Gondoltam, írok egy jó kis posztot az RS200-asról, de aztán a képkeresés közben erre bukkantam, így nem is írok semmit az igaziról. Az [origo] cikkét is érdemes átfutni.

A Matchbox 1986-ban hozta ki ezt a típust, több verzióban. Az enyém ezek szerint három évvel fiatalabb. A fehér alapon kék csíkos nekem eggyel jobban tetszik, de az én példányommal sincs semmi bajom.

Megviselt egy kissé, látszik, hogy játszottak vele, de valahogy ez nem áll rosszul neki. Masszív darab, terepes gumikkal és jó rugózással, az igaziakra hajazó mintával. Ami plusz, az a hátsó ablakon a szellőző - nagyon feldobja...

Szép kispénteket! (Ezt a kifejezést ma tanultam.)

Ne ez is indul nemsokára a tévékben:

Jó?

A Corgitól, 1:64-ben:

Vaddisznó...

Nem ragozom, a Nissan Silvia S15 tényleg egy állat:

Kicsiben is pofás, de létezik belőle szerencsésebb festésű változat - ennél nem igazán látszik az autó formája, pedig az a legnagyobb erőssége. Nem egy olyan nagyon könnyen fellelhető darab egyébként ez a Hot Wheels kínálatában, pedig 2006 óta 6 verzióban is megjelent. Az enyém a linken található infók alapján egy idei példány:

Találtam egy jó összeszedést a Gran Turismós Nissanokról, a videó előtt kattintsátok!

Driftvideó:

Szép napot!

De nem Honda. Hanem Toyota. Merthogy végre meglett a Majorette Corollája (kicsit lazán kezelik odakint ezt a Corolla-Auris kérdéskört, legalábbis az S2000-es versenyautó vonatkozásában), annyi idő után. Amikor láttam a boltokban, cirka fél éve, csak pakkban lehetett megvenni és sokalltam az árat. (Bezzeg mást lehetett külön venni.) Úgy gondoltam, ej, ráérünk arra még, majd csak kijön szingliben is. Ha jött is, engem elkerült, így kénytelen voltam más eszközökhöz folyamodni. Végül Breki szaktárs sietett a segítségemre és egy mérsékelten bonyolult logisztikai művelettel a kisautó végül megérkezett hozzám. A csomagban még két 928-as lapult, de azokról majd egy másik blogon olvashattok. Íme hát, amire oly' sokat vártam:

A képeket nézzétek el nekem, tegnap üzemeltem be az új állványomat, ami valójában nem is az enyém, hanem egy kedves kollégámé, ő viszont kihasználtság hiányában a rendelkezésemre bocsátotta, de még nem sikerült az elhelyezést és az optimális zoom-ot belőnöm, így a képek nem lettek 100%-osak... Az utolsó mondjuk elmegy.

Tovább után pár kép még az igaziról, köztük Alain Prost jégautója - aminek mind a 4 kereke kormányozható. Ugyanaz a Val Thorens felirat látható a Majorette-en is a rajtszám felett, mint az övén (legalsó kép).

Egy időben a fenti úr is a hármas számra szavazott (bár azóta inkább a hetes a szerencseszáma), ráadásul pont akkoriban, amikor én is ennél a csatornánál csináltam a marketinget, így az itt látható hirdetés részben nekem is köszönhető :) Kattintsatok a tovább gombra, hogy más hármasokat is lássatok!

A kékhez képest:

Ez egy fokkal jobb állapotban van, de sajnos ez sem tökéletes. Nekem azért megteszi, szeretem ezeket a kis Saabokat. Csak azt sajnálom, a 9.3-as és 9.5-ös nincs a Majorette kínálatában. Illetve ebben a méretarányban nagyon máséban sem...

Ajóreggelt!

Á, nem, inkább Protkó! :)

Amúgy pedig egy 733-as BMW a Majorette műhelyéből (kattintható képekkel):

Volt egyszer már egy ilyenem kopottabb állapotban, azt elbizniszeltem, de megérte várni, ezt már megtartom... És ha már a nagyvasaknál tartunk, szólok, hogy jelenleg M21-es Volgákat osztogatnak a Retroautók "újsághoz". Az enyém sajnos nem repül:

Szép estét!

A tegnap említett Legós projekt elkészült. Az eredmény láttán megállapítottam, hogy van még hova fejlődni, nem ártana némi előzetes terv kompozíció-, háttér- és fények tekintetében, esetleg némi zene alá, legfőképp pedig egy állvány a fényképezőhöz, de mindezek ellenére nagyon büszke vagyok magamra, stop motion videót azelőtt még sosem készítettem.

Az alany gyerekkorom egyik kedvence, a Lego Technic Dune Buggy nevű, egyébként 8845-ös - nemrég beszerzett - készlete volt:

A fotókat a Picture2avi nevű programmal fűztem össze, az eredmény pedig alább:

Na? :) Az a terv, hogy lesz itt még ilyesmi máskor is...

A hét búcsúposztjában négy pályára épített Mercivel kívánok jó hétvégét!

Menj tovább a sok képhez!

Nem mondhatnám, hogy túl nagy rajongója vagyok a márkának, de azért van közülük, ami tetszik. Ilyen például az Octavia is.

Egy ismerősömnek van ilyen autója, persze nem piros és nem RS, hanem egy pezsgőszínű 1.9-es turbódízel, és az meggyőzött. Ő esküszik, hogy jobb a hasonló motorizáltságú Mondeónál és az Avensisnél is, én ilyen messze nem merészkednék, de hogy jól össze van rakva, az egyáltalán nem vitás.

Plymouth Fury volt már itt szirénás- és civil verzióban is, most akkor megint egy rendőr jön. Ezúttal Majorette. Évjáratban valahol a kettő között. Konkrétabban egy 1970-est kicsinyített le a Majorette, azaz a negyedik generációt. Bevallom, nem ismertem ezt a generációt, amikor először láttam ezt a kisautót, azt gondoltam, olyan furi, hogy biztos valami fiktív darab. De nem. Ilyen hülye arányokat csak az élet tud produkálni. Alább tehát az igazi:

Itt pedig a kis Majorette, nagy képekkel:

Megállapítom, hogy az igazin valahogy harmonikusabbak az említett arányok, mint a Majorette értelmezésén. De mindent egybevetve igényes darab, alul-felül fém, és a tető hátsó részére jutott némi plusz fényhíd is. A színe is jól eltalált, szépen rugózik, de a hátsó rugó egy cseppet megfáradt, így hát egy kicsit lepihent. Az oldalán lévő matricák sincsenek nagy formában már, de ezektől és pár kopástól eltekintve hibátlan az autó. Jó ideje kerestem ebből egy vállalható állapotút vállalható áron, hát most már nem kell tovább keresnem, ez tetszik.

Alább pedig némi bónusz a típus iránt érdeklődőknek, naggyá kattintható mint a kettő:

Szép estét!

Nem győzök betelni a NAVÁs Filmhíradókkal...

A kívánós posztban szereplő Triton megérkezett. Soha nem gondoltam volna, hogy a kis hableány Ariel édes apukájával osztozik a néven a nálunk L200-asként ismert Mitsubishi. A típus  egyébként sajnálatos módon igen kis számban képviselteti magát a MB kínálatában, ezért külön öröm, hogy megalkották.

Jól néz ki a metálbordó festés, szépek a szürke műanyag kerékjárati ívek, jó ötlet, hogy „pakoltak” a platóra, van napfénytető és tükrök, sőt vonóhorog is, szépen kifestették elöl, hátra is jutott egy kevés, élethű a műszerfal és az ülések formája – így egészen érthetetlen, mi a pék faszáért kellett ebbe telekormány???!!! Na mindegy, egyébként nagyon tetszetős darab, én is oda vagyok érte meg vissza, de ezt ki kellett adnom magamból, különben.

Egyebek a tovább után.

Régebbi F-150-es is már szerepelt e blogon, a narancs és a kék Baja Bouncer-t mutattam korábban, így akkor most következzen egy Hot Wheels a témában. Alább egy 1978-as a való világból (bár ez valójában F-250-es, de ez senkit ne zavarjon meg):

Szóval a HW-változat (szerintem) egy hatodik generációs F-et mintáz, amit a valóságban 1973-tól 1979-ig gyártottak, és nem biztos, hogy egyet tudok érteni Joe-val, miszerint hetedik generációs lenne a már hivatkozott MB-verzió (mármint a Flareside), szögletes lámpa és sík motorháztető ide vagy oda... De ez tök mindegy egyébként, alább a poszt főszereplője:

(Állítólag a hátsó rész valahogy felnyitható, nekem nem nyílik, de lehet, hogy csak erősebben kellene próbálnom, azt meg inkább nem teszem.) Amúgy tetszik ez a kisautó is, vagány a festése, örülök, hogy sikerült megszerezni, mert nem egy túl gyakori darab, bár néha fel-feltűnik... A hétvégéi börzén is láttam ilyet fehérben, de egy elég lesz belőle.

Az oldalán látható felirat vajon erre utal?

Platós kisteherautókról volt már itt szó, legutóbb a Flareside-é volt a főszereP,

Láthattatok Dodge-okat, még azelőtt Toyotákat, Holdeneket. Legyen hát a maI

Attrakció pár őskori Ford és Chevy, variációk egy témára. Ezek nem holmi férC

Tákolmányok, igáslovak, a jómunkásemberek hű társai, teherhordó szamaraK.

Ódivatúak, de elengedhetetlen kellékei a gengszterfilmeknek is. Legyen az árU

Szesz vagy trágya, amit vittek, mentek, nem foghatott ki rajtuk semmilyen tereP.

További szemezgetések a bedigitalizált Filmhíradókból:

Mr. Majorette és Mrs. Realtoy, azaz Apa és Anya BMW-je:

Ugyanazt a témát dolgozták fel itt és ott, lapozz, hogy olvass!

Ken Block új videója alább, ezúttal sem okoz csalódást:

A régiek itt (többek között).

Úgy mentem ma oda, hogy nem-nem-nem, nem költhetek, mert a hó végén már tényleg csak száraz kenyér lesz. (Mint a múltkor.) Ezért hát rendes Mikulás módjára felpakoltam, és egy nagy zsákban vittem a cserealapokat a börzére. Volt köztük MB, HW, Majorette, minden. Sok szép és drága dolog, de jó részük duplikátum.

Mivel a mai nap igen szürke, ezért pár vidám mintázatú autóval próbálom feldobni a hangulatot. Nagyjából ez az egyetlen kapocs az alábbi három Matchbox között.

Az első egy Isuzu Rodeo, amely egyébként Opel (vagy Vauxhall) Frontera néven is megjelent már a MB kínálatában, és egyébként itt már olvashattatok is róla bővebben (sőt én is innen kaptam kedvet a modell beszerzéséhez). Érdekes, hogy areh gyűjteményében, vagy leglábbis a fotói között ez pont nem szerepel. Illene hozzá valami csónakos utánfutó:

A második delikvens egy Grandcsirke, azaz Jeep Grand Cherokee. Tetszik még ebből a típusból az is, amelyik egy csónakot visz a tetején, de a sajátommal sincs semmi bajom. Sőt! Bár a lámpákat kifesthették volna, ennek a hiánya egy nem piros autónál valószínűleg kevésbé zavarna:

Végül pedig egy újabb változat a VW T1 Transporterből, ezúttal élénk kanárisárgában. Itt arra lettem figyelmes, hogy a fekete kerekekre is került egy kevés a sárga festékporból, nyilván a Custom Signs & Painting üzlet tulajdonosai ezt a járgányt használják a festékgyári beszerzésekhez...

És igen, végre péntek, bár az órák nagyon lassan vánszorognak... Jó hétvégét, jó börzét, jó pihenést!

Az előző poszt nyomán el kell mondjam, hogy nem bírtam leszakadni a Magyar Nemzeti Filmarchívum digitális Filmhíradó-gyűjteményéről, de sajnos még csak 1943-ig vannak fent a Híradók, a számomra érdekesebb dolgokra még várnom kell. De addig is azért van mit nézni... 

Ezek nekem túl öregek, de azért csorog a nyálam rendesen...

Ez a legújabb rész:

Tetszik? :D

Ez meg csak úgy a Szívlapátról:

Tetszik...

Komoly mérföldkőhöz értem, ugyanis meglett a vékony SF-kerekes Land Rover Safari, amire régen vágytam. Nem értek egyet Sam. Joe-val, aki szerint ez a szín nem áll jól az autónak, mert szerintem de. Miért over? Mert Land Roverből nem tervezek többet venni, ennél egyszerűen nincs feljebb :) Nem is szaporítom a szót, ami fontos, azt ő már leírta, alant képek, kattinthatók:

Az autó Dr. Dee-től jött, az őt megelőző tulaj pedig Hovan volt. Szerencsémre mindketten szerették és vigyáztak rá. Köszönet mindkettőjüknek ezért!

Örömteli még a dologban, hogy lassan, de szépen alakul a vékony SF-kerekes szegmens is a gyűjteményemben. Emlékeztetőül: nemrég volt itt a Pontiac GP, előtte az Opel Diplomat, régebben pedig a Ford Cortina és a VW buszok...

(Mindjárt péntek! És mindjárt börze!)