Ha már volt szó a Public Enemy-ről:

1990-ben ez komoly dolog volt...

Ezt a Video Music Awards-ot még néztem, mert akkor még bírtam az MTV-t. Úgyhogy tessék szépen nektek is végignézni, mert jó:

Emlékeim szerint nem ez volt az első olyan show, amelyben a zenekar felhívta a színpadra a közönséget, de azért elég formabontónak számított, főleg egy ilyen díjátadón. Sokáig beszéltünk még erről akkoriban...

Minimális carspotting-poszt Csongrádról:

Nem túl nagy, de láttunk már kisebbet... ;) És még egy olasz, de mégis egészen más:

Ez már pesti, de sajnos árnyékos volt a hely az Andrássyn...

Az Olimpia elért a szirszarjaimra is. Megmondom férfiasan, nagyon örülök az eddigi magyar érmeknek, a vívást és Gyurta tegnapi világrekordját is pont volt szerencsém nézni a tévében, és is kiposztoltam a fácséra, de már a kardvívó srác győzelme után vagy 10 perccel már pont elegem lett az egészből, miután 100 különböző oldal, blog vagy cég gratulált és kért lájkokat vagy megosztást, ha én is gratulálok, miegymást... Pff. Ennek ellenére az alábbi videót mindenképpen ajánlom megtekintésre (bocs, a beágyazás kérésre letiltva):

Ez a hetvenötödik lego címkés poszt, ráadásul augusztus elseje lett, amit azt is jelenti, hogy nemsokára vége a nyárnak :( De ezt csak mondom, semmihez semmi köze. Ja de, annyi, hogy legós témával készültem a szép szerdai napra. A Kockagyár bezárása óta nem nagyon foglalkoztam azzal, hogy az űrt, amit maga után hagyott, kitöltsem egy új olvasnivalóval, a múlt héten azonban mégis ráakadtam a Kockagenerációra. Na azt "lapozgatva" ugrott elém egy olyan készlet, amiről korábban nem is hallottam, de meglátva a benne található három járművet kedvet kaptam némi építésre. (Pedig nem is vagyok annyira oda a kamionokért, mint egyesek...) Magamban nem szoktam legózni, csak a nagylányommal, de ezúttal kivételt tettem. Vagy két-három órát kerestem, kutattam a halomban, de természetesen így sem tudtam minden elemet összeguberálni, viszont a háromból két járgányt - a színektől eltekintve - szinte tökéletesen sikerült reprodukálnom. A körítéssel meg sem próbálkoztam, az semennyire sem izgatott fel. Na, erről, a 6393-as szettről lenne szó:

És akkor íme az én kicsinyeim:

A két nyerges felépítésében szinte megegyezik, a szélvédőjük és így a tetejük más, no és persze a fehérnek van vontatmánya is. Piciket itt-ott azért kellett csalnom mindegyiknél, de a végeredménnyel - szokásos szerénységemhez híven - teljesen elégedett vagyok, viszont a darus vontatót nagyon sajnálom, hogy így el kellett lustálkodnom, a gémek kialakításához egyszerűen nem volt elég anyagom. Cserébe a színekkel próbálkoztam, hogy valamelyest kiegyensúlyozott, harmonikus legyen az összhatás, de az, hogy csak két pár piros ajtóm volt, eléggé behatárolt. A fekete csőrös kamionra nem is jutott semmilyen ajtó, de tudjátok mit, ez sem zavar. Jó játék volt, csak sajnos a nagy keresgélés során megint jól megfájdult a derekam. Nem vénnek való vidék...

:DDD

A korábban mutatott Matchbox XK komoly változáson ment keresztül:

Már ami a lábméretét illeti ;) Elmondom: az alapot egy Mekis kisautó adta, ami azt tudta, hogy ha az ember nekigurítja valaminek, a műanyag karosszéria egy rugó segítségével ledobódik. Ezt a hepimílautót a kislányom kapta, de neki - valahol érthető módon - nem jött be. A Jaguar pedig élte unalmas mindennapjait egészen addig, amíg egy ide-oda pakolgatás során valahogy rá nem léptem, és a hátsó tengely elgörbült. Na, mondom, gond egy szál se, lefúrom az alját, kiegyengetem a tengelyt, aztán vissza. Aha, ahogy azt Móricka elképzeli... A lefúrást elbaktam, alváznak annyi, mérgemben kihajítottam az egészet. Aztán kicsit később kiszedtem a szemetesből, mondom, a felső rész még jó lehet valamire (tessék, fent az eredmény), a szép ötküllős kerekekkel pedig egyszer majd kezdek valamit. Tényleg tök jók azok a kerekek. A monszter pedig egy ilyen felépítménnyel nagyságrendeket vesztett a gagyi-faktorából. Szerintem. (Szeretnék itt és most mindenki megnyugtatni, akinél ez kiverte a biztosítékot, hogy nem tervezek a közeljövőben semmilyen újabb átalakítást.)

A mai posztot igyekeztem egy kicsit formabontóra írni, ugyanis egyszerre tartalmaz filmkritikát és kisautó-bemutatót, túinván. Alma a körtével. De nem is annyira, az apropó ugyanis az új Batman-film (A Sötét lovag - Felemelkedés), amit volt szerencsém csütörtökön IMAX-ben megtekinteni. Hónapok, hetek és napok óta felizgult állapotban tartózkodtam, ugyanis a Nolan-féle új filmek nagyon bejöttek, így nem kis elvárásokkal ültem be a moziba. Igen, moziban voltam, és az egyes szám sem véletlen, mert ráadásul egyedül. Elvesztettem továbbá az IMAX-szűzességemet is, ezelőtt ilyen csudát még nem láttam – de a dolog megfertőzött, így a Prometheust mindenképp ugyanitt szeretném megnézni majd, csak azt 3D-ben, ha lehet. Az index és szatellit-blogjai voltak olyan kedvesek és alaposan körüljárták a Batman-mítoszt (katt még erre is, érdemes - bár a kommentekből itt-ott felsejlenek olyan vélemények is, hogy azért nem elég alaposan), mindenesetre az én felületes tudásomat bőven felülmúlja az az anyag, amit összelapátoltak, így a fekete köpenyes igazságosztó eredetével most nem kell foglalkoznom. Annyit azonban mégis elmondanék, hogy a képregények fejlődéstörténetét áttekintve valamelyest értelmet nyer(het) a Joel Schumacher jegyezte két rész is, vagy ha nem is értelmet, legalább létjogosultságot, mert nyomtatott formában is voltak olyan részek, amelyek jobban elmentek rágógumi-irányba, és tették mindezt komoly, jól átgondolt üzleti döntések következményében, mivel a sikeresség érdekében tágítani kellett a célcsoportot, amit leginkább (korban legalábbis) lefelé lehetett megtenni. Bevallom, amikor bemutatták az azóta erősen leszólt Batman Forever és Batman & Robin című filmeket, nekem nagy bajom nem volt velük. A korábbi kvadrológiából érdekes módon nekem a második rész volt az, amit sosem szerettem, mert Pingvin karaktere egyszerűen irritált, még jobban, mint Jar Jar.

Ez igen jól sikerült:

Via facebook.

Amit hétfőn írtam arról, hogy nem nagyon követtem figyelemmel az új kisautó-megjelenéseket, az valójában az igazi autókra is igaz, a Porsche Boxster Spyder nekem teljesen új, senki nem szólt, hogy ilyen is létezik. Leragadtam még a réginél. Annyi baj legyen! És ennyit a modelltörténetről. A Hot Wheels jóvoltából azonban sikerült kisatírozni autós műveltségem e zavaróan fehér foltját, de aki hasonló hendikeppel küzd, annak összefoglalom a lényeget:

És most mutatom is kicsiben, fehérben:

Összességében tetszik. Ugyanakkor nagyon furcsállom, hogy ha előre jutott festék a lámpákra, akkor hátulra miért nem? Az összhatás egyébként valahogy tömzsibb a valóságnál, ezt a HW talán a plusz spoilerezéssel érte el, amit szerintem nem kellett volna, illetve a lehetőségekhez képest alul-kalkulált nyomtávval, de most már mindegy, ez van, ezt kell szeretni. A festés - leszámítva a fehér hátsó lámpákat - klassz, élethű, de egy kicsit hadd kukacoskodjak itt is, ugyanis érthetetlen, hogy a kopoltyúk miért maradtak kifestetlenül, ha már a kisautó oldalára úgyis ráment a tamponozógép... Hogy a szélvédő keretét nem fehérítették ki, azt nem bánom, fémből, gondolom, túl robusztus lett volna, az ilyen kifestések pedig előbb-utóbb lepattogzanak, szóval megértem a tervezőket... De a belseje oké, kellőképp részletes - ahogy azt a nyitott kisautóknál már megszokhattuk.

Örülök, hogy ezt is kihozták, jól esik néha európai modelleket látni a kínálatban... Gyorsan utánanéztem, de persze csak puszta kíváncsiságból, hogy mérik itthon a használt Boxstereket, és meglepve tapasztaltam, hogy már emberi áron is lehet kapni. (Ez amúgy a második meglepetés volt, mert egy ismerős kérésére Smartoknak is utána kellett néznem, na abból az alapverziókat már 6 kilóért utánavágják az embernek. Az se rossz.)

Nem tagadom, az utóbbi időben eléggé elhanyagoltam a kisautókat, illetve így magát a blogot is. (Cserébe ez utóbbi pénteken kapott egy friss fejlécet, bevetve minden html- és css-tudományomat, no és persze a segitseg.blog.hu releváns posztjait, de láttam, Joe barátomnak is mostanában jutott egy kis ráncfelvarrás az eszébe, hiába, egyre jár az agyunk...) Ennek egyrészt megvan az oka, de erről majd inkább máskor, másrészt nem is ígérem, hogy a közeljövőben ez változni fog. Viszont ez a hét kivétel, három kisautós poszt is készült, úgyhogy elsőnek mutatok is egy friss beszerzésű Hot Wheels Subarut, egy olyan Imprezát, amelyhez nekem is volt már szerencsém offline, egy ilyet, csak kicsiben:

Tomica formájában már szerepelt is a blogon, úgy is nagyon tetszik, de a Mattelnél is jó munkát végeztek, meglepően jó kiállású, vagány kisautó lett belőle:

Egy darab ideje nem követtem, hogy épp milyen friss megjelenések várhatók, így szinte meglepetésként ért a múlt héten, hogy ilyen is lesz. Vagy van. Mert mire eszméltem, már itthon is beszerezhetővé vált, így tegnap az Auchanban meg is vettem egy másik HW társaságában, de azt majd mutatom szerdán. Vissza a bubura: a színe nekem nagyon bejön (bár létezik bordóban is), a dekoráció pedig jól áll neki, bár visszafogottnak nemigen mondható. A lámpák kifestésével - hasonlóan Kalányosék hozzáállásához a földhöz-szőlőhöz, akik ugye októberben vittek némi friss szüretelésű kannás bort Fábrynak, ahogy azt 'A Lejtő ördöge' című műsorában hallhattuk - nem bíbelődtek, viszont a részletek rendben vannak, a kerékválasztás jó (bár lehetnének egy hanggal kisebbek), nem lehet okunk panaszra. E Subaru-generációt sokan hajlamosak simán lehjundájozni a szokásoshoz képest úgymond visszafogottabb formája miatt, de nekem bejön, szívesen elnézegetném a ház előtt - minden nap.

Na, kellemes hetet, jó munkát, szerdán találkozunk!

Egy csodaszép Bogár a XI. kerületből:

Imádom ezeket a felniket! Aztán lőttem egy Coca-Colás buggy-t is, de már az eredeti dekor nélkül:

Ez is bejön...

Zseniális!

Részletek és továbbiak emitt.

Belvárosi Alpina:

Zuglói roadster:

Svéd-magyar youngtimer:

Ezeket is befogadnám...

Szombaton kimentem (sőt inkább -tünk, mert elvittem a legkisebbet is) a bolhára, főként cserélgetni, és sikerült ily módon jól megszereznem ezt a hátára erősíthető vacakkal megtámogatott szürke ruhás lego Denevérembert:

Mintegy a jó múltkori szuperhősös poszt utólagos-, és a gyűjteményem aktuális kiegészítéseként... (Erősen szemeztem még a lego Iron Man-nel, de azért négyezret kért az eladó, így egyelőre ott maradt...)

Szarvastehén, ez a kódneve az általam várva-várt Mi-24-esnek. A típus történetét olvassátok el a Jetfly oldalán, elég jól összeszedték, vagy még inkább az addikton, pittlaren segítségével, nekem nincs is más dolgom, mint bepakolgatni a képeket, megjelent ugyanis a sorozatban ez is, úgyhogy részemről elég is, de nem ígérem, hogy nem veszek meg majd mást, pl. ha megjelenne amikor megjelenik a Mi-8 is, az még kéne. Az igaziról Zamárdiban csináltam képeket, de az új Die Hard filmben is fog szerepelni egy:

A sorozatban most legutóbb megjelent (és tegnap beszerzett) hiánypótló fémmodell (a Cseh Köztársaság modellezők számára mindenképp jól ismert felségjelzésével) pedig ilyen:

Két sorozatot fotóztam, egyet effekttel, egyet anélkül. Ez utóbbi, roncsolatlan (és jóval nagyobb) fotók megtekinthetők a képekre történő kattintással. Apámék erkélyét választottam amúgy helyszínül, mert az már elég magasan van ahhoz, hogy a fák ne, vagy csak kevéssé zavarjanak be. Viszont mindenképp eget szerettem volna háttérnek, de így muszáj volt a talpazat tartókarját is belefényképeznem a képekbe - valamit valamiért. Szerintem még így is elég jó kis képek születtek. A modell kidolgozása nekem oké, abszolút elégedett vagyok, az egyetlen gondom akkor támadt a helikopterrel, amikor mind az öt rotorlapát felpattintása után valahogy kifordult a kezemből és az ölembe esett. Na ekkor sajnos az egyik rotor letört, de valahogy vissza tudtam ragasztani. Kurva mérges lettem... Üsse kő, a lényeg, hogy megvan és egyben van, innentől nem nyúlkálunk hozzá! Releváns könyvajánlóként szeretném a figyelmetekbe ajánlani Tom Clancy A Kardinális című regényét, aki bírja a csávót, de még nem olvasta, semmiképp se hagyja ki! Az egyik legjobb könyve... Kellemetes maradék hétvégét!

Így, ahogy van, kéne:

Ahogy ez is:

Budapest, Király utca.

Happy b-day!

Néhány érdekesség péntek 13-ra:

Az alsó szerelvény egy új Coca-Cola reklámfilm forgatásán tűnt fel itt a Madách téren - de sajnos nem mi forgattuk :( De van még...

A mai posztban megpróbálok emlékezetből felidézni pár filmet, amiket mostanság láttam - és tetszett vagy nem tetszett. Egyébként a Prometheusra való úgymond készülésképpen az elmúlt pár estét azzal töltöttem, hogy újranéztem mind a négy részt - persze a rend kedvéért mindből a feliratos rendezői változatot. A feliratos verziók mellett szólt még az is, hogy esténként a kölök alszik, így nem tudom soha olyan hangerőn nézni a filmeket, mint szeretném, szóval maradt az olvasós megoldás. Mit ne mondjak, jó volt végigpörgetni a négyest, ajánlom mindenkinek, aki megteheti, mind a négy ma is olyan filmélményt nyújt, ami miatt megéri végigülni. Na szóval, mondom a többit...

Ken Block @ Gymkhana 5 (És akkor már ezt is - Andris küldte, köszönet!)

Mára csak ezt a három szart tudtam prezentálni...

Andris küldte:

Ha nem lenne Andris, Carspotting Extra - Bejövő levelek sem lennének...

Batman legújabb autója:

Sajnos Batman közben lerokkant...

Ez ilyen Mercis ma:

A holnapi carspottingos poszttól viszont besz@rtok, ígérem!