A mai delikvenst senkinek nem kell bemutatnom, egy 1998-as Jeep Wrangler következik ugyanis, ugyanolyan, mint amilyet kb. pont egy éve láthattatok a szomszédban (modelltörténettel, mindennel) - de annyira megtetszett, meg annyira nem volt ilyenem (hazudok, mert a milliónyi MB-variáció közül egy 2009-es Battle Kings-kiadású meg van még ma is, illetve mutattam már egy csonkolt darabot is, nem beszélve a Matchboxon kívüliekről), hogy én is beszereztem Russianboy-tól:

Ez a festett sarazás szerintem telitalálat, ezért kívántam rá leginkább, illetve még az is tetszett, hogy viszonylag filigrán lett a bukócsövezés - és remek a kerékválasztás! Nem kimondottan e modell kapcsán, de eszembe jut néha, hogy lassan már ezek az "új fajta" Matchboxok is kezdenek baromi régiek lenni, szóval kíváncsi vagyok, érnek-e majd a postaköltségnél többet 20-30 év múlva? Ezt a darabot is a börzén vettem amúgy át, így nem kellett üres kézzel hazakullognom...

Sam. Joe mestertől:

A rendszám, jelzem, magyar. Így talán még meglepőbb, hogy az ízlésével semmi baj :)

Többszörös cserefolyam útján jutottam hozzá egy újabb régi Matchboxhoz, amely más formában már korábban megvolt (a sárga az), de most meglett újra: Mitsubishi Lambda Eterna, amelyet Amerikában Dodge Challengerként is forgalmaztak. Magyarul írt modelltörténeti összefoglalóért Joe-hoz kattintsatok, egy ugyanilyen darabért, csak dobozzal, pittlarenhez, de nekem az is jó, ha megnézitek az enyémet:

Nem angol, nem japán, de a kormány ebben is a rossz oldalon van. Egyet tudok érteni pitt áradozásával az ajtókat illetően, tényleg szépen nyílnak és csukódnak, sajnos ma már ilyennel nemigen találkozunk. Mint ahogy fémből készült "alvázzal" és rugózással sem - pedig 1981-ben ez természetes volt (a casting 78-as). Szép állapotú kisautó, bár a közeli képek rontják vizuálisan. Elég nagy bumszli kerekekkel szerelték, de nekem valahogy jobban bejön, mint a kiskerekű japán változat. Képen létezett belőle egy még durvább darab, itt megnézhetitek, de szerintem az nem valósult meg... Mutatok majd még pár szerzemény a legutóbbi börzéről, ahova árulni mentem, de tök felesleges volt, alig volt bevétel, és ami volt, azt is eltankoltam hazafelé, majd még aznap délután vettem a maradékból egy használt bukósisakot, sárgát persze :)

Csütörtök-pénteken céges csapatépítésen voltunk, ott hallottam ezt:

A videó alatt látható nézettségi számból úgy tűnik, kicsit lemaradtam... De mindenkivel meg akartam osztani, aki hozzám hasonlóan időnként képes befogadni valami újat. És a klip is tetszik, erős nagyon.

Sporty Spice:

Subaru Legacy a Szépvölgyi Mekinél. Egyik sem kéne, mi?

Úgy mint Honda GoldWing:

A vasárnapi börzénél fotóztam kifelé jövet. Csoda.

A mai téma egy patináns 1971-es születésű angol Matchbox, amely a Volks Dragon nevet kapta a keresztségben, és a következő piros mellett feketében és (gyöngyház?) fehérben gyártották, ez utóbbit megnézhetitek a besárgult katalógusfotóim egyikén is. 42 éves, értem? Őrület...

E darab beszerzése nem érzelmi indíttatásból történt, gyerekkoromban nem hogy nem volt meg (ellentétben ugye a közös képeken is szereplő zölddel), felnőtt koromig nem is hallottam róla - viszont Volkswagen is, Bogár is, nem volt kérdés, hogy kell-e - főleg hogy 617 forintért lett az enyém. Ahhoz képest hibátlan :)

Már megint egy GT-R, helyszín: Óbuda, Seregély utca.

Beszéltem két szót a tulajjal, megdicsértem, hogy milyen szép kocsija van, kedvesen megköszönte.

Nem lett a szirszarjaim vasutas blog, félreértés ne essék, de olyan hülye név a station wagon, na. Chevy Nova viszont már szerepelt a blogon, de nem ilyen, ez ugyanis egy kombi (amit ha Estate-nek neveztek volna, esküszöm, nem hagyom ki a 'Jó estate!' szóviccet a poszt címéből), ilyen:

Csak színesebb, ami a Hot Wheels-től ugye abszolút megszokott - bár ha ennyire visszafogott lenne minden kisautójuk, szavam se lenne. Ráadásul ez egy első generációs, azaz 1962-től 1965-ig gyártott Nova, amelyből 122.800 darab készült összesen. A kicsi már itthoni (Intersparos) beszerzés egyébként, bírtam magammal és megvártam:

Apropó, szín: találtam hasonlót a gugli képkeresőjében, tehát mondhatni, autentikus a HW kisautója, bár az igazi teteje ott leghátul nem kunkorodik annyira fel, mint a tenyérnyi másáé:

Mit ne mondjak, normális méretű hátsó kerékkel messze jobban néz ki! Lehet, hogy át is alakítom...

Ha még valakinek nem lenne elege belőle: szinte napra pontosan három éve fotóztam utoljára árvizet Budapesten, itt mutattam, de idén is sikerült egy kicsit:

A budai oldalról nem tudtam, mert a rendőrök már nem engedtek oda, bár hazafelé még teszek egy próbát...

Talán még emlékeztek, ígértem nemrég, hogy becserkészem a kiváló pajtim újonnan szerzett Landyjét, íme:

Nem mondom meg, mennyiért sikerült a magáévá tennie, csak annyit, hogy az összeg hatszámjegyű és nem kilencessel kezdődik :) Van egy belső kép is, amin egy kicsit látható a munkaállomás, nagyon klassz szerkezet. Én eladnám a helyében, de mivel hobbiból rádiózik (is), ő nem akarja... Szerintetek?

Előrebocsátom, hogy ha valaki, akkor én egyáltalán nem vagyok oda a Matchbox buszokért, messze nem. Főleg ha azok ilyen kis pirinyók, teherautóból is max pickup, vagy SuperKings jöhet. De ha a méltán kultikus Skoda mellett van olyan MB, aminek szerintem szimpátiától függetlenül minden magyar gyűjtő polcán ott a helye, akkor ez a kisautó mindenképpen olyan:

Anno már a Skodás posztban is linkeltem, de most újra megteszem, mert így korrekt: Ikarus256 kolléga jól kivesézte a típust, és hát tőle hitelesebb is a dolog, mint tőlem, szóval csak annyit mondanék, hogy kis szerencsével itthon is beszerezhető olyan 1000 Ft körül (bár láttam már gusztustalanul romos és retkes példányt a vatin négyezerért is), de nekem Angliából jött ez a turistabusz kerek 3 fontért, igaz, nem tökéletes állapotban, viszont dobozzal, szóval a célnak megfelel. Feltettem a polcra, pipa.

Legkomolyabb helyi erőnktől, Brekitől érkezett ez a csodás Pantera, aminek a láttán bizony nem hívőként is kiszaladt egy azistenit!

Aztán meg: "Aztán a szomszédban elkészült a nagy alkotás: 1969 Ford Mustang: 427 Windsor (stroked 351W), váltó AOD. Az autó tökéletes "Bolt and Nut" restaurálással készült, minden alkatrész kiszereltek, a karosszériát a homokfújásos tisztítás után újra festették, több mint 1000 alkatrész lett galvanizálva, stb. stb..."

Mit lehet ezekre mondani...? (És ezekre?) KÖSZÖNÖM!!!

A reklámvállalat, ahol dolgozom, az alábbi tablóképpel nyerte meg a Kreatív által hirdetett miniversenyt és így a főnyereményt, egy remek pálinkacsomagot: 

Megtaláltok rajta? :)

(Kép forrása: vwkampers.com)

Itt van a június, itt van a nyár, itt van egy VW busz! A Realtoy 23 ablakos kisbuszáról lesz szó - leginkább képekben. Nem mostanában fotóztam, csak mostanában vettem észre a remek Welly Bogár kapcsán, hogy ezt még nem mutattam. Kisautós körökben többen is úgy vagyunk e gyártóval, hogy bizony érdemes rá odafigyelni, még ha a modellfrissítésekkel vannak is gondok, de nem egyszer, nem kétszer már eléggé odatették magukat... Viszonyítási alapként én is odatettem mellé a Matchbox által milliárdnyi verzióban megmintázott T1-est is, persze abból egy kevésbé kommersz, kis függönyökkel ellátott variációt:

Méret: stimmel, MB-méretű, és ez jó. Kerekek: a Realtoy e téren hajlamos a megbolondulásra, de ezek rendben vannak, még ha talán túl modernek is. A MB-tesóval összehasonlítva már nem is annyira modernek. Részletezés: vegyes az összhatás, mert az egy nagy és a sok kis tetőablakot ellustálkodták, cserébe viszont van rajta oldalt díszcsík, autentikus kétszínű fényezés és minden lámpa is színes. A rendszám bónusz. Rugózás: a Matchbox busz rugózik, de ez nem általános, ugyanilyen T1-esem van tőlük nem rugózósban is, viszont a Realtoy kisautói sosem rugóznak. Érzetre sokkal könnyebb is a sárga, vélhetően jóval kevesebb benne az anyag, kézbe véve olyan kis törékeny a feeling, míg a zölddel simán halálra lehetne zúzni kisebb rágcsálókat, nagyobb csigákat, újszülött kiscicákat. De nem használom ilyesmire. Összességében: valahogy szerintem szerencsésebben eltalálták a formát, az arányokat, mint a vetélytársa esetében, ez talán leginkább a hátsó sárvédő kerékívének a vezetésénél érzékelhető, viszont a MB iránt elfogult vagyok, így a végítéletem egy ordas nagy csalás, miszerint döntetlen. Ár-érték arányban továbbra is verhetetlen - viszont tényleg ideje lenne már, hogy kihozzanak pár új típust...

(Kép forrása: thesamba.com)

Köszönöm a figyelmet, gyertek máskor is! És hajrá, németek!

Na, ez aztán jó nagy volt. És kettő. Kellemes maradék hétvégét! (Itt meg egy jó kis olvasnivaló, korabeli carspottinggal, főleg pestieknek.)

Lehet webkettőzni.

Őrület, de vettem egy motort. Jó, nem egy rendeset, csak egy 50 köbcentis pöcsköszörűt, de mégis csak egy kétkerekűt. A barátnőm rögtön kis is posztolta a facebook-oldalamra azt a részt az általam egyébként igen kedvelt Dumb and Dumberből, amikor egy minimotoron utaznak Aspenbe. Mivel az elhozatalkor épp szeles-esős-szaros idő volt, nekem is ugyanaz jutott először eszembe. De szerencsére nekem "csak" Maglódról kellett bevacognom Zuglóba vele. Így szolt a rendkívül ronda sárga Yamaha (Jog) Try hirdetése az Apródon, aminek képtelen voltam ellenállni:

Kistestű fürge, keveset fogyasztó nem túl szép robogó. Gombról indul, hidegen-melegen egy pöccintésre. Kistestű létére nagyon jól megy! Minden működik rajta: világítások, féklámpák, irányjelzők, önindító, akkumulátor, külön olajozó stb. Jó fékek és gumik vannak rajta. Ahhoz, hogy szebb legyen kellene rá egy térdidom és két első indexbúra. De a működését ezek a hiányok nem befolyásolják. Kézi szívatós gyárilag, soha nem romlik el. (Örök, mint a szegénység:-) A készpénzes ára 29900 Ft. Semmi alku nem fér bele! Enduro csere érdekelhet és fizetni is tudok rá ésszerű keretek között. Budapesttől 4 kilométerre Maglódon lehet megnézni a motorkát. Álmodozók, alkudozók, tesztpilóták és hasonlóan furcsa emberszabásúak KÍMÉLJENEK!

A vásárlás oka egyébként az volt, hogy nemsokára bevezetik a munkahelyem környékén a fizetős parkolást, és nagyon nem szeretnék még a sok benzin mellé ilyesmire is pénzt fizetni. Mertem nagyot álmodni, és annak ellenére, hogy az életem során motor nyergében összesen nem töltöttem el két óránál többet, belevágtam. 50 köbcentiig ugyanis az egyébként idén éppen 20 éves B-jogsimmal ezt is legálisan vezethetem:

Ennyire pici:

A 88-as (jé, egyidős a barátnőmmel!), japán gyártású kis Yamaha amúgy kétütemű, de szerencsére viszonylag szép karban tartott állapotú, jól fognak a fékek, jól húz, bírja a tempót, minden kerek. Eddig. Valódi easy rider. Kötöttem rá kötelező biztosítást is, mert kell, az évi 2500 magyar forinttal terheli majd a családi költségvetést, ami talán még elviselhető komolyabb áldozatok nélkül... (Persze azért a bringa sincs elfelejtve, kiugróan jó időben csakis azzal!)

Ha viszont másfél liternél többet fog fogyasztani, felgyújtom.

Ma is Balázs képei következnek:

A Jaguarok a Mamutban parkoltak.

A tízdolog blog gazdái olyan nyitottsággal fogadták az odaírásom a múltkor, hogy most jól megjelentettek még egyet tőlem, emitt. Olvassátok, kommentáljátok, egészítsétek ki, lájkoljátok, terjesszétek!

"A 70-es 80-as években csak azok vásároltak Lamborghinit, akik számára egy kokainnal felszívott féktelen orgia is csak könnyed előjátékot jelentett. A milliárdosok hajdani extravaganciája a Gallardóval a felső tízezer ártalmatlan hóbortjává szelídült. Az Automobili Lamborghini SpA. felvásárlása után a németek racionalizálták az extrémitást. A Volkswagen a nevéhez hűen elkészítette a nép (volks) Lamborghinit. Végre nem csak a milliárdosok részesülhetnek a négykerekű duhajkodásban. Így lett a "Kislambo" a klub szcéna és a plázák hőse. Roma származású valóságshow-hőst épp úgy láthatunk vele, mint sikeres brókert. Egy szupersportkocsi top menedzserek számára. A kirakatból megvásárolható konfekciódarab, akárcsak a Ferrari F430, a Porsche 911 vagy az Aston Martin V8 Vantage. Mindenkinek jól áll." (forrás) És akkor ilyen ez Matchbox-ban, rendőrben:

Szerepelt már a blogon Gallardo, sőt a bevezető képhez hasonló festésű rendőrségi Lamborghini is, de ez most egyrészt Matchbox, másrészt van rajta - ha nem is túl jelentős - fényhíd. Adná magát egy jó kis összehasonlító bemutató a Hot Wheels rendőrrel, de mivel egyrészt azt nem bontottam ki, másrészt jól el is van pakolva, ez most nem fog összejönni. Pedig az a helyzet, hogy az jobban tetszik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még megvan :) Persze ezzel sincs bajom, de valószínűleg jobban bejönne, ha az autentikusabb olasz dekorációval rendelkezne, mint a 60. Évfordulós Kiadás, amelynek a részletezése ráadásul kifogástalan. Szerencsére a Lambo-feeling ebből is átjön, a fekete-narancs összeállítás végül is nem gáz, és nem is olyan zavaróan magas a MB Gallardója, mint általában a Matchbox szupersportkocsik szoktak lenni. Összességében: korrekt. További szép napot, közlekedjetek okosan!

Veresegyházáról. A felniket nézzétek! Ezt meg a Batyi környékén lőttem:

Szép.

Bár kutyátlanul, de nagyon jó áron sikerült végre hozzájutnom a Matchbox Kennel Truck nevezetű Ford kisteherautójához - hála pittlarennek, aki a múltkori Fordos poszthoz kommentált egy vatis darabot. Egy kicsit elgondolkodtam rajta, majd jól megvettem. Mutatom:

A négylábúak hiányát leszámítva igazán nehéz belekötni. Jó, nem egy szalonállapotú darab, csak majdnem, de ennyi idősen ez is szép teljesítmény. A halszálrepedt szélvédő ellenére is lényegesen jobban tetszik, mint az RW-verzió. A műanyag búra sajnos nem igazán szorul meg a helyén, így óvatosan szabad csak kézbe venni, de tekintve családom legifjabb sarjának az érdeklődését a kisautóim iránt inkább azt mondom, NEM szabad kézbe venni egyáltalán. Remélem, olvassa! Most egyébként azon agyalok, honnan lehetne az ebeket pótolni. A poszt írásakor van az ebayen erre való kutya, darabonként valami 10 dolcsi, szóval az felejtős. Gondolkodtam valami terepasztalra való 1:87-eseken, de majd meglátjuk... Egyelőre vegyük úgy, hogy Sam. Joe két szökevényével bandáznak ;)

Nem túl gyakran kerül be a blog carspotting rovatába Pözsó, de szemfüles alkalmi képriporterünk, Sam. Joe egy olyat lőtt, ami megérdemli:

Érdekes. Érdekes, hogy Peugeot...

Szerintem ez egy 1302-es Bogár. És ha az, akkor ilyen volt már errefelé a Majorette-től és ha minden igaz, a Corgitól is. De ez most egy Welly, amely gyártótól nem meglepő, hogy a kisautó hátrahúzós kivitelű, mint ahogy az sem, hogy időnként elég jól elsül a tervezőik keze, és ilyenkor nagyon pofás kis járgányok születnek:

Egyértelműen a klasszikus Bogár-felniket idéző, dísztárcsás kerekek teszik a szemnek oly kellemessé az összhatást - a fekete fényezés pedig a sok ívvel kombinálva a fényképezést nehezebbé, megszenvedtem, mire tudtam lőni pár vállalható képet, bár az élesség ezeknél sincs mindenhol teljesen rendben... Bezzeg a kis Welly! Ebben a Matchbox-méretben (ha eddig nem derült volna ki, ez nem 1:43-as) igazán nincs sok ilyen szépen megcsinált darab, nincs szégyenkezni valója még a Johnny Lightning mellett sem. Oké, a külső visszapillantók túl modernre sikeredtek, és a két furulya helyett csak egy van rajta hátul, de ez nem ördögtől való, a kései modellek már ilyen kipufogóval rendelkeztek. A hátsó lámpák formája sem az igazi, de mindezen gyengeségek ellenére tartom, hogy a kisautó teljesen okés.