Ezúttal egy olyan típusról szeretnék írni, ami nem annyira hétköznapi, mint pár korábban tárgyalt típus, nevezetesen a VW Golf III-as Cabrióról. Előtte azért (tényleg csak) pár szó az egyesről: a Volkswagen 1979-ben mutatta be, és egészen 1993-ig gyártották. Az autó egyszerűen telitalálat volt, nagyon jól néz ki, helyes, jópofa, fiatalos, vagány, jól használható. Egy volt kollégámnak is van, így volt alkalmam személyesen is megvizslatni, tényleg kurvajó. Nem mondom, egy Bogár Cabrio azért „feelingesebb”, de tető nélkül autózni utolérhetetlen érzés. A lenyitható tetejű egyes Golf sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy 1984-es minimális ránc-felvarráson kívül egyszer sem változtattak rajta. 1993-ban azonban megérett az idő egy komolyabb módosításra, így az akkor már aktuális hármasból építettek újat. 2002-ig ez volt a Golf Cabrio, tehát a négyes bemutatásával sem készült új belőle, csak egy kicsit átszabták. Azóta sincs nyitott Golf, persze van Eos (ötletes próbaútra buzdító hirdetéssel), de az nem ugyanaz.

Kicsiben valami miatt (még) nem szereztem be egyes cabriót, pedig a Siku készített ilyet, de majd idővel. Addig is itt egy Maisto, ami a legutolsó (azaz a már négyesnek kinéző hármas) változatot mintázza, kékben. Külön örülök, hogy ezt a színváltozatot sikerült bezsákolni, mert nagyon jól áll az autónak, valahogy olyan komoly lesz tőle.

A kerekek, a külső részletek és még a belső is teljesen rendben van ezen a szinten, semmi panaszom nem lehet. Az első lámpákat szépen kifestették, kapott emblémát is, de hátulra már nem nagyon jutott a festékből. Annyi baj legyen, a való világban is sokan kékre cserélik a hátsó lámpákat, így ez a hiányosság egyáltalán nem zavar.

De kattintsatok tovább, mert a lényeg még hátra van.

Marcona legények:

Volt ám puskájuk is...

Két régi jóbarát újra akcióban:

És igen, péntek!!!

Tegnap épp egy Cadillac-et fotóztam...

... amikor tengermély dübörgéssel elment mellettem a múltkor szpottolt Hummer. Mivel kábé 10 méterre tőlem parkoló manőverbe kezdett, utánaeredtem. Így a kicsik után akkor végre már ezt is meg tudom mutatni közelebbről:

Ha egyszer nyerek a lottón, környezetvédelem ide vagy oda, tuti szerválok egy ilyet! Vagy akár konkrétan ezt, mert hirdetik:

Azannya...

Újfent édesapám jóvoltából hozzám is eljutott az újságmellékletes Barkas. Azóta persze már megjelent a fehér Ezerkecske is, de előbb ezt mutatom meg. E blogon nem ez az első darab a típusból, a Grell-féle rendőr ugye már szerepelt itt, de ez méreténél fogva jóval impozánsabb példány. Először egy katalógusfotó:

A mellékletes modell színével nem vagyok teljesen kibékülve, emlékeimben leginkább a koszos-szürke példányok élnek, illetve a postás-zöldek, ilyen egyáltalán nem, de ez mindegy is. Összességében tetszik, bár a hátsó lámpáknál valamit elszabtak, de ezzel is együtt tudok élni, hiánypótló darab, így minden megbocsátva:

Nagyon örültem továbbá, hogy végre az autóhoz adott újságban is találtam olyan érdekességeket, amikről eddig nem tudtam, mind az autóval, mind pedig az akkori NDK-val kötött munkaerőcsere-programmal kapcsolatban. Végre valami értelme is volt a lapnak. Érdekességként még nézzétek meg ezt a blogot! Szép napot!

Ezúttal a filmbuziról veszem át a témát, mert csak. Állat klip alább, de lehetőleg csak erős idegzetűeknek, főleg a vége felé. Szóval tényleg csak óvatosan! A lényeget egy symor nevű kommentelő foglalta össze a nekem legjobban tetsző módon: "Az erőszakról, a mássággal szembeni intézményes kegyetlenségről (szól), amely a világ nagyobb gondjai közé tartozik jelenleg és sajnos a jövőre nézve is. A klip az értelmetlenségére ugyanúgy felhívja a figyelmet, mint a lehetséges elnyomás kíméletlenségére."

M.I.A, Born Free from ROMAIN-GAVRAS on Vimeo.

Hej, de kemény... Mondjuk a zene nem jön annyira be, de abszolút releváns.

Egy 1957-es GMC-t birtokolni kiváltság. Még lista is van a szerencsés tulajokról. Erről az autóról van szó, 100-as széria, nem semmi darab:

Az autózás e klasszikus korából számos kisteherautót megmintázott már a Matchbox (és a Hot Wheels is persze), sőt itt is volt már szó párszor hasonló kivitelű járművekről, például e remek verses posztban, de a 2010-es megjelenések kapcsán újra elő kell vennem a témát, mert tegnap az Allee-ban található játékboltban sikerült nekem is beszereznem egyet (a téglafalat az ugyanott található modellboltban vettem):

Remekül sikerült darab, kiváló kerékválasztással, kifestett első lámpákkal, de az autó színe - hát hogy is fogalmazzak finoman - kicsit béna. Azonban ha rákerestek '57-es GMC-képekre (vagy gyakorlatilag bármilyen járműre a korszakból), ahogy ugye én is tettem, láthatjátok, hogy Amerikában, az ötvenes években ez kifejezetten menőnek számított, a kisebb háztartási gépeket is gyakran ilyen színűre festették, így nem panaszkodom tovább. A plató bélése is szép, bár ezt elfelejtettem lefotózni. Vajszínű, famintázatú. Na szép jó napot kívánok, menjen a munka!

Megint egy DS :)

Ezúttal magyar, OT-s rendszámmal. Ügyi vagyok.

Még szerencse, hogy kiírják...

Különben biztos nem tűnne fel!

Régóta kerestem Hot Wheels BMW M1-est, de szerencsémre - és hála pár lelkes gyűjtőtársam segítőkészségének - a legutóbbi börze alkalmával ezt is sikerült kipipálni. Az autó rövid története elolvasható a wikipedián, de a legalul található kis videóban összefoglalják szóban is. Én mindössze annyit fűznék hozzá, hogy gyerekkoromban ez volt az a forma, aminél sportosabbat, menőbbet nem tudtam elképzelni. Jó, ott volt még a Countach, de ha úgy nézzük, van jó pár közös vonás a kettő között...

A Matchbox versenyváltozata (a piros) megvan már egy ideje, de azt nem tudom szépen bemutatni, ugyanis nem bontottam ki, a civil viszont még a listán van. Addig is íme a HW megoldása. Érdekes darab ez a HW-nél, ugyanis 1983-ban BMW M1-ként debütált, egy évvel később már Wind Splitterként találkozhattunk vele, amilyen az enyém is, 1993-ban Street Dog volt, három évvel később egy kicsit megint M1, majd legvégül Street Beast. Itt a sor. Az én példányom az egyik legbénább festést viseli (illetve mintázatot, az alapszínnel semmi bajom), de távolról, hunyorítva nem vészes. Jó, az. Épp ezért nem is mutatom meg felülről :P Emellett a (Guisval-)kerekek sem a legszerencsésebbek, de valahogy ezen az autón nem hatnak olyan furcsán, mint majdnem minden máson, legalábbis nekem.

Régi darabhoz méltó módon az alja is fém, sőt rugózik is! Jó, nem nagyon, de egy kicsit. A hátulja pedig felnyitható. És most direkt nem kezdek el keseregni, hogy bezzeg...

És akkor az ígért videó, teszttel:

Ha minden igaz, lesz még M1, de ez még a jövő zenéje. A jó napot!

Nemrég írtam, hogy még kéne a civil négylámpás Capri, hát íme, meglett:

Ez sem hibátlan, de ennyit szántam rá. Helyes kis gép ez, nagyon tetszik, hogy viszonylag élethűek az arányai, a részletei, még ha ezeket nem is vitték túlzásba a Corginál. A forrás ezúttal is az internet volt, azon belül is a vatera, még konkrétabban a Programershop, amely meglepő módon használt kisautók forgalmazásával is foglalkozik. Ráadásul igen széles a kínálatuk. Szerintem még fogok náluk vásárolni...

A kétharmad tudatában kicsit már félve teszem be, de tegnap megnéztük a Tiszta kosz című darabot, ami nagyon tetszett. Póka Angéla és Szabó Győző is nagyon jó volt, utóbbi énekelte az alábbi Eric Clapton-szerzeményt:

Ajánlom mindenkinek, érdekes, szórakoztató, néhol vicces, néhol sírós, de teljesen blues-os, ráadásul a mellékszereplők sem utolsók, tessék megnézni!

Kedvcsináló és kritika.

Egy pofás kis XK nem messze az Astoriától:

Jó ez a szín neki...

Ezúttal egy igazi ritkaságot sikerült lencsevégre kapni:

Budapest, Madách tér. Kopott, de egyben van. Külön figyelmet érdemel a dupla hátsó rendszám, amelynek az értelme szerintem az, hogy nyitott csomagtartóajtóval is lehessen szabályosan közlekedni. De azért egy kicsit James Bond-feeling :)

Több mint 13 millió vásárló nem tévedhet! A Volkswagen 1973-ban mert nagyot álmodni, és a 411-es utódaként bemutatta a Passat névre keresztelt autóját.

Passzát szél a Wikipédiából: az Egyenlítőnél a levegő magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, és visszasüllyed a felszínre a térítőknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítő felé halad. A térítőktől az Egyenlítő felé haladó felszínközeli légáramot, amelyet a Coriolis-erő eltérít, északkeleti az északi, és délkeleti a déli féltekén, passzát szélnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén keletről nyugat felé fúj, az Egyenlítő irányába. Néha a passzát szeleket egyszerűen keleties szeleknek hívják, függetlenül attól, hogy melyik féltekén találhatók. Az angol szóhasználatban ezek a ’kereskedelmi szelek’, mert a kereskedelmi hajók ennek segítségével jutottak el az Újvilágba. Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.

Orrmotorral, fronthajtással, vízhűtéssel. Az első teljes évben, azaz 74-ben 133.000 vásárló döntött az újonc mellett, 76 végére pedig elérték az egymilliós eladási számot.

1977-ben, amikor a Bee Gees a Stayin' Alive-ot énekelte, a Passat kis ráncfelvarráson esett át, egy évre rá jött az első dízel Passat, 1980-ban pedig átlépték a kétmilliós számot. Aztán jött a második generáció, amiről most nincs szó. Hanem az elsőről, rendőr-változatban:

Az én példányom egy Siku, még ez a szép küllő-mintás kerékkel szelet változat. Nem ez a legrégebbi Siku-kerék, de számomra mindig is ez lesz a klasszikus. A legutóbbi börzén szerváltam kellemes áron, együtt egy régi Majorette Cherokee mentővel, amiről majd máskor írok pár sort. A Siku érdekessége kétségtelenül az antenna és a nyitható csomagtartó, amilyen apróságokkal ma már sajnos ritkán találkozhatunk ebben a méretben. Maga a kisautó nem teljesen makulátlan, de a képek ezúttal is szigorúbban mutatják a hibákat, mint amennyire azok szabad szemmel érzékelhetők.

Kellemes kis darab ez, az a nagy helyzet, ráadásul kimondottan szeretem az olyanokat a gyűjteményemben, amelyek egyébként teljesen hétköznapi autókat mintáznak meg, ez pedig még rendőr is, szóval egy szavam sem lehet. Témába vágó videó:

És igen, megint péntek, holnap hétVWége!!! ;)

Bizony, hozzánk is végre elért a Hot Wheels 'Speed Machines' szériája, halleluja! Gyorsan szerváltam is kettőt a hétvégén az Auchanból (van még elég sok típus egyébként, Ferrari, Bugatti, Saleen, Mustang...). Az egyik egy GT3-as Porsche, amely eleddig csak Matchbox-ban képviseltette magát itt, a másik pedig egy olasz rendőrré avanzsált Lamborghini Gallardo:

Külön köszönet a négy egyforma méretű felniért!!! És úgy az egészért, rendkívül jól sikerült ez a Porsche, a csomagolást pedig egyenesen gyönyörű. Alant a kis Lambo:

Mindkét autóval azt a színvonalat hozza a HW, amit a Ferrari-sorozatával kezdett meg. Igényes festés, klassz kerekek, remek csomagolás - gyűjteménybe való mind. Az utóbbiból egyébként szerencsére van egy szép matt fekete civil változatom is, így a fenti rendőr maradhat bontatlan. Ajánlom szíves figyelmetekbe ezt is:

Nagyon jó ez a színválasztás azért is, mert az a pár részlet, amit kifestettek, így sokkal nagyobbat üt. A felnik is jók az autóhoz, szóval összességében jól sikerült darabról van szó. A fekete szín egyébként az igazinak is elég jól áll:

Na, holnap péntek, aztán hétvége, ami, ha minden jól megy, igen komoly változásokat hoz a gyűjteményemben, de erről majd később...

A nemrég mutatott Greenlight Mercury-n kívül a legutóbbi börzéről hazahoztam azért még egy-két szépséget, többek között egy 1:24-es Jada VW Buszt. Már egy jó ideje az enyém volt virtuálisan, de most ment foganatba az üzlet egy jóbaráttal.

A mintát egy 1962-es busz adta, de csakúgy, mint a korábban mutatott kis fauvék esetében, a tunerek itt sem lazsáltak: fényeztek, krómoztak, ültettek, choppoltak, felniztek bőkezűen. A tetejére pedig egy faja kis szörfdeszkát is feldobtak.

Mivel a fotózáskor elfelejtettem, hogy a motorháztető is felnyitható, így sajnos most nem tudom megmutatni nektek a duplakarbis Typ1-es motort, ami nagyon szép részletezést kapott... Cserébe minden mást kinyitogattam rajta, amit lehetett:

Az 1:24-es méretarány valószínűleg továbbra sem lesz nagy számban képviselve a gyűjteményemben, de néhány kivételtől azért nem dől össze a világ. Legalábbis remélem... Szép napot!

Olyan régen volt már Tomica, hogy már nem is emlékszem. Ezúttal egy Nissan Skyline-t mutatok, egy igazi klasszikust. Először nagyban, akcióban, filmben:

Aztán állóképekben is:

És végül kicsiben: a Tomica ebben a műfajban nagyon otthon van, számos olyan historic versenyautót mintáztak meg, amiket itthon nem, vagy csak alig ismerünk, valószínűleg ez a GT-R is ilyesmi. De talán alakul valami, a HW is nemrég kihozta ugye a Datsun 510-est, idén lesz új recolorja, szóval örülés van. Íme akkor a kis Nissan a Tomicától:

Létezik ez szélesebb kerekekkel is, de én maradtam ennél a változatnál, így nekem életszerűbb. A részletezést ezúttal nem vitték túlzásba, de minden a helyén van. A festés is viszonylag egyszerű, de annak örülök, hogy a beltér fekete, és nem piros, továbbá hogy nyitható ajtók segítik a belátást. A háttérben is egy klasszikus látható, a már többször említett Hacsiroku, ami megérdemli, hogy pár önálló képet is kapjon:

30 éves jubileumi kiadás ünneplős dobozban!

Mondtam már, hogy nagyon szeretem a Tomica modelleket? ;) Szép napot!

Platós Hummer a Camponából. Ki van plakátolva, hogy off-road kiállítás, ehhez képest meg lehet nézni vagy 6 terepjárásra mérsékelten alkalmas szalonautót, hostessekkel:

Ezt azért lekaptam. 10 milla körül van a listaára :)

De most az olasz :) Merthogy rendkívül kacifántosan, de végül csak befutott a Bburago Fiat 131 Abarth is, 1:43-ban. Az eredeti terv az volt, hogy a magyar buragobolt kínálatában akkor még szereplő autót megveszem, de az autó árához mérten magas szállítási költséget úgy fogom csökkenteni, hogy veszek belőle 10 darabot, és a hasonló problémával szembesülő topictársaknak majd én disztributálom, így ők is emberi áron juthatnak a várt modellhez, nem mellesleg én is jól jövök ki az egészből. Na, hát ez így nem jött össze, a boltból jelezték, hogy szorivan és készlethiány. Ennyi. Rendkívül készségesek voltak amúgy, amikor rákérdeztem, 500-ast hol vegyek, ők ajánlották a Duna Plazás játékboltot, amiért ezúton is köszönettel tartozom. (Nyíregyházán a legós túra során bekeveredtünk egy Tescóba, na ott hegyekben álltak egymáson az errefelé már ritkaságszámba menő rendőr- és taxi-kisfityók, mindegy.) Rákerestem hát az ebayen az autóra, semmi. De nem adtam fel, átnavigáltam az olasz ebayre és ott meg is lett 5 ojróért. Végre. Meg is érkezett rendben. Az eladónak visszaírtam, hogy grazie, megjött. Ő meg visszaírt, hogy ha van kedvem, nézzek fel az oldalára, mert ott van sok egyéb is. Száz szónak is egy a vége, aki akar magának ilyen Bburago Abarthot, a linkelt helyen akár meg is veheti. Igaz, hogy kétszer annyiba kerül, mint itthon (kerülne, ha lenne), de ez még mindig nem az a nagyságrend, ami komolyabb költségvetési vitákhoz vezethet egy normális családban...

Na, nézzük, miből élünk! Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a Bburago 1:43-ban többnyire játékokat gyárt, nem modelleket! Ehhez mérten kell megítélni ezt a kisautót is, ne várjunk csodát. És akkor sokkal nagyobb lesz az öröm, hogy mégis megkapjuk!

Mert bizony ez nagyon rendben van. Először is, mert nem a tucat Bburago kerekeket kapta. Ja nem, ez csak a második, az első az, hogy szép a doboza. Olyan Abarthos:

Vissza a kerékre: az eredetire hasonlító felnikkel szerelték az autót, és bár a közepén furcsa a fekete bumszli, az összhatás tök oké. Kellően szélesek és egy kicsit rugóznak is.

A már ismert Alitaliás festést kapta ez is, viszont valami miatt rajtszám nélkül. Cserébe láthatjuk, kié a versenygép. A festés egészét illetően nem panaszkodom, az én igényeimnek teljesen megfelel, élethű, hiteles. Sokkal rosszabbat vártam. Felülről ilyen.

A részletek - mondom, a saját szintjén - szintén klasszak, vannak tükrök, ködlámpák, hátul kis rögzítőizék a csomagtartón, torinói rendszám, belül bukócső. Ahogy kell. Alulról ilyen.

Összességében hiánypótló darab, ettől a gyártótól ekkora méretben sem ezelőtt, sem ezután nem láttam szebbet, bár az összerakható változatok azért nem rosszak. Így már három 1:43-as Fiat Abarth-tal rendelkezem, a Norevvel készítettem is közös fotót, a Solidót már nem volt kedvem kicsomagolni:

Szép napot, szép hetet!

Ezúttal Llama Dalai szaktárstól egy remekjó találat, még mindig Bogár-vonalon:

Porsche pedig egy Opelből fotózott pár Volkswagent :)

Mégmégmég...!

Nem megyek mégsem, rájöttem, hogy sok egyéb dolgom van ma, ezért. Viszont nézzetek szép veteránokat Tomminál! Ilyeneket:

Esetleg még többet erre. Szép vasárnapot!

Ma megnéztük a Westenben a Tavaszi Rajzást, képes beszámoló itt. Egy ízelítő kép:

Ha minden jól megy, holnap Oldtimer Expózunk, és ha így lesz, képek is lesznek...

Hétfőre.

Ez tök jó, és érdekes módon a Subbán láttam, hogy van ilyen.