Őrület, de vettem egy motort. Jó, nem egy rendeset, csak egy 50 köbcentis pöcsköszörűt, de mégis csak egy kétkerekűt. A barátnőm rögtön kis is posztolta a facebook-oldalamra azt a részt az általam egyébként igen kedvelt Dumb and Dumberből, amikor egy minimotoron utaznak Aspenbe. Mivel az elhozatalkor épp szeles-esős-szaros idő volt, nekem is ugyanaz jutott először eszembe. De szerencsére nekem "csak" Maglódról kellett bevacognom Zuglóba vele. Így szolt a rendkívül ronda sárga Yamaha (Jog) Try hirdetése az Apródon, aminek képtelen voltam ellenállni:

Kistestű fürge, keveset fogyasztó nem túl szép robogó. Gombról indul, hidegen-melegen egy pöccintésre. Kistestű létére nagyon jól megy! Minden működik rajta: világítások, féklámpák, irányjelzők, önindító, akkumulátor, külön olajozó stb. Jó fékek és gumik vannak rajta. Ahhoz, hogy szebb legyen kellene rá egy térdidom és két első indexbúra. De a működését ezek a hiányok nem befolyásolják. Kézi szívatós gyárilag, soha nem romlik el. (Örök, mint a szegénység:-) A készpénzes ára 29900 Ft. Semmi alku nem fér bele! Enduro csere érdekelhet és fizetni is tudok rá ésszerű keretek között. Budapesttől 4 kilométerre Maglódon lehet megnézni a motorkát. Álmodozók, alkudozók, tesztpilóták és hasonlóan furcsa emberszabásúak KÍMÉLJENEK!

A vásárlás oka egyébként az volt, hogy nemsokára bevezetik a munkahelyem környékén a fizetős parkolást, és nagyon nem szeretnék még a sok benzin mellé ilyesmire is pénzt fizetni. Mertem nagyot álmodni, és annak ellenére, hogy az életem során motor nyergében összesen nem töltöttem el két óránál többet, belevágtam. 50 köbcentiig ugyanis az egyébként idén éppen 20 éves B-jogsimmal ezt is legálisan vezethetem:

Ennyire pici:

A 88-as (jé, egyidős a barátnőmmel!), japán gyártású kis Yamaha amúgy kétütemű, de szerencsére viszonylag szép karban tartott állapotú, jól fognak a fékek, jól húz, bírja a tempót, minden kerek. Eddig. Valódi easy rider. Kötöttem rá kötelező biztosítást is, mert kell, az évi 2500 magyar forinttal terheli majd a családi költségvetést, ami talán még elviselhető komolyabb áldozatok nélkül... (Persze azért a bringa sincs elfelejtve, kiugróan jó időben csakis azzal!)

Ha viszont másfél liternél többet fog fogyasztani, felgyújtom.

Ma is Balázs képei következnek:

A Jaguarok a Mamutban parkoltak.

A tízdolog blog gazdái olyan nyitottsággal fogadták az odaírásom a múltkor, hogy most jól megjelentettek még egyet tőlem, emitt. Olvassátok, kommentáljátok, egészítsétek ki, lájkoljátok, terjesszétek!

"A 70-es 80-as években csak azok vásároltak Lamborghinit, akik számára egy kokainnal felszívott féktelen orgia is csak könnyed előjátékot jelentett. A milliárdosok hajdani extravaganciája a Gallardóval a felső tízezer ártalmatlan hóbortjává szelídült. Az Automobili Lamborghini SpA. felvásárlása után a németek racionalizálták az extrémitást. A Volkswagen a nevéhez hűen elkészítette a nép (volks) Lamborghinit. Végre nem csak a milliárdosok részesülhetnek a négykerekű duhajkodásban. Így lett a "Kislambo" a klub szcéna és a plázák hőse. Roma származású valóságshow-hőst épp úgy láthatunk vele, mint sikeres brókert. Egy szupersportkocsi top menedzserek számára. A kirakatból megvásárolható konfekciódarab, akárcsak a Ferrari F430, a Porsche 911 vagy az Aston Martin V8 Vantage. Mindenkinek jól áll." (forrás) És akkor ilyen ez Matchbox-ban, rendőrben:

Szerepelt már a blogon Gallardo, sőt a bevezető képhez hasonló festésű rendőrségi Lamborghini is, de ez most egyrészt Matchbox, másrészt van rajta - ha nem is túl jelentős - fényhíd. Adná magát egy jó kis összehasonlító bemutató a Hot Wheels rendőrrel, de mivel egyrészt azt nem bontottam ki, másrészt jól el is van pakolva, ez most nem fog összejönni. Pedig az a helyzet, hogy az jobban tetszik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még megvan :) Persze ezzel sincs bajom, de valószínűleg jobban bejönne, ha az autentikusabb olasz dekorációval rendelkezne, mint a 60. Évfordulós Kiadás, amelynek a részletezése ráadásul kifogástalan. Szerencsére a Lambo-feeling ebből is átjön, a fekete-narancs összeállítás végül is nem gáz, és nem is olyan zavaróan magas a MB Gallardója, mint általában a Matchbox szupersportkocsik szoktak lenni. Összességében: korrekt. További szép napot, közlekedjetek okosan!

Veresegyházáról. A felniket nézzétek! Ezt meg a Batyi környékén lőttem:

Szép.

Bár kutyátlanul, de nagyon jó áron sikerült végre hozzájutnom a Matchbox Kennel Truck nevezetű Ford kisteherautójához - hála pittlarennek, aki a múltkori Fordos poszthoz kommentált egy vatis darabot. Egy kicsit elgondolkodtam rajta, majd jól megvettem. Mutatom:

A négylábúak hiányát leszámítva igazán nehéz belekötni. Jó, nem egy szalonállapotú darab, csak majdnem, de ennyi idősen ez is szép teljesítmény. A halszálrepedt szélvédő ellenére is lényegesen jobban tetszik, mint az RW-verzió. A műanyag búra sajnos nem igazán szorul meg a helyén, így óvatosan szabad csak kézbe venni, de tekintve családom legifjabb sarjának az érdeklődését a kisautóim iránt inkább azt mondom, NEM szabad kézbe venni egyáltalán. Remélem, olvassa! Most egyébként azon agyalok, honnan lehetne az ebeket pótolni. A poszt írásakor van az ebayen erre való kutya, darabonként valami 10 dolcsi, szóval az felejtős. Gondolkodtam valami terepasztalra való 1:87-eseken, de majd meglátjuk... Egyelőre vegyük úgy, hogy Sam. Joe két szökevényével bandáznak ;)

Nem túl gyakran kerül be a blog carspotting rovatába Pözsó, de szemfüles alkalmi képriporterünk, Sam. Joe egy olyat lőtt, ami megérdemli:

Érdekes. Érdekes, hogy Peugeot...

Szerintem ez egy 1302-es Bogár. És ha az, akkor ilyen volt már errefelé a Majorette-től és ha minden igaz, a Corgitól is. De ez most egy Welly, amely gyártótól nem meglepő, hogy a kisautó hátrahúzós kivitelű, mint ahogy az sem, hogy időnként elég jól elsül a tervezőik keze, és ilyenkor nagyon pofás kis járgányok születnek:

Egyértelműen a klasszikus Bogár-felniket idéző, dísztárcsás kerekek teszik a szemnek oly kellemessé az összhatást - a fekete fényezés pedig a sok ívvel kombinálva a fényképezést nehezebbé, megszenvedtem, mire tudtam lőni pár vállalható képet, bár az élesség ezeknél sincs mindenhol teljesen rendben... Bezzeg a kis Welly! Ebben a Matchbox-méretben (ha eddig nem derült volna ki, ez nem 1:43-as) igazán nincs sok ilyen szépen megcsinált darab, nincs szégyenkezni valója még a Johnny Lightning mellett sem. Oké, a külső visszapillantók túl modernre sikeredtek, és a két furulya helyett csak egy van rajta hátul, de ez nem ördögtől való, a kései modellek már ilyen kipufogóval rendelkeztek. A hátsó lámpák formája sem az igazi, de mindezen gyengeségek ellenére tartom, hogy a kisautó teljesen okés.

Az IGN youtube-csatornájáról való ez a kiváló kis szösszenet: "A Star Trek IV után az Enterprise legénységének még több bálna kellett, ezért visszatértek San Franciscóba, csakhogy ezúttal egy olyan alternatív univerzumba érkeztek, ahol a 80-as években Reagan kiépítette a Star Wars védelmi rendszert, és annak sarokköve, a Halálcsillag is már majdnem kész. A szuperlézer persze teljesen üzemképes..."

Tessék szépen végig (!) nézni!

A réges-régen az autópályán lekapott csodás Volvo Sugga ezúttal statikusan a Bácskai utcából:

Erős a kéne-faktor. Még akkor is, ha állítólag ez csak egy replika, utólag olvastam egy fórumon: "Volvo Sugga-utánzat, műanyag bódé, Land Rover Defender alvázon." Jut eszembe, egy kedves jó barátom a napokban jutott egy csodás Defenderhez egy árverésen, amely ráadásul igen különleges példány, megpróbálom majd becserkészni egy exkluzív szirszarjaim-bemutatóra...

Váci találat. Kicsiben már mutattam ilyesmit.

A legutóbbi börzén még csere útján hozzájutottam egy kisautóhoz, amit azóta nem mutattam. Ennek az az egyszerű oka volt, hogy fizikailag csak nemrég került a kezembe - konkrétan azon a szombaton, amikor az amerikai vasakat fotóztam a Lurdy Háznál. Aznap amúgy összekötöttem a kellemeset a hasznossal, ugyanis ugyanakkor volt a Star Wars Klubnap is, amelyen sikerült beszereznem a Fazekas-féle A Jedi visszatér képregény második részét is. De ez most mindegy, a lényeg alább, a metálkék verzió mellé (és a jövőre való tekintettel remélhetően helyett) meglett egy visszafogottabb festésű darab a remek Hot Wheels Ford Broncóból:

A múltkor egy kicsit elbizonytalankodtam a kérdést, most nem teszem: fém az alja! A tengelyek új korukban minden bizonnyal fickósabban állhattak, de összességében nagyon szépen átvészelte a kisautó az elmúlt jó néhány évet - ami nem meglepő, hiszen szerető gazdája volt. A szállított krosszmotor is hiánytalan, szóval nem lehet okom panaszra. Remélem, tetszik Nektek is!

Ezúttal a 10 dologra írtam egy szösszenetet, olvassátok, osszátok! Már ha tetszik ;)

Penge Volkswagenek Andristól:

Köszönet értük! (Vajon eljut-e valaha is a Ventóm oda, hogy csak úgy nekiálljanak az emberek fotózgatni? Vagy csak 20 év múlva...?)

Update-poszt, a szép Ford Zodiac már nincs meg, de a megszokott filler-gyakorlattól teljesen eltérve lőttem egy kicsit kopottabbat utólag, hogy ne legyek zodiákustalanul. Mert hülye azért nem vagyok...?

Amennyivel megviseltebb emennek a fényezése, annyival jobban záródik a motorházteteje - sőt meg is áll felnyitott állapotában. Persze ez sovány vigasz, tényleg sajnálom az elődjét, biztos valami ilyesmi vitt rá a piros Ford pótlására is, már pont kezdett szépen alakulni a vékony SF-kerekű sor, amikor jöttek a megszorítások... Na, mindenkinek kellemes pénteket, ma csak ennyit akartam mondani.

Ezt a kis reklámocskát is mi csináltuk. Bár nem szerepelek benne, nézzétek meg!

Egy ilyet is sikerült:

Most állt, de egyszer korábban hallottam menet közben, hát nem semmi... Mint ahogy ez sem:

Csekélység...

Messze-messze nem én vagyok a legnagyobb wrecker-rajongó széles e magyar kisautó-szcénában, de úgy voltam vele, hogy kell egy ilyen is a gyűjteményembe. Mármint Matchbox, mert Majorette eddig is volt, bár Dodge ez is, az is. Igazándiból egy transitional wheel-variációt szerettem volna szerválni, de végül az öt évvel korábbi, 1965-ös első széria jutott, abból is egy játszott darab:

Mint látható, kopásoktól nem mentes, cserébe viszont összességében jó állapotú a kisautó, és még a szép piros műanyag kampója is megvan, ami ebben a műfajban nem túl gyakori.

A BP nyomta a Matchboxot anno, hogy ugyan reklámozzák már egy kicsit a céget egy BP-festésű kisautóval, így született ennek az elődje, de akkor még a fülke volt zöld és a plató sárga. Ez nem tetszett a BP-seknek, kérték megfordítani a sémát, így váltak mára szinte megfizethetetlenné az első szériából származó példányok. A kisautó egyébként a máig népszerű Dodge Power Wagont mintázza, abból is a W200-as típust.

Ez az első kivitel még nem rugózik, és mivel a SuperFast éra is csak később kezdődött, nem is gurul túl jól. A tengelyek jók, azzal nincs gond, egyszerűen ez a konstrukció még gyengébb volt ilyen szempontból. Persze vannak, akik ezeket a regular wheel darabokat sokkal jobban kedvelik, mint az újabb modelleket, de én nem tartozom közéjük, szerintem ez is csak átmenetileg parkol nálam, ha tudok, túladok rajta. 

Tudom, hogy nem a tegnapi amcsi poszt okán, de úgy jött ki, hogy Camarót küldött Andrew0807 is, porsche is:

Tartsák meg jó szokásukat...!

Ezt láttam ma délelőtt a Lurdynál.

Bár a SF-kerekes, nekem sokkal jobban tetsző verziónál (amit azóta egy - anyagilag - gyenge pillanatomban eladtam) azt írtam, nem tervezek több ilyet venni, úgy hozta a sors, hogy beleakadtam egy ilyen regular wheel Land Roverbe, és mivel gombokért kínálták, megesett rajta a szívem. És egy társán, de arról majd egy kicsit később. Szóval lett egy ilyenem, kicsit ütött-kopott, de mégis csak egy darabka Matchbox-történelem... Mutatom:

A közel 50 éves kisautóról anno Sam. Joe már írt sok szép és jót, csak ismételni tudnám, úgyhogy nem is ragozom, remélem, Nektek is tetszik. És azt is remélem, valakinek közületek annyira, hogy megkeres és ajánlatot tesz, mert nem gyűjtöm a RW-modelleket, hadd vegyek az árából valami újabbat! ;)

Kellemes pénteket!

Anyám, borogass!

Alkottam. Hosszú ideje tervezgettem fejben, hogy hova kellene elhelyezni tartósan a Skif utánfutót, mert azt nem akartam (fenntartani), hogy anyám beállási lehetőségét blokkolom. Adta magát a garázslejáró, amit egyébként senki nem használ, legalábbis garázslejárónak. Kitaláltam, hogy kell valami állvány keresztbe, ami végül fából készült, és arra két hosszú U-vas. Sajnos ez utóbbiért pénzt is kellett adni, de egy vastelepen végül összesen 8000 forintból megúsztam, íme a szombat délelőtti barkácsolásom eredménye:

Még nem rögzítettem a vasakat, ez csak egy próba, de annak kiváló. A vízakna feletti vas rögzítését majd oldhatóra kell csinálni, de a túloldal lehet fix. Szerintem elég jól sikerült, ismét nagyon büszke lettem magamra... (Az áldozatos munkám másik eredménye már nem annyira jó, ugyanis sikerült megint úgy meghúznom az amúgy is rokkant hátamat/derekamat, hogy egész vasárnap nem tudtam kiegyenesedni...)

Nem tagadom, tetszenek a szép motorok, de mivel nincs kétkerekűre jogsim, jobb híján csak nézegetem - és néha le is fényképezem - őket:

Ez speciel a munkahelyem udvarán parkolt, és mint kiderült, egy kollégámé. Jó neki...

A filmben - természetesen - én is szerepelek. És az autóm.

Boldog Anyák napját!