Nem volt olyan régen, amikor leborultam a Hot Wheels ezüst Delorean-je előtt, de most az arany bűvöletébe kerültem. Íme az új változat, meglett ez is:

Ennek már a hátulját is ki tudtam nyitni. Viszont a hátsó lámpák színezése nemigen jött össze. Annyi baj legyen, így is tetszik. A beszerzés nem az én érdemem, külső segítséget kellett igénybe vennem, de ezt a melót csakis egy profira bízhattam:

Köszi, porsche!

Egy újabb hosszúkás Merci az Unilever melletti parkolóból:

Ezek a dísztárcsák szerintem igen jól állnak neki. És péntek van, emberek!

Képes fesztiválbeszámoló:

Parkoló

Irie Maffia

Billy "Fuckin" Idol

Magashegyi Underground

Brains & KRSA (póttelefonnal, szarabb is lett - nem úgy a koncert)

Hát így volt, öregesen...

Az van, hogy a Hot Wheels megint kihozott egy kis szépséget, a Volkswagen SP2-t. Amit tudni érdemes az autóról, az itt olvasható, de lementeni sajnos nem tudtam. Kicsiben nekem nagyon bejön, amikor az ebayen megláttam, nagyon vissza kellett fognom magam, hogy meg ne vegyem, hiszen úgyis lesz itthon is. Hát lett is, és porsche kollégának hála tegnap hozzá is jutottam (3 másik szépséggel együtt). Így fest:

Nagyon örülök a négy egyforma méretű keréknek, a normális (értsd: nem valami lsd-s ezerszínű) színválasztásnak, a nem elcsúszott nyomásnak, a pár kis részletnek. A lámpák festése ezúttal egy kicsit hiányzik, de túl fogom élni. És egyáltalán nagyon örülök még annak, hogy ezt a típust is elkészítették, ráadásul ilyen élethűen. Az igazi:

Na jók legyetek, esélyes most egy-két nap blogszünet... (Ja, holnap péntek!)

Most meg Bog Zoo-tól:

Lassan kiadom könyben ezeket :)

Fateromra mindig lehet számítani, ha Retroautókról van szó, jóvoltából a hétvégén az alábbi két darabbal gyarapodott a sor:

A Nagypolák az egyik legszebben sikerült darab, legalábbis a személyautók közül. (Tudtátok, hogy ugyanezt gyártották Jugoszláviában is Zastava néven?) Mondjuk az én példányomnak van egy kis stikkje hátul, de ennyi belefér. A kis Trabi is helyes lett, azonban alább látható, hogy mintha a 601-eshez képest egy kicsit nagy lenne...

Egyre jobban tetszik ez a sorozat!

Vasárnap, Oktogon környéke:

Alapjáraton is úgy ordított, mint az állat. Hát még amikor a csávó odalépett neki az Andrássyn, és leszabályozásig húzta... Fene a jó dolgát.

Nem fogjátok elhinni, de egy újabb Dodge Charger következik! Ezúttal egy 1971-es, harmadik generációs modell, amely persze klassz amerikai muscle car, de elsőre nem ez a forma jut eszünkbe a Charger név hallatán. Pedig elég ütős, mutatom is igaziban:

Kicsiben a Hot Wheels hozta ki idén, isten tartsa meg a jó szokásukat az amcsi izomautók terén. Az első szín ez a narancs, és szerintem lesz még több változat is:

Egyébként tök átlagos mainline, semmi extra nincs rajta, jó iparosmunka. Az alja fekete műanyag, a belseje króm (nem fordítva szokott lenni?), nem nyílik semmije, nem rugózik - csak egyszerűen jól néz ki. Az egyetlen érdekesség rajta az elöl látható kis spoiler, amelyet az alvázból alakítottak ki egy kis visszahajtós trükkel, szerintem igen ötletesen. A színt az életből vették, a motorháztetőn látható mintázattal (igen, látom, R/T) együtt, íme a bizonyíték:

És ha már Charger, alább pár további HW-kedvenc a gyűjteményemből, a teljesség bárminemű igénye nélkül:

Végül pedig egy korabeli sajtóhirdetés, nem viccnek szánt utalással arra, hogy családoknak is jó ez az autó. Na persze...

Hétfő van, meló ON, de a hétvégén VOLT lesz, hajrá!

 Ez most itt a csúcs, teljesen kész vagyok.

Andrew0807 újfent a beküldő, ezúttal egy koszos Astont lőtt:

Azért kéne. (Legalább egy hétvégére...) És egy visszatérő szereplő, egy csodás OT-s Karmann, amely a Bogártalálkozós posztban már szerepelt:

Hejdeszépezis!

Ha valaki nem látta volna a használtautón, megmutatom én:

Ezt írja:

Eladó lenne a Pick up-om. Egy elég lerongyolt 240-es kombiból csináltam itthon úgyhogy nincs átépítési papír, egyebek. Minden alkatrésze táblalemezből, zártszelvényből készült nem úgy szedtem össze más tipusokból, ebből sejthető, hogy nem egy hétvége alatt szórtam össze. Festése nem szép mert pénzhiány lépett fel úgyhogy egy gyors neolux kúrát kapott és ráférne egy kárpitozás is. Meg kéne egy-két apróságot csinálni még(platódeszka, gyújtáskapcsoló, alvázvédelem) amúgy teljesen üzem és járóképes jógépkocsi, nem hajlik, csavarodik stb. Farmra show autónak vagy V8-cal gyorsulási versenyre jó. Magyar rendszám elintézhetetlen, a külföldi talán nem. Nekem nincs sem időm sem pénzem most rá és tárolni is csak csillaggarázsban tudom ezért eladó. Műszakis autó kicsi-nagy, kisteher, robogó, traktor, CO hegesztő csere, beszámítás érdekel. Hívj- írj! Válaszolok.

Szerintem ötletes, sok pénzzel és sok idővel ütőképes járgány faragható belőle, el is fogadnék egy ilyet. Persze kizárólag fehérperemes gumikkal :)

(Megjegyzés: van fent egy eladó Hachiroku is...)

Jó múltkor írtam, hogy szerváltam egy régi Majorette mentőt, aminek az alapja egy szintén régi Jeep Cherokee. Konkrétabban nem más, mint egy SJ, amelyet 1974-től 1983-ig gyártottak, eleinte hibátlan Volga-maszkkal, tehát nagyjából ez:

Még konkrétabban egy FSJ. Na mindegy. A Majorette számomra abszolút kedvenc korszakából való az autó, azaz fém az alja, szép nagy kerekek vannak rajta, rugózik, mint az állat, és nyitható ajtóval is rendelkezik:

És igen, bent fekszik egy durván elkékült beteg is, aki ki tudja mit csinál a takaró alatt:

Bírom ezt a kocsit, szép nagy, súlyos, tartalmas. Nem mondom, hogy a részletesség netovábbja, de egy kisgyerek szemével nézve csoda, van villogója, nyitható a hátulja, rugózik - mi kell még? Szerencsére nem egy túl ritka darab, én is kellemes áron vettem, nem drágábban, mint amennyibe egy mai bolti Matchbox kerül. És hát ugye ég és föld...

Hát, ennyi voltam a hétre, jó hétvégét, jó pihenést!

Rokijeles Bentley:

Szegény gazdagok...

Azt hiszem, a Lamborghini Countach-gyűjteményem teljessé vált, a börzén ugyanis végre hozzájutottam a vágyott Tomicához. Persze a kerék itt is virsli, de gyönyörű:

Extra feature a finom rugózás, az álomszép gurulás, a nyitható motorháztető, illetve alatta a szépen kidolgozott (hathengeres?) motor:

Kár lett volna ezt kihagyni. Főleg hogy Made in Japan. A Tomica teljes Countach-sora itt tekinthető meg. Minden jót!

Könnyű dolgom van a SWAT-os Chevy Van bemutatásakor, mert porsche és pittlaren kolléga is leírta már róla, amit le lehetett, így most csak annyi a teendőm, hogy az én nagylábú példányomat is megmutassam. (A típusból egyébként a legújabb kiadások közül már szerepelt itt a sárga karbantartós változat, itt megnézhetitek, alul. De akár a bombás páncélautó is ide tartozik, ha jobban megnézzük a legfelső képet.) Szóval bigfoot Chevy Van:

A személyes vonatkozás e gép kapcsán mindössze annyi, hogy gyerekkoromban nekem is volt nagykerekű Chevy furgonom, de sajnos már nem emlékszem pontosan, melyik festéssel, talán a Matchbox Racing-es volt az. Alább pedig, jól megérdemelt habként a tortán, két másik SWAT-os járgány, cseppet elhasznált állapotban, de a gyűjteményből így sem hiányozhattak:

A bal oldalon látható nem más, mint egy Ford Box Truck, amely típus a MB berkein belül 98-as keltezésű, de ezzel a festéssel 2006-ban mutatkozott be, és minden bizonnyal az 1996-os rendkívül fantáziadús nevű Ambulance egyenesági, de egyben lebutított leszármazottja, amely egyébként már szerepelt a blogon. A másik pedig Hot Wheels, ha a kerekéből nem derült volna ki, és az benne az érdekes, hogy cseppet sem fekete, viszont kék. Nem, nem is ez benne az érdekes, hanem inkább az, hogy egy 1977-es castingról van szó, amely Letter Getter-ként debütált, de aztán Combat Medic, Delivery Van és Pit Crew Truck néven is forgalmazták. A fene sem érti...

Kisfilmek a nagyvilágból rovatunk következik a számomra abszolút bejövős, de úgy egyébként a súlytalan hollywoodi akció-limonádé kategóriába tartozó SWAT című film előzetesével, amelybe jól összeszedték a város összes szúrósszemű színészét, de csak olyanokat, akiknek van a nevében L-betű: Colin Farrell (3), Samuel L. Jackson (2, imádom a csávót), L.L. Cool J (3, szintén nagykedvenc), Michelle Rodriguez (2), Olivier Martinez (1, huh, pont befért, mázli):

Végezetül egy kis vicc, ami elég régi már, de ebben a posztban mindenképp el akartam sütni, mert annak idején könnyesre röhögtem magam rajta ("There's No Way I'm Going In There" - legjobb):

Legvégül pedig egy első blikkre mókás, de valójában ötletes kínai megoldás két kerékre. A magyar kollégák pedig itt. És ugye mindjárt megint péntek... Jók legyetek!

Minik már szerepeltek itt egyszer-kétszer, de ilyen nagyok még nem. A múltkor már faszán összefoglalt típusismertetőt nem ismétlem meg, egyből a lényegre térek: a Corgi volt az, aki elkészítette Mr. Bean híres autóját, én pedig aki ezt megvásárolta:

Valójában ez Bean második Minije, az első régebbi és csúnyább volt, de ez a híresebb:

Csodálatosan részletes kidolgozás jellemzi ezt a kis mütyürt, még az oldalsó tolózár is megvan rajta, nem beszélve természetesen a jellegzetes fényezésről. A kerekek is szépek, a belső is teljesen rendben van, és fém az alja, tehát nem lehet ok panaszra.

A doboz hátoldalán pedig a büszke tulajdonos portréjával és aláírásával találkozhatunk, illetve pár kockával a sorozatból.

Hogy mennyire rendben van a Corgi Mini, akkor derül ki igazán, amikor mellé tesszük a nemrég Velencén vásárolt Burago Minit. Jó ideje be akartam már ezt is szerezni, hát a múlt hétvégén sikerült - klasszikus vidéki játékboltban, doboza nélkül, árcímkével a tetőn, egyenesen a kirakatból túrva.

Hát igen, teljesen más dimenzió: egyértelműen játékra, tologatásra készült, egyszerű, de szerencsére távolról is felismerhető. És vannak rajta külső visszapillantók, hátul pedig kis tolatólámpa. És egy kis kopás az elején...

Na, szép napot, jó hetet!

Mert olyat már láttunk, hogy HP egy rokihelyre tette le az X5-ösét, de hogy valaki egyenesen egy múzeumba parkoljon le a Bömösével, az már mindennek a teteje...

A BMW Art Car program 35. évfordulója alkalmából ugyanis a Müpában tekinthető meg az Andy Warhol által átpingált M1-es. Nem vagyok nagyon oda a festészetért úgy általában, a modernért meg főleg nem, továbbá Andy Warhol életművét sem tekintem sokkal többnek, mint ...eh, mindegy. De ezt nem akartam kihagyni.

A teljes album itt látható, ha valakit érdekel. Köszönhetően a nem túl napos időnek, a beltér ebből adódó viszonylagos sötétségének, illetve jómagam bénaságának a képek nem lettek túl jók, jobban jártok, ha rágugliztok, és akkor ilyen képeket láthattok ugyanerről az autóról - amely így már valóban műalkotásnak tűnik: 

Na szép napot!

1968-as Mercedes tűzoltó showmobil a Gyerekszigetről:

Voltak persze maiak is, amiket lehetett szirénáztatni, nagyon élveztük :)

Úgyhogy türelem...

Mindkettő ma reggeli találat:

Melyiket válasszam? :)

És az ítélet: csodás! Ezt az 1:43-as Welly T2-es Volkswagen buszt is a börzén szereztem, az eladónál mindössze két darab volt, így - bár komolyabb tülekedés nem alakult ki - nem volt kérdés. Már kivülről is látható a kis típustábla, miszerint ez egy 1972-es darab, alsó indexekkel, azaz T2a. (Kedves számomra a típus, ha emlékeztek, régebben írtam, hogy volt ilyenem 1:1-ben is, de már nincs.)

De persze kibontottam:

Igényes, részletes, abszolút szerethető kisautót sikerült összehozni Wellyéknél. A visszapillantók hiánya egyáltalán nem zavar, a rugózás hiánya sem, végtére ez már inkább modell, mint játék, nem is tervezem tologatni. (Jobban belegondolva ez nem is biztos, hogy így van. Egyrészt ott a dobozon a 3+, másrészt megfogva, megtapogatva aránylag masszív, robusztus gépről van szó, sokkal kevésbé érzem sérülékenynek, mint a Retroautós járgányokat. Tehát a modellt részben visszaszívom, jó ez játéknak is, de kizárólag nem rontópál gyerekeknek...)

Azért egy fél perc erejéig eljátszadoztam a szép részletes belteret feltáró, ötletesen működő tolóajtóval, amely a valóságban is védjegye a típusnak:

Az 1:43-as méretarányt az alsó képek szerint elég nagyvonalúan kezelik a különböző gyártók, véleményem szerint esetünkben a VW sikeredett túl nagyra:

Viszont az ablaktörlők jól állnak. Alább meg egy Transporter-hirdetés búcsúzóul:

Na szép napot, mindjárt péntek!

Odaát már egyszer röviden kifejtettem, hogy engem bizony a hajók nem nagyon érdekelnek, de azért van kivétel. Az alábbi szpotting tárgya is ilyen. Hát nem semmi:

A neten nem találta róla semmilyen információt, ha valaki talál, küldje csak, kiteszem. Vélhetően határőrhajó lehetett még nem is olyan nagyon régen, hogy ma mit csinál, és mit keresett Budapesten, rejtély...

UPDATE: köszönet mindenkinek az infókért, immár minden kiderült! ;)

Leghűségesebb beküldőmtől, Andrew0807-től:

Szerintem hülyeség így kint hagyni a napon, lesz majd sírás, de ők tudják...

Szerencsére nincs nehéz dolgom a blogon alább debütáló Seat-tal, mert ha valaki olvasta a Fiat 131-eseket, mindent tud erről is. Lényeg a lényeg, 1982-ig Spanyolországban is gyártották a 131-est, csak ott Seat-emblémát kapott (és nyilván sok rajongót is), illetve kombiként is gyártották a hispánoknál, amit viszont Fiat-jellel exportáltak. Csak érdekességképp jegyzem meg: Murat 131 néven a törökök is gyártották, ezzel is emléket állítva a rigómezei csata győzőjének, az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának. Mindenesetre alább látható a Seat sajtóhirdetése, ami szép:

A vasárnapi börzén szereztem be a kicsinyített mását a Guisval megvalósításában. Ez jóval régebbi Guisval, mint a nemrég mutatott Celica-ikrek, és persze nem is olyan szép állapotú, a gyanítható újrafestés ellenére:

De hiánypótló darab, az kétségtelen. Összességében tetszik, még az ajtók is nyithatók, de a belsőnek nem vált előnyére a kusztomizálás. Hátulra pedig elviseltem volna a gyártótól némileg több részletet. Viszont a rugózás abszolút rendben van, nézzétek csak a legalsó képet!

És végül a fentebb is linkelt legismertebb Seat-rajongó, nagykedvenc:

Szép napot, és csak semmi buzulás!

Egy igazán gyönyörű, de a vasárnapi hőség okán némileg szerencsétlenül járt Buick Riviera a legutóbbi találat az Aladár utcából:

A tulaj készségesen engedte, hogy fotózzam, nem kis büszkeséggel a szemében. Még ha a szeme fénye épp gyengélkedett is egy kis vízhiányból adódóan...