, és hogy pont e hónap végén jön ki a 2105-ös Lada, szerintem majd azt is beszerzem...

...hogy elővettem ezt a videót és megnéztem, meghallgattam egymás után kétszer - pedig nem is történik benne semmi:

De ha minden jól megy, akkor holnap egy jó nagyot lépünk előre a Volvo újbóli használhatóságának irányába...! És ha tényleg minden jól megy, szép részletesen meg is írom majd ;) Addig meg marad a Suzuki, végül is a japánok is értenek a mókához...

Egy szép öreg Trabicsek:

A Seregély utcában lőttem, de még fagyos volt a hangulat...

Talán emlékeztek, hogy nem olyan nagyon régen megmutattam a teljes Lego Classic Space minifig-gyűjteményemet, megvan ugyanis a piros, a fehér, a sárga, a kék és a fekete. Nem is létezik több fajta ebből a típusból. Illetve nem is létezett, de a Lego Ideas sorozatban megjelent az Exo Suit készlet, amelyben két új Classic Space űrhajós szerepel, egy férfi és egy nő, de az igazán érdekes az, hogy mindketten zöld ruhába bújtak! Nem volt kérdés, hogy ilyen nekem is kell! No nem az egész készlet, mert az szerintem bőven drágább, mint amit megér, de egy kis idő elteltével a megjelenést követően a minifigek árai elkezdtek szépen lefelé menni, így már én is meg tudtam venni azt az egyet, ami kellett:

Ő Pete, a küldetés férfi tagja. A készlet létrejöttéről itt olvashattok, ha szeretnétek, és tudtok hozzá angolul is. Én nagyon örülök ennek a darabnak, remélem, Nektek is tetszik!

Elautóztam volna mondjuk Domsjőbe, ahol Csikós mester a Pontont vette, majd onnan még át Tromsjőbe, mert annak is ilyen szép a neve :) De írhattam volna akár Marokkót is. Ennyit mentünk eddig együtt az Altóval, pedig még csak tavaly novemberben vettem. A napi számlálót tankolás után nullázom mindig, hogy lássam a fogyasztást, és így télvíz idején idegesítsem magam rajta (még mindig _sokkal_ jobb azért a helyzet, mint az Alto előtt volt), de mivel az összes futást mutató kijelző előtt még át tudok váltani egy "B" napi számlálóra is, ott tárolom a megvétel óta közösen eltelt kilométereket. 300 méterrel lecsúsztam a tiszta hármasokról, ezt sajnálom :) Na itt tartunk most.

Százezer éves adósságomat törlesztettem, elsősorban persze saját magam felé, beszereztem ugyanis a klasszikus színben azt a pénzszállító kisautót, amit gyerekként is rendszeresen tologattam - és amit a hétfői posztban belengettem. És minden bizonnyal sokan mások is közületek birtokolták ezt a kocsit, tehát helye lett volna a listában, csak akkor még nem volt meg. Zöldben már megvolt egyébként régen, de azt elbizniszeltem, kerestem helyette egy jó állapotú pirosat, ami nem drága - na ezt tartott kb. 4 évig :) Armored Truck néven ismert Matchboxos körökben, már Sam. Joe is megénekelte, így én már nem állok neki találgatni, vajon milyen valós autót mintázhat - gyerekként sem igazán érdekelt. Mint ahogy a témában a másik kedvencem esetében sem ez a lényeg... Íme tehát a kisautó, ami számomra "A" pénzszállító, mindent hasonló típust ehhez viszonyítok, és ehhez képest döntöm el, hogy tetszik vagy nem ;)

Érdekes módon ezen megvan még minden felirat, a teteje sem sárgult meg, sőt a villogó is hibátlan, mondhatom, hogy egy ilyen állapotú darab a gyűjteményem abszolút felső régiójába tartozik, nem szoktam ilyen szép kisautókat birtokolni általában, pedig sok gyűjtőtársamnál ez az állapot a belépőszint :) Egyébként nem rugózik és nem nyílik semmije, az egyetlen említésre méltó feature talán az, hogy a teteje műanyag, nem a kaszni fémjéből készült, de talán ezt kitalálhattátok abból, amikor írtam, hogy nem sárgult - vagy tudhattátok, mert otthon Nektek is megvan ugyanez a kisautó. Na és megvan?

A Porsche Hungaria jóvoltából január 31-én Eplényben járhattunk 4X4-es autókat tesztelni a hóban. Egy Skoda Yetit és egy Seat Leon Xperience-t sikerült, előbbit dízel, utóbbit benzines (1.8 TSi) változatban:

A piros Audi S1-es (a hölgyek kedvence) sajnos azonban kimaradt, de a másik kettőt nagyon élveztük. Nagyon finom volt egyébként a tökipompos és a gulyásleves is, a fenti képekért pedig Ritát illeti köszönet! És természetesen nagyon köszönjük a PoHunak, hogy ott lehettünk!!!

Nem ragozom, meglett - a változatosság kedvéért nem börzéről, hanem egyenesen a vateráról, szerencsére nagyon baráti áron - a korábban mutatott Monteverdi Hai fém alvázzal is:

Játszási használatból eredő nyomok vannak azért rajta szép számmal, de inkább csak a kritikus helyeken, mint az élek és sarkok, nekem ez még a nem vészes kategória. Kerekek-rugózás rendben, "üvegek" is nagyjából, mindkét ajtó patent, még a matrica is az elején úgy-ahogy rendben van. Az én példányom a gyakoribb, fémszínű (és természetesen fémből is készült) alvázzal rendelkezik, létezik ebből fekete is, de nekem ez nem volt szempont, az ár annál inkább. Nem egyedül érkezett, a kis útitársát nemsokára szintén megmutatom, elöljáróban annyit, hogy annak bizonyos okokból nagyon örülök!

A Hot Wheels korai Porsche-megoldásai közül sikerült a lehető legolcsóbban beszereznem egyet, pedig nem rajongok annyira a régi HW-modellekért. De ezt nem lehetett otthagyni, főleg hogy ajándékba kaptam. Elég régi tehát, a lista alapján olyan 1976-os lehet, a fém alvázas kidolgozásnak köszönhetően pedig annyira masszív, hogy már csak simán kézbe fogni is nagyon jó érzés, de nekem a formájával sincs túl nagy bajom, még ha némileg elnagyolt is egy kicsit:

A meredeken álló hátsó szárny ne tévesszen meg senkit, "ez nem bug, ez feature", a bevezető képet direkt úgy választottam, hogy lássátok, a valóságban is volt hasonló megoldás - bár a kicsi szerintem nem feltétlenül az azon látható RSR-verziót mintázza, ellentétben a narancs darabbal, ami viszont határozottan igen, és az egyik legújabb HW Porscheként direkt párosítottam össze az egyik legrégebbi HW Porschéval, legalábbis pár kép erejéig... 

Legalábbis nekem úgy tűnik, mert már látható rajta a tavaly év elején vásárolt remek Volvóm ;)

És az azóta már Suzukivá transzformálódott ex-Ventóm is:

Jó tudni, hogy a srácok dolgoznak...

Eddig csak a műanyag Super GT változat volt meg az egyébként nagyon jól sikerült Matchbox Maserati Borából, de ez nemrég szerencsére megváltozott, meglett ugyanis az "igazi" is, a világoszöld fém aljú:

Ezt is a legutóbb mutatottakkal együtt vettem még novemberben, azokhoz hasonlóan szinte turkálós áron, konkrétan 500 forintért, ami - és ilyesmit már többször írtam - ezért a kisautóért nem pénz: nyílik, rugózik, szuperjól gurul, és nem győzöm hangsúlyozni, full fém! A Made in England feliratról rajta nem is beszélve...

A párom küldte, remélem, nem célzásképp:

Zugló, Varsó utca.