Egy régi-régi szösszenet, talán még valamikor 98-99 körül olvastam először...
Alapvetően mi baj van a Mercedessel? Szép autó, jó autó, elegáns, megbízható, biztonságos, gyors, erős, okos, értékálló, szervizigénye kicsi, úttartása kitűnő, télen jó meleg. Az autók királynője. Semmi több? De. A kárpát-medencei népek (megkockáztatom: a Rajnától keletre eső népek) folklórjában különös szerepet tölt be ez a személygépjármű. A merdzsó. Hogyan lesz egy Mercedesből merdzsó? Kezdjük. Öltözzünk fel a legfrissebb divat szerinti narancssárga-lila melegítőbe, vegyünk hozzá remekül passzoló kis barna makkoscipőt és ízlésesen kifukszolva sétáljunk el egy autókereskedésbe és egy nagy teherbírású nejlonszatyorral a kezünkben közöljük, az eladóval, hogy szeretnénk egy ötszázast. De nem is. Legyen inkább hatszázas, mert még megszólnak a konditeremben. Az eladó figyelmeztet, hogy ... hogy az autó ára, hm, igen magas, meghaladhatja a huszonöt millió forintot, zizzentsünk hát egyet a melegítőnkkel és laza vállmozdulatokkal kísérve rázzuk meg nyakban a kétkilónyi fukszot, hogy eztet nézzed meg ecsém, ezt se szarért vettem, és borítsuk ki a nagy teherbírású szatyorból a lóvét. A Mercedes megvan, most kezdhetjük merdzsóvá alakítani. Beszerezzük a szükséges extrákat. Valami szép, diódasoros féklámpát hátulra. Jegesmedveszőrt a kormányra, dupla krómozott kipufogót, matricákat. A belső visszapillantóra két tucat Wunderbaum (vaníliaillat). Két ezerwattos hangfal, hogy szóljon rendesen szketmen dzson és kotonáj dzsó. A bőrülésekre vicces op-art huzat élénk színű geometrikus ábrákkal, hátul lehet cicamintás, biztos tetszik majd a pitbullnak. Elölről a jelvény lecsavarodik, és vivődik mindenhová a slusszkulcs függelékeként. (Lopásmegelőzés). Végül mi kell még a merdzsóhoz? Nem árt a csomagtartóba valami jobb szamurájkard, de baseballütő minimum, a kesztyűtartóba pedig egy Parabellum (Magnum), amit piros lámpánál álldogálva az ablakon kikönyökölve lehet forgatni, próbálgatni vele a célzást. A merdzsó készen is volna. Legelőször menjünk vele körbe a kocsisor környékén, és ellenőrizzük a lányokat, vidáman üdvözüljük valamennyit, köszönjünk a haveroknak (Mit néző?). Ha cigarettát vennénk, ne habozzunk, parkoljunk nyugodtan a Körút közepén, azt a pár percet igazán kibírják. A dudákat nyomogassuk meg megfelelően hangos "Letépem a fejed!" kiáltásokkal. Miután bekukkantottunk a peepshowba (parkolás az út közepén, elakadásjelző, elnézhetünk az ismerős hamburgereshez, fölparkolhatunk ottan a járdára, félrelökve néhány gyalogost, akiket ne feledjünk alaposan megfeddni, mivel a proletárok durva szövésű nadrágja összekarcolhatja a drága autó finom fényezését. A méltatlankodókat (De uram, ön ráállt a lábamra...) fejeljük le, majd amikor feljelentéssel fenyeget, nevezzük rohadt kommunistának, és a biztonság kedvéért villantsuk meg pillangókésünket. Elegánsabb éttermekben helyezzük a kocsikulcsot a nagy fémjelvénnyel és rókafarokkal úgy, hogy elegáns legyen a rádiótelefonnal, majd rendeljünk az autónak is egy dupla bélszínt jól átsütve, sok mustárral, sült krumplival, nem is hanem "rosejbnivel" hozz egy Chivas Regalt Red Bullal. Legújabb hír: A Mercedes gyár olyan új modellt állít elő, amelyben nem lesz kormány, hogy egyszerre lehessen telefonálni és orrot túrni...
Illusztráció: Matchbox és Hot Wheels, egyik sem egyszerű ;)
Jó éjszakát! Itt meg egy másik olvasnivaló estére, az álmatlanságban szenvedőknek.
Utolsó kommentek