1) Hehe, nem sűrűn szerepelnek ezen az oldalon olasz sportkocsik, főleg ilyen szupergépek, de úgy érzem, egyszer-egyszer tehetek kivételt. Megéri. Az Andrássyn lőttem tegnap.

2) Az alsó meg egy ö... izé, szóval egy batár amerikai tepsi, bónusz boldog esküvői háttérrel, Csongrádról, szintén szombati találat. A boldog párt és a rokonokat sem ismerem, csak belefutottunk, de a kép olyan jó lett, mintha nekem álltak volna be :P Sajnos nem néztem meg, mi az autó pontos típusa, és annyira meg nem megy a Nagy Amerika Autós Lexikon fejből, hogy simán kiköhögjem, talán egy Caddy, szóval rajta, kommentben várom a megfejtéseket ;)

A jó éjszakát!

Egy kis komolytalanság:

Este jövök új carspottinggal!

Távoli vidék, kisbót, cigivásárlás. Megláttam a Gamer című "újságot", benne a Need for Russia 2 című játékkal, 449 magyar forintért. Mondok, nézzük meg, nincs is annál nagyobb móka, mint egy ezeröcsit kilinccsel előre végigterelni Csernobilon!

Install, beállítás, 800*600 felett szaggat, de nem gond, visszaveszünk a képből. Hát, az első csalódás az autó-kínálat: Lada (Nover néven, alig felismerhető), Moszkvics (Mosker), Niva (Nivar) és Volga (Volger, ezt adja fel elsőnek a gyorsjátéknál) - elég gáz, de mindegy, ez legyen a legnagyobb baj. Nem voltak nagy elvárásaim, úgy gondoltam, a minőség és az élmény majd minden bizonnyal a Cini Minis-dobozban fellelhető pécés játékokéval vetekszik, de még ezt is majdnem sikerült alulmúlni. Lassú a menü, nem mellesleg ronda, béna a grafika és durván csal a gép, így hamar inkább idegesítő lesz a versenyzés, mint izgalmas. Illusztrációnak alább egy kép az első részből, az legalább kinéz valahogy:

Érthetetlen számomra, hogy a képek és a videók alapján aránylag tűrhető első rész után (amihez nem volt személyesen szerencsém) hogy tudtak egy ilyen fos másodikat kihozni?

A lengyel fejlesztésű játék erényeiről is kellene írnom azért: az irányítás egyszerű és élvezetes, és a fentiek ellenére nem rossz poén ezekkel az orosz vasakkal versenyezgetni. Jobb lett volna, ha vesznek bele VFTS-t is, de talán majd a harmadik részben lesz :) Összességében vagy egy órát elvoltam vele, illetve holnap is adok még neki egy esélyt, tehát azt kell mondjam, nem bántam meg, hogy megvettem, de máskor ha zúzni akarok egy jót, virtuálisan persze, inkább előveszem a jó öreg 1NSANE-t, a világ egyik legjobb autósjátékát...

Kis videó az NFR (sic!) első részéből, zúz a Zápor: 

Szép estét!

1) Audi Q5: ilyet ma láttam először élőben a budakeszi Müller előtti parkolóban. A Müllerből egyébként egy kék Maisto Trabival lettem gazdagabb...

2) A Porsche a "Batyi" közelében volt, nem egy nagy etwas, de élőben mindig megdöbbent a kisugárzása. Mert az van neki.

Most már aztán tényleg jó hétvégét!

A filmben szereplő kiszuperált rendőrautóról már írtam itt régebben egy rövidet, illetve nem is olyan régen GTO-kat is mutattam. Nemrég megérkezett az egyre heterogénebb  gyűjteményem első Racing Champions gyártmányú darabja, ami ezt a két dolgot ötvözi 1:64-ben: Blues Brothers Pontiac GTO rendőrautó. Nem teljesen értem a párosítást, hiszen a filmben egy Dodge Monaco szerepelt (itt még egy bizonyíték), ami nagyon nem Pontiac GTO, de a végeredmény rendben van, bár a Blues Brothers és a Jake & Elwood feliratokat akár el is hagyhatták volna.

Fém alvázzal és gumikerekekkel rendelkezik, nyitható a motorház és gyönyörű a tetején az összes megkülönböztető jelzés :) Az autó részletességét nem egy 1:43-as modell is megirigyelhetné. (A második képen látható, hogy hátul nem igazítottam meg a gumit a felnin, bocs.)

Van videó is!

Ez pedig egy remekjó zene a második részből, sajnos kép nélkül:

Jó hétvégét

Majorette tűzoltó már korábban is szerepelt ezen a blogon, de Tomica még nem. Óriási mázlival sikerült három igen csak ritka kisgépet lőnöm az ebayen, és a mázli odáig terjedt, hogy ráadásul rendkívül olcsón sikerült honosítani az alábbi kontingenst. (A csomag tagja volt még két Majorette Ford Bronco tűzoltó is, ezek most eladók.)

A Renault 4-esből épített kisfurgont (4L) egészen biztosan nem kell bemutatnom, mindannyian láttunk ilyet, de a Majorette szerint a franciák még tűzoltónak is befogták. Erről a típusról egyébként tervezek a jövőben egy nagyobb posztot, lévén kultmobil, kis türelmet, plíz!)

A Nissan Terrano (vagy Pathfinder) sem (volt pár éve) teljesen idegen a budapesti utcaképtől, elég ismert modell, de ebben a méretarányban nem túl gyakori. A gyártója azonban nem közvetlenül a Majorette, hanem a Novacar (később még lesz róluk szó, igaz, nem ebben a posztban), ami a francia cég 1993-ban vásárolt portugál leányvállalata. Érdekesség, hogy a kaszni is műanyag, a belseje egyszerű, mint egy faék és nem is rugózik egyáltalán. De összességében szvsz állatul néz ki...

A Tomica kínálatában számos tűzoltó szerepel, de úgy általában is, és konkrétan főleg egy amerikai Fire Chief igazi fehér holló. Ez egy Dodge, de nem Monaco, ahogy én első pillantásra hittem, hanem egy Coronet. Az ajtók nyithatók, szépen rugózik, és méretben leginkább a MB Monacóhoz passzol. Le is fotóztam őket együtt is :) 

Releváns videoklip:

Aztán vigyázni a tűzzel! ;)

Tóta mintha rólam írna. Annyira jó...

Jó reggelt!

Az eredeti képregény ismerete nélkül néztem, néztük meg ezt a filmet, a magam részéről nagy várakozással. Általában véve is kedvelem a képregényekből készült filmeket, mint a Batman, a Spiderman, A Holló, az X-Men, a Hellboy, az Iron Man vagy a Sin City. Illetve a 300. A rendező személyével is előre kibékültem, hiszen az első (nagy) munkája, A holtak hajnala (remake, naná) nagyon bejött, a 300 pedig különösen (ebből 2011-ben jön a folytatás. Hm. Az Iron Man-ből pedig jövőre.) A rendező 2007-ben egy olyan filmnek állt neki, amibe korábban már Terry „12 majom” Gilliam, Darren „Rekviem” Aronofsky és Paul „Bourne” Greengrass bicskája is beletört. Hát, mit mondjak, a sztori itt-ott felfedezhető kuszasága (vagy csak hiányossága) ellenére nekem az egész nagyon bejött, szereplőstül, trükköstül, hangulatostul. Olvastam, hogy nem kéne ilyen coolnak lennie, de szerintem annyi, amennyi coolság megjelent a filmben, bőven elfért. Nagyon tetszett az a fajta anti-utópia, amely a történések hátterét adta, illetve hát valójában az egész sztori fő konfliktusát valójában ez a modern hidegháború szolgáltatta, szóval nem is jó háttérnek neveznem. Bátor film (bocs, képregény) ez, hiszen bevállalta az egyébként tök béna szuperhősöket, akik magukról is tudják, hogy csak álruhás igazságosztók – na jó, azért van a filmben pár kivétel, Dr. Manhattan ugyanis tényleg szuperképességekkel bír egy félresikerült kísérlet eredményeként (lásd Hulk), továbbá Ozymandias sem a sok gyakorlástól olyan gyors.

Nem akarok túl sokat spoilerezni, mert biztos még sokan nem láttátok a filmet, ezért igyekszem tömören: izgalmas, érdekes és gyakran igen meglepő az egész. A trükkök technikai megvalósítása teljesen rendben van, de ez ma már nem nagy dolog, vér is van benne rendesen, szóval nem egy Pókember, érdekesek a vágások, a visszaemlékezéseket is jól oldották meg, a színészek pedig hozták, amit elvártak tőlük. A Komédiást játszó színész mondjuk szerintem mindenkit lemosott, és maszkban ráadásul nagyon hasonlít Robert Downey Jr.-ra, ami nálam jó pont. Legjobban mégis Rorschach figurája tetszett, akit egy Jackie Earle Haley nevű színész játszott, akiről annyit érdemes tudni, hogy a jövőre ő lesz az új Freddy Krueger. Imádtam a börtönös jeleneteit :) A két és fél órás hossz nekem nem tűnt zavarónak, a barátnőm erről némileg másképp vélekedik, de ennyi minimálisan kellett. Mostanában jön ki a hosszabb verzió, aka rendezői, de sajnos (eleinte) csak blu-ray-en, az ilyen maradványok, mint én, dvd-n „csak” a moziverziót élvezhetik. Valszeg megveszem ezt a filmet (is) gyári dvd-n, mert megérdemlik az alkotók, pedig ez manapság már ritkaság. Ítéletem: többszörnézős, überfasza. De ha ez is a 990 Ft-os polcra kerül fél év múlva, mint a Sin City és a The Crow, össze fogom kaparni az arcom... További érdekességek a dvd extrái között is megnézhető videónaplóban, illetve csekkoljátok az itthon is megjelent és kapható oridzsi képregény első, második és harmadik részét. Szép napot!

Ugye hogy hasonlít...? :)

Windu mester is nyugodalmas jó éjszakát kíván minden kis padawannak!

A korábbi terjengős Lincolnos poszthoz egy kiegészítés az alábbi nyitott változat "személyében":

Szépségesek... Na jó estét!

1) Audi A5-ös a Dezső utcából. Szép ez az autó.

2) "A nevem nagy. Nagyon nagy." - Gazdaságos méretű Lincoln Town Car a Dorottya-ház előtti parkolóból. Ebből létezik Matchbox is.

Szép napot!

Ez a két arc jóval veszélyesebb, mint egy seregnyi tuareg, az biztos. Csak rájuk kell nézni. Brrr...

Egyik legjobb párbaj pedig emitt: 

Jönnek a tuaregek! Ezt a kis szójátékot még a nyolcvanas évek elején hallottam sokszor, nagyjából akkor, amikor az azóta megboldogult Sport moziban A tuareg bosszúja című filmet adták. Ikarus256 kolléga kedvéért lefotóztam a civil Touareget is, ugyanis a vatera és a Realtoy jóvoltából sikerült szert tennem egy ilyenre. A minősége a "szokásos" Realtoy, azaz teljesen rendben van, szép a festése (a hátsó embléma mondjuk valahogy kimaradt), jók az arányai. Bár a segge mintha ülne egy kicsit. Bár lehet, ez egyedi hiba az enyémnél, vagy csak egyszerűen túl sok tuareg ült be hátra. Egyébként ez a kisautó is igen könnyű egy MB-hoz képest. Részletes a beltér is, de nem rugózik, nem nyílik semmije. Viszont nagyon szép a színe! Direkt mellé raktam egy (szintén Realtoy) X5-öst is, hogy lássam, a mérete jó-e? Hát, mondjuk rá. A Realtoy bármelyik személyautóját mellé téve már nem ilyen rózsás a helyzet, de ezt már megszokhattuk...

Hát ez ennyi. Vicces reklám alább.

A Cinematrix moziblogjáról nyúlok, pár régi SW-kép itt. Kedvcsináló alább:

Han nagyon elszánt :D

És ha már nyúlok, akkor hadd vegyem célba a Lángoló gitárokat is, hiszen oda egy remekjó Metallica-Morricone szösszenetet posztolt a szerző: 

I..I

A hétvége újfent Balatonozással telt, de szerencsére nem teljesen mentesen kisautóktól. Ugyanis a kislányomnak elveszett a homokozós szitája, és rendelt egy újat. Nem találtam. De cserébe kapott egy 1:18-hoz közelítő méretarányú Herbie-t a siófoki Tescóban. Puha műanyag és lendkerék, valamint az árához és kategóriájához képest meglepően szemrevaló kivitelezés jellemzi ezt a kis Volkswagent, de valószínűleg nem lesz egy hosszú életű darab :D Szerencsére sikerült vele nagy örömet okozni, mert a kislányom hosszú tréning eredményeként a márka elkötelezett híve lett. Meg amúgy is. Mondtam neki, hogy a homokozóba beviheti, de a vízbe nem, mert lejönnek a matricák. Ez hatott ;) Amikor kábé ugyanennyi idős (vagy fiatal) voltam, azaz ötéves, volt egy hasonló méretű és kivitelű (mínusz lendkerék és dekor) Wartburgom és Trabantom, imádtam őket. Az előbbit nemrég viszontláttam a vaterán valami ötezerért. Akkoriban talán 50 Ft volt az ára. Ha ez a kis Herbie túléli az elkövetkező 30 évet, meg fogok gazdagodni belőle :P

Az első két kép még a kibontást követő pillanatokban készült, utána már a nehezebb terepre való felkészítés jegyében történt edzés látható, de az első homokozós bevetést követően inkább már nem fotóztam... Azóta a lendkerék sem működik.

Alább pedig egy egyedi Lego busz. Ablakok nem nagyon vannak a készletben, így elég kusza az összkép, de hogy be lehessen pakolgatni az utasokat, sikerült egy elég jó megoldást találni. A képeken nem látszik, de egy bukósisakos pincér a sofőr. Massa óta figyelünk a biztonságra!

A börze sajnos így kimaradt, de összességében nem bántam, elvoltunk nélküle is. Szép vasárnap estét! 

Az alant látható Majorette lakókocsira vágyom erősen:

Akinek van felesleges, kérem, jelezze, vagy aki lát valahol, szóljon, vagy vegye meg nekem valahogy, mert rájöttem, hogy enélkül nem élet az élet... Nem kell makulátlan, de sérült ne legyen. Előre is köszönet!

Gyerekkorom egyik menő slágere volt az alábbi: 

Ez meg egy 2003-as feldolgozás, de az előadó ugyanaz. Durva, mi? :D 

Itt legalul pedig Marilyn Manson barátunk adja elő: 

Én továbbra is az elsőnél maradnék... Hát mára most ennyi.

Már az ókori rómaiak is ismerték a Matchboxot!

Ja, nem. Ennyire azért nem szenzációs. A jó múltkor az öregem szólt, hogy tett-vett a garázsban, és a kezébe akadt kettő a régi Matchboxaim közül, az egyik valami teherautó, a másik meg egy Porsche. Mondta, hogy letisztítja, aztán ha összefutunk, odaadja. Megtörtént. A teherautó egy mixer, aminek sajnos elveszett a tartálya, így arról most nem is beszélek, de alább akkor a megkerült Porsche, majdnem a régi fényében!!!

Még mindig szépen gurul, csodásan nyílnak-csukódnak az ajtók, és bár kopásoktól nem teljesen mentes, nagyon jó állapotban konzerválódott. Nagyjából 25 évet töltött a garázsban. Most nagyon örülök, de sajnos többet nem talált. Még egy kicsit bízom benne, hogy a nővéreméktől egyszer előkerül a többi is. Addig is a gyűjteményem egyik legszebb darabja lesz ez a kisautó.

Szép pénteket!

Egy régi-régi szösszenet, talán még valamikor 98-99 körül olvastam először...

Alapvetően mi baj van a Mercedessel? Szép autó, jó autó, elegáns, megbízható, biztonságos, gyors, erős, okos, értékálló, szervizigénye kicsi, úttartása kitűnő, télen jó meleg. Az autók királynője. Semmi több? De. A kárpát-medencei népek (megkockáztatom: a Rajnától keletre eső népek) folklórjában különös szerepet tölt be ez a személygépjármű. A merdzsó. Hogyan lesz egy Mercedesből merdzsó? Kezdjük. Öltözzünk fel a legfrissebb divat szerinti narancssárga-lila melegítőbe, vegyünk hozzá remekül passzoló kis barna makkoscipőt és ízlésesen kifukszolva sétáljunk el egy autókereskedésbe és egy nagy teherbírású nejlonszatyorral a kezünkben közöljük, az eladóval, hogy szeretnénk egy ötszázast. De nem is. Legyen inkább hatszázas, mert még megszólnak a konditeremben. Az eladó figyelmeztet, hogy ... hogy az autó ára, hm, igen magas, meghaladhatja a huszonöt millió forintot, zizzentsünk hát egyet a melegítőnkkel és laza vállmozdulatokkal kísérve rázzuk meg nyakban a kétkilónyi fukszot, hogy eztet nézzed meg ecsém, ezt se szarért vettem, és borítsuk ki a nagy teherbírású szatyorból a lóvét. A Mercedes megvan, most kezdhetjük merdzsóvá alakítani. Beszerezzük a szükséges extrákat. Valami szép, diódasoros féklámpát hátulra. Jegesmedveszőrt a kormányra, dupla krómozott kipufogót, matricákat. A belső visszapillantóra két tucat Wunderbaum (vaníliaillat). Két ezerwattos hangfal, hogy szóljon rendesen szketmen dzson és kotonáj dzsó. A bőrülésekre vicces op-art huzat élénk színű geometrikus ábrákkal, hátul lehet cicamintás, biztos tetszik majd a pitbullnak. Elölről a jelvény lecsavarodik, és vivődik mindenhová a slusszkulcs függelékeként. (Lopásmegelőzés). Végül mi kell még a merdzsóhoz? Nem árt a csomagtartóba valami jobb szamurájkard, de baseballütő minimum, a kesztyűtartóba pedig egy Parabellum (Magnum), amit piros lámpánál álldogálva az ablakon kikönyökölve lehet forgatni, próbálgatni vele a célzást. A merdzsó készen is volna. Legelőször menjünk vele körbe a kocsisor környékén, és ellenőrizzük a lányokat, vidáman üdvözüljük valamennyit, köszönjünk a haveroknak (Mit néző?). Ha cigarettát vennénk, ne habozzunk, parkoljunk nyugodtan a Körút közepén, azt a pár percet igazán kibírják. A dudákat nyomogassuk meg megfelelően hangos "Letépem a fejed!" kiáltásokkal. Miután bekukkantottunk a peepshowba (parkolás az út közepén, elakadásjelző, elnézhetünk az ismerős hamburgereshez, fölparkolhatunk ottan a járdára, félrelökve néhány gyalogost, akiket ne feledjünk alaposan megfeddni, mivel a proletárok durva szövésű nadrágja összekarcolhatja a drága autó finom fényezését. A méltatlankodókat (De uram, ön ráállt a lábamra...) fejeljük le, majd amikor feljelentéssel fenyeget, nevezzük rohadt kommunistának, és a biztonság kedvéért villantsuk meg pillangókésünket. Elegánsabb éttermekben helyezzük a kocsikulcsot a nagy fémjelvénnyel és rókafarokkal úgy, hogy elegáns legyen a rádiótelefonnal, majd rendeljünk az autónak is egy dupla bélszínt jól átsütve, sok mustárral, sült krumplival, nem is hanem "rosejbnivel" hozz egy Chivas Regalt Red Bullal. Legújabb hír: A Mercedes gyár olyan új modellt állít elő, amelyben nem lesz kormány, hogy egyszerre lehessen telefonálni és orrot túrni...

Illusztráció: Matchbox és Hot Wheels, egyik sem egyszerű ;)

Jó éjszakát! Itt meg egy másik olvasnivaló estére, az álmatlanságban szenvedőknek.

Felújítós poszt következik. Work in progress, de kis pihenőt tartok.

Úgy kezdődött, hogy az ebayen találtam egy Majorette VW T2-es párost 1 euróért, narancsra újrafestve, de elég bénán lettek átpingálva. Mondok, kell, majd én megoldom. Az egyik egy zárt, a másik egy körbeablakos kivitel volt. És hogy lássátok, nem csak a vaterán vannak csibészek, az sem a fotók beállításából (és minőségéből), sem a leírásból nem derült ki, hogy a zártnak hiányzik a jobb A-oszlopa, a körbeablakosnak pedig össze van mázgálva az összes ablaka. Mindegy, megjöttek, és a remek konstrukciónak köszönhetően egy kis feszítés kellett csak a járgányok szétpattintásához, fúrás-faragás nem. Szerencsére a zártból át tudtam emelni az ablakot, ami elfogadható minőségű volt, a rossz ablak és a hiányos kaszni ment a kukába. Lett tehát egy darab jó felújítási alap. A színválasztással nem kellett sokat dilemmáznom, mert csak fehér festékem van, ami nem matt, szóval az elhatározás megszületett, fehér lesz, abból még lehet mentő is, rendőr is, ugyanis a tetején a villogó helye megvan.

A letisztítás során vált nyilvánvalóvá, hogy ez valaha rendőr volt, ugyanis belül kék volt, szép metálos. Mindegy ez is, lemartam mindent róla. Jött a festés, és hiába vigyáztam, fújtam vékonyan, azért a küszöbnél sikerült megfolyatni.

A korábban átgányolt MB Volvo 760-as adta az új kerekeket, amiket már korábban feketére színeztem alkesz filccel, de ennek a fedése az újbóli átszínezés ellenére sem teljes, ide majd a Revell mattfekete modellfestéke kell, az nem viccel.

Hogy mi lesz belőle? Most az alábbi kettő között kell döntenem, de hajlok egy kicsit a mentő felé, mivel nekem a német rendőrhoz jobban illene a kék ablak és villogó. (Mindkét képet a most nemrég talált újabb kisautós adatbázis-oldalról szedtem.)

A másik alany egy Corgi Porsche. Ezt a Pecsa bolhán vettem talán 300 Ft-ért, kopottan, sérült hátsó spoilerrel.

Ez utóbbit harapófogóval kiegyengettem, és némi fúrás után ez is megkapta a szép új fehér színét. Eredetileg is fehér volt, a dekorációt mindössze négy sportos matrica jelentette rajta, amiket igen nehéz volt lekapargatni.

A terv ezzel az, hogy német rendőr lesz, mint az alábbi képen:

Ehhez és a VW-hez már nem is kell más, mint hogy nyomtassak matricákat, fel tudjam ragasztani őket egyenesen és kész! Sok szerencsét nekem!

Sokra megy. Megvan végre az első Shock Trooperem. Egyelőre "csak" a Lego-verzió, de majd egyszer biztosan beszerzem belőle az action figure-t. Aki lusta a linkelt oldalt elolvasni, annak elárulom, hogy ezek az elit-klónok Coruscantban teljesítettek elsősorban rendfenntartó szolgálatot, sőt ott is készítették őket, nem a Kaminón. Néha azért kiruccantak ide-oda. Továbbá őket kezdték elsőként Stormtroopereknek becézni, ami ugye a Birodalom ideje alatt majd' az összes fehérpáncélos birodalmi katona elnevezésévé vált. Íme:

Szép estét!

Bár nem 15 percre, de végre megjött a legújabb taxim. A belteret befeketítették, de még így is ott maradt a rendőr-verzióból a vezetőülésen a bilincs, a jobbegyen pedig a fánkos doboz. Ejnye... Sajnos a festése fiktív, és a tetején lévő nagy tábla rögzítése is lehetett volna jobb, de összességében nagyon tetszik. Legalul pedig a szintén új Dodge Monaco társaságában látható.

Régi-de-jó videó: 

A legjobbakat!

Bár szerintem nincs ember, aki még nem tudná, kellemes kötelességemnek teszek eleget, amikor beidézem az Andrew0807 kódnevű szaktárstól kaptam:

Sziasztok! Mint tudjátok a Váci úti börze megszünt. Megpóbáljuk folytatni a hagyományt, de kérnék mindenkit, küldje tovább, ahova csak lehet, hogy még többen értesüljenek róla!

Köszönöm, Viktor
Autómodell Börze

Budapest XlV. Öv utca 210 MEGA PUB ÉTTEREM
(Erzsébet Királyné útja - Öv utca sarok, bejárat az Öv utcából)

Augusztus 2-án minden kedves Vendégünknek a belépés ingyenes!!
2009. évi időpontok:augusztus 2., szeptember 13., november 8.
Vasárnap, 9-14 óra között.
700nm-en még több modellel várunk minden kedves vendéget és eladót, kulturált körülmények, büfé, parkolási lehetőség. Érdeklődni, asztalt foglalni a 06-20-92-63-146 Hajdú Viktornál vagy a wrcviktor@freemail.hu e-mail címen lehet!

Én szerintem most kihagyom. De majd meglátjuk. Hajdú Viktornak pedig minden elismerésem mellett előre is részvétem a minden bizonnyal bekövetkező spam-roham miatt ;)

Ezúttal sem a mellékelt képen látható meséről lesz szó, hanem egy teljesen másfajta kacsáról. A Kacsáról, milliók kedvencéről. A mese egyébként sokáig ment a Minimaxon, jópofa. Elöljáróban egy pár szó a Citroën történetéről, mintegy kötelező körként: a céget André Citroën alapította, fogaskerekek gyártására, többek között a kor egyik legmagasabb műszaki színvonalú termékéhez, a Titanic óceánjáróhoz is tőle rendeltek fogaskerekeket. Nem tudom, mennyire jó ez referenciának, de tény. A cég emblémájában ma is látható fordított V betű az alapító V mintájú fogaskerék szabadalmára utal. (Ez az utalás az új logóban is megmaradt, de szerintem béna lett.) Az első autó 1919-ben készült el. Ez volt a Type A ami már sorozatban készült és már az „alapmodell” is elektromos fényszóróval, önindítóval és pótkerékkel volt felszerelve. A következő modell az elsőkerék-hajtású, önhordó karosszériás Traction Avant pedig elegáns formájával és 130 km/h-s végsebességével aratott sikert. Citroën ezután taxiscéget alapított, amelyet a saját autóiból állított fel. Ez egyben egyfajta segélyszolgálat is volt; mert a lerobbant Citroën-eken a taxik segítettek.

Térjünk is akkor a tavaly 60 éves Kacsára, aminek a bevezetéséhez a Cogito ergo bumm blogot hívom segítségül:

(...) A 2CV még abban a korszakban született, amikor az André Citroen nevével fémjelezett gyárban valódi innovatív eszközök születtek. Már túl vagyunk a visszhangos sikerű Traction Avanton, de még innen a második világháborún, amikor Pierre-Jules Boulanger egy átabszintozott éjszaka után kitalálja, hogy kéne valami kis vacak, ami megy is, kényelmes is, meg hely is van benne, és megbízható, meg minden. Ugye nem kell felsorolnom a tojásos-kalapos-szénás legendákat? Igaznak talán igazak ugyan, de a fontos tény nem ez, hanem az, hogy kibekkelve a háborút végül is 1948-ban legördült a gyártósorról, új idő új szelének a szimbólumaként.

Majd én felsorolom. Beszúrás a wikipediáról:
Az 1930-as évek elején született meg a brief, hogy készüljön egy ilyen olcsó autó, egy „esernyő négy keréken”, amely két parasztot és 100 kilónyi terményt képes szállítani legalább 60 km/h sebességgel, akár rossz minőségű földúton – egyesek szerint a szántáson át – is. Egy másik legenda, hogy a szántáson úgy kellett tudni az autónak átmenni, hogy egy rekesz tojás nem törik szét benne, egy harmadik pedig, hogy azért lett ponyvateteje, hogy kalapban is vezethető legyen. A francia vidék népessége ebben az időben még nemigen autózott, főleg a költségek miatt, ezért az autó árán kívül annak fogyasztása is fontos szemponttá vált a tervezéskor, ezt 3 literben határozták meg 100 kilométerre. 1939-re számos prototípus készült el a TPV-ből (Toute Petite Voiture: "Very Small Car"), vízhűtéssel, alumínium és magnézium karosszériaelemekkel. A német megszállás azonban közbejött, így a Citroen és a Michelin (mint az előbbi egyik fő részvényese) eldugták a prototípusokat a németek elől, jó párat elástak, másokat kisteherautónak álcáztak, de a legtöbb sajnos megsemmisült. A tervezőknek így viszont adódott plusz pár év a fejlesztésre, persze elsősorban fejben és papíron. 1994-ben megtaláltak egyet egy pajtában, addig úgy volt, hogy csak kettő maradt meg. Egyesek úgy gondolják, hogy a háború során egy sem semmisült meg, hanem az 1950-es években zúzták be az elpusztultakat az akkori vezetőség utasítására, de néhány munkás ellenszegült a felső utasításnak, és így maradt ránk az a pár darab, ami megmaradt.

Vissza egy kicsit: a háború után az eredeti tervek szerint nem lett volna kifizetődő az autó gyártása, ezért vissza kellett butítani némiképp, pl. az alumínium acélra cserélésével és a vízhűtés elhagyásával. Hat évig dolgoztak rajta, a korabeli sajtó a TPV-t át is értelmezte: Toujours Pas Vue, azaz „Still Not Seen” :)
Közbevetés vége.

A Flaminio Bertoni tervezte karosszéria mai szemmel is olyan formai játékokat hordoz a fémlemezein, amelyet számos mai designstúdió hiába próbálna izzadt tenyérrel lemásolni vagy újraértelmezni. Sok mindent és sokan összeírtak erről a kocsiról. Egy biztos, ez az optimizmus autója. A zsigeri öröm s az újjászületés finom lendülete van jelen külsejében és tulajdonságai között, ugyanaz, ami Európát akkor jellemezte. Egy korszak visszhangja, amelynek ekhója sokkal tovább rezgette a levegőt, mint ahogy azt tervezésekor gondolták. A Walter Becchia által konstruált kéthengeres boxer is több volt, mint optimizmus a maga 9 DIN lóerejével, ám mégis ott állt 48-ban a párizsi szalon standján. Nem volt örömujjongás, és nem volt fanfár. Senki sem hullott térdre, sőt Boris Vian guruló abberációnak jellemezte egy írásában, amiért talán máig a sírjára köpnek a Kacsa rajongói. A gyártás egészen 1990-ig folytatódott, 3.872.583 darabot produkálva, valamint e felett 1.246.306 db camionettet (kisáruszállító) szabadítva vidáman ringatózva a közutakra. (...)

„Eleinte 4-5 évet kellett az új autóra várni a megrendelést követően. Először papok, orvosok, patikusok jutottak az új autókhoz a háború utáni újjáépítés időszaka alatt, akiknek fontos volt a mobilitás ezekben a nehéz időkben. A használt Kacsákhoz drágábban lehetett hozzájutni, ugyanis azokra nem kellett várni.” (Forrás ez.)

És akkor beszéljünk egy kicsit a nevéről is: a CV a „chevaux”-ból jön, ami lóerőt jelent. Az autó bemutatásakor Franciaországban az autóra kivetendő adót a köbcentik alapján állapították meg. A Kacsa a maga (eleinte) 375 köbcentijével a kettes (2) kategóriába esett. Amikor 1970-ben bemutatták a nagyobb, 602 köbcentis motorral szerelt változatot, az autó átesett a hármas kategóriába, de a nevét inkább 2CV6-ra módosították. Ezen a néven ismeri a világ azóta is. Franciaországban jelenleg is az ötvenedik helyen áll az eladott autók listáján! Mondjuk ott kábé 250 Kacsa-klub van, rendszeresen versenyeket, köztük Afrikán át vezető sivatagiakat is szerveznek és a 2CV magazin mindig fullon van hirdetésekkel. És a múzeum sem rossz. Mi ez, ha nem siker? (Létezik belőle - illetve a puttonyos változatából - Ferraris verzió is, igaz, cseppet sem gyári.)

A Matchbox mind a mai napig nem dolgozta fel ezt a klasszikust. De szerintem nem váratnak már sokáig, főleg az utóbbi pár év retróhulláma miatt, és talán a 2010-es év is tartogathat meglepetést az eddig ismertek (pl. Volvo P1800, Porsche 914, 1940s Willys Jeep) alapján. Hot Wheels sincs belőle.

Van azonban Corgi(m), Norev(em), Siku(m) és Maisto(m). Nézzük sorban.

Corgiból sajnos nem ez van meg (ilyenből Dyane-em van), hanem az újabb, egyszerűbb kivitel, amit együtt vettem egy hasonló kivitelű Bogárral. Tényleg rendkívül egyszerű a kisautó, a belső tere például a műanyag alvázból nő ki, a kerekekkel, rugózással sem bajlódtak sokat és a festést is leegyszerűsítették – bár kapott rendszámot. Ennek ellenére szemre való kis gép lett, de sajnos a fényezése nagyon sérülékeny.

A Norev (balra a zöld) eggyel (vagy öttel) igényesebb darab, és bár szintén műanyag az alja, szépen kidolgozták az egész autón a részleteket. Ez is még a régi, hátrafelé nyíló ajtajú változat, amin a motorháztető olyan sűrűn redőzött. A kereke ennek már szép, valószínűleg a franciák is így gondolták, mert később is nagyon sok autótípuson alkalmazták ezt a háromcsavaros felnit, sőt még a Dáciákat is ezzel szerelték román testvéreink. A színe egy kicsit jobban tetszik, mint a Corgié, olyan oldtimeres lesz tőle az összhatás. A Norev 1:55-ös Retro sorozatának tagja, amely sorozatban vannak még szép gépek, valamikor tervezek is belőlük beszerezni még. Gyerekkoromban volt kettő Norev Kacsám is egyébként, mindkettő nagyobb, olyan 1:48-as körüli méretarányban, olyan kerekekkel, mint a Norev Volvóim, de sajnos az enyészet végzett velük. Ilyenek voltak, csak bronz színben. Alkalomadtán pótolok egy ilyet...

A fent látható citromsárga Sikut Hovan kollégától szereztem be nagyon kellemes áron. Ez már egy modernebb kivitel, szögletesek az első lámpák, ablak nyílt a C-oszlopon és normális irányba nyílnak az ajtók. Jó, persze nem nyílnak, de a tető legalább hátra van tekerve. Súlyos fémdarab az egész, itt-ott egy kicsit elnagyolt a kidolgozása, de összességében nincs bajom vele, pl. az első lámpákat is a hűtőrácsot is kifestették, és élethű a kereke. Belül pedig kétszínű a beltér, az ülések és a padló szürke, a műszerfal (már amennyire annak lehet nevezni azt a csövet) és a kormány pedig fekete. Ez utóbbi háromküllős, ami egy cseppet furcsán hat.

És végül a Maisto. 1993-ban egy gimis osztálytársamtól kaptam egy ilyet rózsaszínben, aminek a hátuljára egy nagy T-betűt pingált, ugyanis ekkor szereztem meg a jogsim. Egészen kábé két évvel ezelőttig meg is volt, de valamikor a kislányom szobájába került és ott nyoma veszett. Pedig nincs nagy szobája. Ezért pótolnom kellett az autót.

Szokásos Maisto, MB-utánzatú kerekekkel, szép kékmetál fényezéssel, cseppet elnagyolt kivitelezéssel, némi öntési hibával hátul, feketére festett tetővel. Ez is a kései Kacsa egyébként, de még kerek lámpákkal, a belseje is megvan, bár arra sem fordítottak túl sok figyelmet. A Maisto előnyére válik a mérete, ugyanis ez stimmel a leginkább a kisautóim nagy részéhez.

Hát ez most ennyi, belátható időn belül nem tervezem bővíteni a Kacsa-flottát, pedig azért lenne hová, egyedül a fentebb említett Norevet keresem, de nem gőzerővel. Kultautókról azonban lesz még szó itt.

Még a videók előtt két érdekesség: Snoopy és Polizei. És akkor a videók: az első egy képes történelem, a második szintén némi archív anyag, a harmadik pedig egy híres filmszerepe a sok közül: 

Szép napot!

"Az éghajlatváltozás sokasodó jelei és a jóslatok ellenére mégsem gyengül a Golf-áramlat, és semmi nem utal rá, hogy a belátható jövőben lassulna, vagy leállna, állítja egy német kutatócsoport." (Részletek itt.)

Ennek a kis otthonomban tapasztalható jelei alább. Egyrészt volt róla szó, hogy ha sikerül szereznem egy újabb példányt a Maisto Golfból, akkor annak új kerekeket szerkesztek, jelentem tehát, hogy sikerült, és szerkesztettem, másrészt csúnya hiányosság volt, hogy a MB kettes Golfja (és a csodás vonóhorga) hiányzott a gyűjteményemből - ezt Hovan kolléga szép autói közül sikerült pótolni, nézzétek meg az oldalát, most is van fenn pár kincs az eladó kisautók között!

Az előbbiről már írtam, az utóbbiról már írtatok (sőt, az előbbiről is írtatok, ha jobban beleondolok), így a szöveges részt ma megspórolom ;)

Lazán tartozik ide, de egy kicsit mégis, hogy PCB kínálatából megvettem két Majorette BMW-t. A kapocs annyi, hogy a fenti Maisto kerekeit egy MB Z3-as alól szedtem ki, amely autó valahogy nekem sosem tetszett. Ellenben a Z3 Coupéval, ami nagyon is bejön!

A Majorette verziója egy kicsit téves arányokkal dolgozik, ránézésre nekem közelebb van egy egyes BMW-hez, de nem gáz, összességében tetszik. Némileg rugózik, a csomagtartója nyitható, az oldalsó kopoltyúkat egy pettyet eltúlozták, de a négy kipufogó jól áll neki.

Ez pedig egy Hetes. Semmi extra első ránézésre, sőt inkább bénának tűnnek az első lámpák...

De ha lenyomjuk az autó seggét, mindjárt értelmet nyer a Sonic Flashers felirat az alján! Amire mellesleg semmi más nincs ráírva. Ez az első fényt/hangot adó kisautóm, ami működik :) (Kár, hogy nem rendőr.)

Szép napot, videó most nincs, cserébe egy szép Majorette-gyűjtemény itt, mára ennyi voltam!