Hogy ne csak más készleteiről legyen szó, mutatok végre valami sajátot is. Amikor arról írtam, hogy milyen klassz volt megszerezni egy gyerekkori kedvencemet, vagy újra összerakni a gokartot és a helikoptert, nem beszélve a nagyvadról, nem gondoltam, hogy ennyit kell várnom az utolsó darabra, amire még vágytam. A Vontató 15-20.000 Ft környékén megy az ebayen általában, ennyit messze nem szántam rá, itthon pedig nagyon ritka, a vaterán nem is találkoztam vele egészen idén augusztus legvégéig. Égető szükségem nem volt rá, de mivel az eladó Technic 'csomagként' rakta fel, amit jobban szemügyre véve láttam, hogy sok egyéb is van benne. Pl. a fentebb linkelt 8844-es helikopter eredeti készletének nagy része, amit a sajátomból kipótoltam, így már az is fullos, meg is mutatom:

(Majdnem fullos, a függőleges vezérsík nem teljesen gyári, de ez már bagatell.) A fenti képből kitalálhattátok, hogy végül megvettem, és szállítással együtt fizettem a csomagért 8000 forintot, ami bár nem kevés, elég sokat is kaptam érte cserébe: a két picit hiányos Technic-szett mellett két darab szinte hiánytalan 6368-as repülő (Jet Airliner) is volt benne, aminek - miután a bolhán beszereztem a hiányzó összesen 6 db elemet - a gyerekek örültek nagyon. Praktikus okokból (értsd: Milánnak még jobban megy a szétszedés, mint az összerakás) a lányomhoz került darabot tudom megmutatni, először zárt, majd nyitott állapotban. Viszont minden nagyon koszos volt, több évnyi (de inkább évtizednyi) rákeményedett porréteggel érkeztek a szettek, tehát először ment minden a mosóba:

A repcsiket darabokra szedve áztattam és mostam át, az autónál azonban elfogyott a türelmem, azt egyben hajítottam be a fürdőbe, ki kellett ugyanis használnom a ritka alkalmat, hogy a gyermek valami fontos mesét nézett, és hagyta apát a saját legóival foglalkozni. Íme az eredmény (ami még nem végeredmény, de majd mondom):

Nagyon jól kitalált szerkezet, a vontatós rész elvileg emelhető, behúzható, gyakorlatilag pedig hiányzik, de majd pótolom, elöl pedig egy csodás csörlő kapott helyet, amely a motorháztetőről tekerhető, a tetőről kormányozható első kerekeket pedig mondanom sem kell. A színösszeállítás rendben van, egy ilyen munkagépnél a sárga abszolút helyénvaló - de mondjuk ha szürke-fekete lenne az egész (nem véletlenül mondom, erre is volt korábban tervem, hogy reprodukálom), elég jól elmenne valami Mad Max-stílusú pickupnak...

Nem rossz a B-modellként összerakható teherautó sem a kép alapján, de maradok a fő csapáson. Igazából ahogy a poszt elején is írtam, nem nagyon vágyom további klasszikus Technic-készletekre, a végére értem a bevásárlólistámnak, bár ha egy 857-est, vagy egy 8859-est, netán egy 8865-öst hozzám vágna valaki, bizony azt nagyon nem bánnám...

Az úgy volt, hogy mivel a Matchbox az utóbbi időben sokkal ritkábban hoz ki vállalható modelleket, mint vállalhatatlanokat, a vállalhatók iránt sokkal nagyobb a vágy. A most következő Dodge A100-as egy olyan darab, ami már akkor megtetszett, amikor még csak képet mutattak róla, de magában eddig nem tűnt fel itthon. Hetekkel, hónapokkal ezelőtt azonban láttam a teszkóban hármas pakkban, csakhogy a kis cellatársai nagyon bénák voltak, sajnáltam így kidobni két kisautó árát. Most nemrég azonban mégis megtettem, 1700 Ft volt a három kocsi, a másik kettőt pedig vagy Milánnak adom, vagy jók lesznek kerékdonornak... Ez a pénz még így is kevesebb, mint amennyiért külföldről be tudtam volna szerezni szólóban.

De mi fán terem az A100-as pickup? Ez egy csúnyácska amerikai kompakt kisteherautó, amelyet 1964 és 1970 között gyártott és forgalmazott  Chrysler Corp. - Amerikában Dodge-ként, Kanadában Fargóként. A Chrysler a Ford Econoline és a Chevy Van ellenfeleként szánta, no és persze a VW T2 legyőzésére. A majd' orraesős feeling onnan jön, hogy ennek elöl van a motorja, és kvázi annak a tetején csücsül a vezető, ún. cab over. Valójában inkább az első tengely felett ül, a motor pedig inkább a vezető és utasa között van, ilyet káeurópai kisteherautókban is láttunk, de nem is olyan régen hasonlóan helyezték el a motort a Nissan Vanette Cargóban (vagy Serenában) is. A tengelytáv csak 2300 mm volt, de később kihoztak belőle egy hosszabbat A108 néven. Sokan kis lakóautót faragtak belőle, de nagyon népszerű volt Bill "Maverick" Golden "Little Red Wagon" nevű drag A100-asa is az 1960-astól a 2000-es évekig. 

Na, mutatom akkor kicsiben, egy kis gyári hibával a bal első lámpán:

Nagyon helyes kis görcs ez a kocsi, és az autentikus festéssel szépen jön a 60-as évek érzése. Kellően részletes, bár a lámpákat nem festették ki, de biztos lesznek később még szebben dekorált verziók. Addig is megmutatom, nekem melyik filmes szereplése maradt meg leginkább:

Kellemes hetet!

Mármint a 3 éves Miláné:

Ez egy iroda. A számítógépen pedig, ha zöld lámpa ég, akkor működik, ha a piros, akkor sajnos lemerült :)

Peterufo nevű olvasóm az alábbi Hondát lőtte:

A szuterénben nevelkedett tulaj valszeg nem bízik a kormányzárakban...

Tegnap hazafelé menet ezekkel az új fehér csíkokkal várt rám a Vento:

Hát így...

Ma öt olyan készletet mutatok még mindig Groovebird kollekciójából, amelyek bár mind űrízék, kerekeken gurulnak. Fogadjátok nagy szeretettel elsőként a 6827-es Strata Scootert, és vezetőjét, Benny-t!

Következő versenyzőnk egy kicsit komolyabb szerkezet, a 6849-es Satellite Patroller már sárga munkaruhás űrhajóst igényel, aki a második képen nyilván épp egy szetelájtot patrólozik megfelé:

A 1621-es számú Lunar MPV Vehicle már masszívabb terepgumikkal lett felszerelve, de a neve nekem rejtély, az MPV V-je ugyanis minden bizonnyal a vehicle szóra utal. Ettől persze még cseppet sem kevésbé menő a kis holdjáró. És baromi helyes részlet a vezető melletti hely a "droidnak":

6885-ös Crater Crawler nevéhez illően valóban alkalmas a krátereken átkúszásra, de ilyen kerekekkel ez nem is csoda. A vezető már ezen is a modernebb űrruhát viseli, és ez a szerkó jobban is illik a jármű színösszeállításához, mint a fenti kék cucc. A készlet tervezőjének egyébként szívesen küldenék egy képet egy parancsnoki UAZ mögé akasztott "gulyáságyúról" ;) Legalábbis engem arra emlékeztet ez a kis összeállítás:

Mai utolsónk a 6925-ös Interplanetary Rover, és mint tudjuk, a rover terepjárót jelent, szóval ez ugyanezt tudja, csak bolygóközi viszonylatban is. Tekintélyes méretéhez képest ez is csak egyszemélyes, de ez mindegy is, mert mint tudjuk, "az űrben senki sem hallja a sikolyod" :D

Na minden jót, még egy rész lesz Groovebird kütyüiből, hacsak azóta nem vett egy újabb adagot - amit természetesen, ha úgy adódik, megmutatok...

Vettem a vaterán egy csehszlovák KDN Volkswagen T1-es platós kisteherautót, de nem azért, mert volt ilyenem kicsiként, nem volt ugyanis, hanem csak nagyon tetszik - és nagyon olcsó is volt szerencsére. Ez egy egyszerű, tologatós kivitel, de létezik belőle távirányítós is, az lett volna az igazi szerzemény! Így viszont ez legalább működik, a régi távos darabokkal nem szokott szerencsém lenni. Ha minden igaz, és NGA sem téved, ugyanúgy 1975-ös gyártású, mint én:

Nagyjából 1:40 körüli méretarányú játék. A tető elején és a plató hátsó két sarkán van rajta csak sérülés, de nem vészesen zavarók, összességében egyben van és hiánytalan. Játékra még alkalmas, mert szépen gurul, de nálam már nem lesz ilyesminek kitéve, megvan a helye a polcon a többi trafikáru mellett...

Kétségtelenül az egyik kedvenc ügyfelem a cégnél a Seat. Múlt pénteken az ST után elhoztak hozzánk az irodába egy új Leon Cuprát, amiről ugye azt érdemes tudni, hogy az über sportverzió, ráadásul az erősebb, 280 lovas verziót kaptuk meg egy kis kipróbálásra. Mivel a kollégám utálja az automatát, nekem volt szerencsém egy kicsit megkergetni felfelé a Szépvölgyi úton- amíg az tartott :) Konkrétan életveszély ez a kocsi. Három program választható benne, a Comfort arra való, hogy elvigyük vele a gyereket az oviba, a Sport onnan az Auchanig jó, a Cupra pedig a megőrülés... Természetesen az első kettőt nem próbáltuk ki. Úgy megy, mint az állat (örülök, hogy anyám és a rendőrök nem láttak), és nagyon vicces feature, hogy ebben az állásban úgy kapcsolgat a DSG-váltó visszafelé, hogy a fokozatok között kis gázfröccsöket ad a számítógép, ez tényleg nagyon tetszett. Meg úgy az egész. Teljesen más, mint anno az Impreza volt, de mégis sokban hasonlít. Mutatom állóhelyzetben:

Ez egyébként egy luxusautó, tele kényelmi, biztonsági és minden egyéb igényt kielégítő extrával. Az ülések csodálatosak, a hangja is férfias, nagyon komoly benne a hifi, tényleg, ennél jobbat aligha kívánhat magának az ember fia. És külsőre is ízléses, nincsenek rajta túlzó spoilerek és szárnyak, szinte visszafogott, kvázi sleeper... Csináltunk a próbaút végén két kis gyorsulást a Seregély utcában, csak hogy legyen mozgókép is, de itt azért már nem volt hely igazán hülyülni:

Persze a videó cseppet sem képes átadni az érzést, és a pár perc vezetés utáni lábremegést ;) Köszönet az autóért és az élményért Zolinak és Petrának a Porsche Hungariától, a fotókért és a videókért pedig Gábornak!

Csak hogy meglegyen a keretes szerkezet, a József fotóit bemutató sorozat végére egy itthoni Volvo érkezik. Nem is akármilyen ám:

Egy Transfer! Ilyet akarok!!! Kedves József, még egyszer nagyon köszi a képekért!

Egy olyan filléres darab következik ma, amely állapotától függetlenül fontos darab. Ferrari 308-asból GTO és GTB is szerepelt már a blogon ilyen-olyan formában, ezúttal az a verzió következik, amely a gyerekkori gyűjteményemnek is a része volt - igaz, akkor még nem gyűjteménynek hívtam a kisautóim sokaságát. Messze nem hibátlan állapotú, de 1982 óta eltelt bizony sok év, én is jobban néztem ki akkoriban:

Fém alul-felül, rugózik, jól gurul. A részletek, főleg a farán szépen kidolgozottak, tetszik. További részletekért és részletes ismertetőért kattintsatok Joe mesterhez, az ő szorgalmának köszönhetően én ezt a részt ellustálkodhatom - az viszont kellemes meglepetés, hogy állapot tekintetében, legalábbis ha a 308-asról van szó, hasonló elveket vallunk ;) Ha valaki mégis olyan állapotút szeretne nézegetni, amitől seggre ül, javaslom, pittlarenhez látogasson el!

Arrivederci!

Ezzel együtt három újabb posztra elegendő munícióval látott el Groovebird, úgyhogy nem is húzom tovább, mutatom a gyűjteményének további szemrevaló darabjait. Elsőnek rögtön azt a Cosmic Cruisert, amely már szerepelt a blogon, igaz, nem gyári minőségben, az én darabom ugyanis csak egy hiányos reprodukció, na de itt van ez eredeti pompájában is:

Űrhajó a következő is, a 6932-es Stardefender 200 nevű alkotás - amely a külön blokkjaival szerintem nagyon menő:

Space Patroller névre hallgat a következő, 6830-as készlet, amely két kis "droidot" szállít:

Helyesek ezek mind, tetszenek is, de nem fogok ráállni a classic space készletek beszerzésére, eldöntöttem. Szoktam időnként ilyesmit a megfigyeltek közé pakolászni a vatin, de aztán előbb-utóbb mindig törlöm őket, maximum majd akkor gyengülök el, ha sikerül valami nagyon jó bizniszt kifogni, addig vagy csak csorgatom a nyálam, vagy megpróbálok újabb készleteket reprodukálni. Groovebird gyűjteményéből legközelebb pedig a felszíni járművek közül szemezgetek.

Ezeket is József küldte, ahogy a svédországi fotókat, de már itthonról, tehát a cím egy kicsi csúsztat, bocs:

És már csak egy rész lesz!

Valami miatt a jó múltkor nézegettem az interneten képeket a Népligetről azokból az időkből, amikor még rendeztek ott autóversenyeket, és arra gondoltam, írok erről a témáról posztot, de mint az első és második linken is látható egy-egy remek példa, rá kellett jönnöm, hogy ami érdekes, azt már megírták mások jobban, alaposabban és szórakoztatóbban, mint én tudnám, így letettem a tervről. Ellenben találtam egy igazi házi-videót 1963-ból egy városligeti autóversenyről, amit most megosztok Veletek - remélem, Steve Varadi, a készítő nem bánja:

Nekem nagyon tetszett, főleg azért, mert gyakran járunk a Ligetbe, ez is egyike a múltkor említett kedvenc sétálóhelyeinknek (annyi más, mint pl. a Margit-sziget mellett), és így az oly sokszor bejárt körök egy kicsit érdekesebbé válnak ;)

Megfiatalított Moszkvics Egerből:

Augusztus 20-án jártunk ott, Lillafüredről visszafelé jövet - a festőibb úton jöttünk, legalábbis Egerig. És akkor már megnéztük megint a várat, abból sosem elég, főleg 20-a lévén ingyen ;)

Az olasz Pagani márkához az eddigi viszonyom mindössze annyi volt, hogy valamikor a 2000-es évek elején láttam (és hallottam!) egy Zondát Siófokon a Petőfi sétányon, majd amikor írták, hogy körbe lehet nézni náluk virtuálisan, azt is megtettem. Azóta semmi. Közben a Zondát leváltotta a Huayra, és mivel augusztus 11-én a Blaha környékére vitt az utam, benéztem a Müllerbe, és ott a kosaramba ugrott a szél kecsua nevét viselő autó kisméretű mása:

Gyönyörű ez a forma, kecses, mégis vad, nagyon bejön, viszont szerintem ez a fajta közép-sötétkék szín elvesz az élményből. Az első lámpák kiemelése sem sikerült tökéletesen, a zöld verzión ez szerintem szerencsésebb, mint ahogy maga a zöld is sokkal jobban tetszik. De tévedés ne essék, ez azért így is kellett - most már csak egy MotorMax Zondát kéne mellé lőnöm. Nincs valakinek egy felesleges példánya?

Na EZ segg!

Bár nem érdekel igazából sem az építészet, sem a városrendezés, a politikusok melldöngetése meg végképp nem, mégis átadtak a múlt héten két olyan dolgot, amit meg akartam nézni. (A négyes metró eddig még kimaradt.) Az egyik a XII. kerületi Margaréta játszótér, a másik pedig a másodjára felavatott, de még mindig nem kész Várkert bazár. Mindkettőről az Urbanista blogról tájékozódtam, 30-án az egyiket, 31-én a másikat néztük meg. És ez is, az is nagyon tetszett! A játszótér nagyon igényes, bár elég sok más embernek jutott eszébe a napos szombat délelőttöt ott tölteni, így mondhatni, tömeg volt, de a kölkök vígan felfértek mindenre, csak itt-ott várni kellett. Szinte a teljes burkolat puha, térkő kevés van, a hinták alatt pedig műfű, ami nagyon menő szerintem egy játszótéren. A központi részen egy nagy mászóház található, kellőképp zegzugos, hogy izgalmas legyen, igaz, a legfelső szinten (pont ott) szerintem hiányzik egy korlát, ott egy kicsit jobban figyeltem a kisebbik utódra, hogy ne zuhanjon le... A gyerekek nagyon élvezték, meg kellett ígérnem, h megyünk máskor is. Három kép jár:

A másik a Várkert, amire nagyon kíváncsi voltam már. Pont nemrég jártunk arra sétálni, mert szeretünk arra járni sétálni, a másik ilyen kedvenc sétálóhelyünk a Bazilika környéke, szóval pont mondtam, hogy most már igazán megnyithatnák, de ezúttal rendesen, és lám, meg is nyílt. Majdnem rendesen ;) Hátul, a Dózsa György téren parkoltunk, mert a Lánchíd utcára még nem engedtek be autóval (még a Volvóval sem, fel is háborodtam), onnan fellifteztünk 200 forintért, gondoltam, a túloldalon simán lesétálunk. Persze a Palota bejáratától nem lehetett közvetlenül lemenni (részletek a linken) a Reneszánsz kertbe, kellett egy kis kitérőt tennünk, de aztán odataláltunk minden gond nélkül. Voltak zenészek, színészek, mutatványosok és nézelődők szép számmal, de tömeg szerencsére nem. Milán fiam a zenélés mellett legjobban persze a maratoni hosszúságú mozgólépcsőzést élvezte, meg hogy visszafelé a Vármúzeum környékén (Kemál Atatürk sétaút, ilyen is van ott) engedtem egy kicsit köveket hajigálni lefelé... Összességében nekem bejön, ahogy mostanában egyre több helyen vegyítik a klasszikus és modern stílust, itt sincs ez másképp. A linkelt index-videóban bemutatott földalatti rendezvénytermet kihagytuk, több képért javaslom valamelyik tanult kolléga blogját, tőlem erről a helyszínről is csak három képet kaptok, az egyiket ráadásul az egyik saját utóddal súlyosbítva:

A játszóteret a gyerekeseknek, a Várkertet mindenkinek ajánlom meglátogatásra, tényleg szép lett! Vagy lesz, vagy mi.

Még mindig van:

De már sűrítettem, oké?

Groovebird legója jön ma is, folytatom tehát a múltkori posztot. Ahogy akkor írtam, ez nem classic space, hanem Star Wars, következzen hát a 7659-es készlet bemutatása:

Kísérőszövegnek ezt kaptam:

Star Wars témában csak az Imperial Landing Craft van meg, sajnos figurák nélkül. Nem vagyok SW rajongó. Egy nagy kupac ömlesztett Legóval érkezett, meg is lepődtem, hogy minden eleme megvan. Inkább a Star Trek az, amit szeretek. Kár, hogy az Legoban nincs, csak a Hasbro által gyártott Lego-klón, Kre-O-ként létezik (JOE!!!) építőjáték formájában. (Mondjuk ez nem akadályozott meg benne, hogy megvegyem :D ) A 7659 csak véletlenül került hozzám, minifigek nélkül. Nem tudok mit mondani róla. Az eredeti Imperial Shuttle az tetszik, ez azonban olyan... nem is tudom. Semmilyen. Szeretnék is szabadulni tőle.

Az, hogy az Imperial Landing Craft nem nyerte el Groovebird tetszését, meg tudom érteni, nyilván csalódás az Imperial Shuttle-hoz képest, de persze nem is ugyanaz, a klasszikus filmekben nem is igazán szerepelt, bár a régi trilógia első részének Special Edition változatában állítólag feltűnt - de inkább csak a SW videojátékokban volt látható. Egyébként teher- és csapatszállító funkciót látott el a kánon szerint. És olvashattátok, eladó, így akit érdekel, ne habozzon szólni, összehozom a tulajjal! Százalékért, nyilván ;)

Nászút-jelleggel Lillafüreden jártunk, ott lőttem ezt a jó kiállású BMW-párost:

Nem lehet rossz két ilyen járgánnyal bejárni Európát, de még csak Szlovákiából leruccanni sem... Ezt a szépséget meg a Bocskai úton fényképeztem pár nappal korábban (ahol pont egy vaterás kisautó átvétele céljából jártam):

Azok a bőrtáskák a kormányon és kétoldalt, na azok nagyon klasszak hozzá!

Direkt megnéztem, E36-os BMW-ről eddig csak egy említés történt a blogon, emitt. De akkor sem úgy, ahogy most: lett ugyanis kicsiben egy példányom! Persze ez nem nagy truváj, a Müllerben vettem magyar forintokért augusztus elején, szóval bizton állíthatom, lehet kapni itthon. Elég sportos lett a kis Bimmer, a festése a valóságot idézi, de előre egy kis plusz lámpafestés elfért volna. Ahogy hátra is. Mutatom:

Szép kereket választottak alá, a szárny sem annyira túlzott méretű, mint már annyiszor előfordult, belülről viszont kimaradt a bukócső, ez nekem hiányzik. Mindegy, kellett így is, főleg hogy az E46-os flottám megcsappant, és hogy legyen mit tenni az E30-as mellé, muszáj volt kárpótolnom magam egy kicsit... A 36-os rajtszám jó ötlet.

Nektek hogy tetszik?

A polcaimról jórészt mind kiszorultak a kortárs HW kisautók, ami egyfelől örvendetes, másrészről azonban nem az, viszont mivel nem túl régen sikerült beújítani egy újabb ikeás polcos szekrényt a nappaliba (céges selejtezésen vettem pár fillérért), egy polcot visszafoglaltam az izomautóim (egy részének) számára:

Ezek a kocsik ma még nem igazán képviselnek valódi értéket, hasonló darabokat tucatjával adogattam el az elmúlt börzéken turkálós áron, csak a kedvenceket tartottam meg. 40 év múlva talán majd érnek valamit, remélem, megérem ;) Aki először hibátlanul felsorolja, milyen típusok szerepelnek a képen, annak kisorsolok egy használt Simpson-hűtőmágnest.

Folytatom József képeivel:

Lesz még ;)

A múltkori kis Peugeot nem egyedül érkezett, itt a párja. Az igazat megvallva egyiket sem tervezem megtartani, már eleve csak azért vettem meg őket, hogy az ebayen túladjak rajtuk - licitálás előtt csekkoltam, meddig érdemes elmenni, de végül ezt a határt messze nem közelítettem meg. A helyzet az, hogy az ott látott árak miatt egyszerűen vérszemet kaptam, lehet, hogy mire olvassátok, már nincsenek is meg. Szóval itt a Merci, ami szerintem egy cseppet átfestett, de nagyon szépen egyben van:

Ilyen régi Majorette-em amúgy sosem volt korábban, de el kell ismernem, nagyon szépek ezek, hozzák simán a Matchbox RW-színvonalat. Majd mondom, ha úgy adódik, hogy milyen sikerrel zárult az e-business! Update: eladtam a két kocsit együtt 55 dolcsiért, a szám a fülemig ér! (Sőt azóta megint vettem valami érdekeset hasonló célzattal, majd mutatom azért...)

A keddi kis Pözsó után itt van egy sokkal szebb, Gábor kollégám fotózta, egy OT-s:

Ezer hála és köszönet! Annyira tetszik ez a kocsi... (Hogy van is ilyenem kicsiben.)

Még anno a nagy Matchbox-listázós posztom kommentjei között beszéltük le, és Groovebird tartotta a szavát, küldött nekünk pár képet a gyűjteménye egy részéről, ezeket mutatom meg két részben. Először két classic space készletet láthattok, amiktől a nyál elcsordul - az első a 920-as:

Kértem, hogy küldjön hozzájuk leírást is, lehetőleg valami személyes vonatkozással, hát ennyi sikerült:

A 920-as készlet a legkorábbi sapce készletek közül való. Eredetileg 1978-ban jelent meg 483-as, majd 1979-ben 920-as számú készletként. Terveztem a beszerzését, azonban nem gondoltam, hogy ilyen hamar sikerül megszereznem. A Vaterán bukkant fel elég nyomott áron. Nem lehetett ott hagyni. Azoban mint utólag kiderült, néhány eleme cserélt, van ami nem is színhelyes. Valamit valamiért. A képeken nem látni nagyon, de engem bosszant. Mindenképpen be fogom szerezni a megfelelő darabokat.

A 6929 ("Starfleet Voyager" - a szerk.) szerintem a legszebb classic space űrhajó. Egyszerűen tetszik. :) Jópofa megoldás, hogy a pilótafülke alul is átlátszó.

Köszönöm szépen a képeket, nekem mindkettő nagyon tetszik, remélem, Ti is így vagytok velük. A kedvencem továbbra is a 6970-es bázis marad a témában, mivel az volt meg gyerekként, ha még nem írtam volna, de nem lenne rossz egyszer az összeset összeszedni. Nyilván ilyen nem lesz, amíg nem nyerek (sokat) a lottón... A folytatásban is űrhajó lesz, de nem a classic space sorozatból. Gyertek máskor is!