Szeptember közepén rendezték az első Vancello Roncsvadászok oldtimer- és youngtimer autós találkozót Fóton, ahova kinéztünk Félix-szel és a Volvóval. Eleinte egy kicsit esett, aztán csöpögött az eső, de nagyon jó hangulatú, családias összeröffenés volt. Az alábbi képre kattintva nyílik a guglis fotóalbum:

Mi csak délelőtt voltunk, a felvonulásra még elindultunk, de onnan alkalomadtán hazafelé vettük az irányt, így a közös ebédről is sajnos le kellett mondanunk. De nagyon élveztük, szép helyen voltunk, szép autókat láttunk.  Itt van még három kedvcsináló kép:

Aztán 23-án a biatorbágyi Retrovasak találkozóra látogattunk ki, ott is fotóztam egy párat, a képeket az alábbi fotóra kattintva nézhetitek meg:

Ugyanebben az albumban található még egy, a szeptember 24-i Zuglói Veterántalálkozó összes általam készült fotója, ide is kinéztünk, főleg hogy közel is volt és meglepő módon jó idő is volt. A két találkozó képei között a váltás a Golf Country-nál van, onnantól már az utóbbin járunk. És annyira jó érzés, hogy ezekre a talikra már a saját, közel veteránkorú Volvónkkal tudunk kimenni, teljesen más érzés így, mint "csak" látogatóként. Még ha csak látogatók is vagyunk valójában... Na, máskor gyertek Ti is!

A szirszarjaim Facebook-oldalára már írtam, de most megmutatom itt is: vettem az ebayen nagyon olcsón egy kis mobil fotódobozt, amiben ezentúl (az előre időzített posztok miatt némi késéssel) a kisautós képeimet készítem. Semmi varázslat, egy nagyobbacska (habkartonszerű, de puhább) műanyag lap, amiből összehajtható a doboz, azon belül pedig van egy kis ledsor, ami a számítógépre dugva gondoskodik a megvilágításról. Mutatom:

Mint látható, tényleg nem bonyolították túl, az egyes szegmensek kis mágneses korongokkal rögzíthetők egymáshoz, és kész is. Adtak hozzá egy fekete szivacsos betétet is, de egyelőre a fehérrel próbáltam csak, íme az első próbakép, amit még mobillal csattintottam el:

Teljesen elégedett vagyok az eredménnyel, kijelenthetem, hogy a cucc bevált, használni fogom, és akkor később Ti is látjátok majd, micsoda minőségi ugrást jelent ez a kb. ezerforintos kütyü ;)

Ezt a remek Mazda 929-est Esztergomban fotóztam augusztus közepén:

Előtte Kóspallagon töltöttük a hétvégét, és hazafelé Esztergom felé kanyarodtunk, hogy egy kicsit körbesétáljuk a Bazilikát, na oda útban parkolt ez a gyönyörűség a macskakövön. Nem patika, de egészen egyben volt, nagyon tetszett.

A kiváló, itt is bemutatott Porsche-pakk, és az itt még be nem mutatott BMW-sorozat után megvettem a nemrég megjelent Lamborghini-sort is. Az egyes számot a nyolcas szettben a Countach viseli, ami spoiler nélkül megvolt eddig is HW-ben, de szerintem csak Matchboxként (sőt) és a Tomica kivitelében mutattam, a kettes a Sesto Elemento, ez új a gyűjteményemben, az Estoque megvolt régebbről, Aventador is szerepelt már itt, de csak dubai rendőrként, Murciélago viszont még nem, ahogy Reventón és Urus sem. (Nem értem, miért nem tették be a sima Gallardót és a Superleggerát, vagy az egyik helyett a Huracánt, szép 10-es gyűjtemény lett volna úgy, de mindegy, ezt ők tudják.)

A sorozat darabjai itthon elég hektikusan tűntek fel, én speciel eggyel sem találkoztam üzletben, így az ebayről rendeltem meg, de szerencsére sikerült egy olyan lengyel eladót találnom, aki egyrészt olyan áron adta a pakkot szállítással együtt, mintha itthon vettem volna, másrészt a hibás kartonnal küldött Sesto Elementót első szóra cserélte, holott ugye a karton félrenyomása nem is az ő hibája volt, hanem a Mattelé. Az egységes design nagyon feldobja a mini-gyűjteményt, így volt ez az említett Porsche- és BMW-csoportnál is, illetve jó színekben pakolták össze a kisautókat is, szóval ez így bejön, és kész. A kisautókról egyéb elmondandó nemigen van, hacsak az nem, hogy a HW-ként 1988-ban debütált Countach alja fém. Fent felsoroltam, melyik volt meg korábbról, ebből az is kiderül, melyik nem, de így már különállóként nem is lesznek, így pont jók... Érdekes, hogy egyébként a napokban sikerült a legújabb HW Exotics 5-ös szettet is behúznom, és abban is van két Lambo, mutatom:

Ritka jó kis ötösfogatot sikerült összehozni, még a színek is tetszenek, ezt a csomagot mindenkinek meleg szívvel ajánlom. Ahogy ezt a régi Matchbox Lambóról szóló posztot is, hátha eddig nem olvastátok... Köszi a figyelmet, viszlát.

Mindkét most következő mocit a Rómain fotóztam:

A Goldwing minden alkalommal megdöbbent (frissítés szeptember 20-án: tessék, itt az új!), de a kis oldalkocsis fogat volt ezúttal az, ami teljesen elvarázsolt. Ilyet akarok!

Ott voltunk!!!

Guglis album nyílik a képre kattintva - temérdek érdekességgel, vagánysággal, régiséggel. A lustábbaknak pedig jöjjön itt egy kis kedvcsináló, hogy a felső képre kattintsanak:

Jó szórakozást, és máskor meg tessék kijönni személyesen! ;)

Július vége felé volt egy komolyabb fuvarom a Mercivel, Szegedről kellett felköltöztetni egy teljes életművet. Az alább látható harmadik kép környékén kezdtem aggódni, hogy elférünk-e, de végül mindent sikerült bepakolni, igaz, a második üléssorban már egy pár dolgot ölben kellett tartani a hazaúton...

Ami érdekes volt, az az, hogy hazafelé bár ugyanúgy stabil 80-as tempót mentünk végig a pályán, mint odafelé, mégis egészen más volt a busz viselkedése a tetemes plusz teher hatására. Szerintem legalább 5-600 kiló plusz volt benne, no meg négyen utaztunk is benne, és olyan érzés volt, mintha egy teherhajót kellett volna irányítani, fejben előre kalkulálni a megnövekedett tehetetlenségi erővel, tehát pl. amikor az autópályán egy-egy minket előző kamion szele meglegyintett, a kilengések kordában tartásához nagyon észnél kellett lenni, többször lassítani is, mert ha elindult a hátulja, magától nagyon nem akart visszaállni. Viszont ami tetszett, hogy a pattogós rugózás, ami talán az egyik legnagyobb gondom a kocsival, teljesen kisimult, minden úthibát és kisebb fekvőrendőrt úgy vasaltunk ki, mintha légrugós lenne a batár. Még ugyanezen hó elején volt egy Ikeás fuvarunk is egy kedves ismerősnek, de az ehhez képest nagyon szellős volt. Az egy nap alatti Szeged oda-vissza viszont abszolút kibírható volt, 2 óra volt az út egy irányba, így Szlovénia is meglett volna simán, de most már mindegy. Főleg, hogy tegnap eladtam.

A Várkert környékén találtam.

Egy egészen jó kis párost lőttem nemrég (na jó, még nyáron) annak ellenére, hogy a Majorette kurrens kisautóit nemigen szoktam nézegetni mostanában. Pedig beerősítettek az utóbbi időben, több olyan modellt is kihoztak, ami másnál nincs egyáltalán, pl. az Alfa Romeo Giuliettát. Az alábbi két kisautónak megvásárolható a "mainline" változata is, de nem annyival olcsóbb, hogy nagyon lehetne spórolni a speckó festésű darabok ellenében, ezért behúztam a metálfényű változatokat:

Sajnos így, hogy nem bontottam ki őket, nemigen tudom normálisan megmutatni egyiket sem, de a lényeg látható: szemkápráztató festés, nyitható ajtók, szépen kidolgozott és kifestett részletek, vagány fekete felnik, rendes beltér. És gondolom, rugóznak is. Sokan örülnénk, ha bármelyik mai Matchbox vagy Hot Wheels kisautó leírásakor élhetnénk egy ugyanilyen felsorolással, de sajnos nem ez a helyzet. Lehet egyébként ebből a sorozatból Jaguart és Vipert, és egyebeket is venni, de azok nem jöttek be annyira, ráadásul ezek a sima MB-okhoz képest kb. dupla árban vannak, szóval pont elég volt most ez a kettő - különben is, erősen leépítettem a Majorette-szekciómat, ezek a kivételek, amelyektől erősebb lesz a szabály...

Szerepelt már errefelé pár érdekes sorozat (és fog is, nemsokára), ebből is láthatjátok, hogy szeretem az ilyesmit, és szerencsére a Hot Wheels kényezteti a gyűjtőket ilyen téren, most legutóbb például az alábbi szettet sikerült bezsákolnom:

A "léghűtéses" tematikába azért még belefért volna egy-két Transporter is talán, de mindegy, ez így most csak 5 kisautó, viszont remek hír, hogy az egyikük egy most debütált darab, a Fiat 500D Modificado. Igaziban valahogy így néz ki egy ilyen, egy Abarth 695:

És akkor nézzük kicsiben, kezdem hátulról:

Abszolút szerénytelen a szélesítés, ami egy kicsit így rajzfilm-irányba tolja a végeredményt, de nem kétséges, nagyon ütős, nagyon sportos. Bár a lámpák fehéren maradtak, a többi dekoráció szuperjó, tökéletesen autentikus, ráadásul a választott felni sem idegen egy ilyen régi versenyautótól. A felnyitott motorháztető fix, ilyen az öntvény, de legalább így látható alatta a szépen kidolgozott motortér - ha majd lesz mainline-ban, azt kibontom, és úgy meg tudom mutatni normálisabban is. (Addig itt van egy kissé idevágó Csikós-cikk, elég friss.) A többi kisautó is elég jól sikerült, de ez ugye azok esetében elsősorban a színekre, külalakra vonatkozik, mert mindegyiket ismertük már régebbről. Közülük talán különösen a "Square Force 1" lett telitalálat ezekkel a csodás felnikkel és a remek, rozsdafoltokkal kiegészített fényezéssel:

A Porsche is klassz kereket kapott, az SP2 kereke viszont nekem annyira nem jön be, cserébe ez utóbbinál jól eltalálták a festés brazilos hangulatát. A Bogár esetében is a kerekek jelentik a fő erősségét, és sajnálom, hogy nem az első, felnyitható motorháztetejű castingot használták, de ne legyünk telhetetlenek, összességében nagyon is tetszik ez a kis készlet - remélem, összehoznak hozzá egy folytatást a jövőben.

Ezt a legújabb munkahelyem parkolójában fotóztam - egy kollégáé:

Minden elismerésem!

A fenti képen csak egy cigisdoboz látható, a japán feliratos az. Régebben cigiztem, már leszoktam, de ezt még akkor szereztem, amikor a Marlboro a mindennapjaim szerves része volt. Igaz, én az aranyat szívtam, de ez így jobban néz ki. Anno Egyiptomból is hoztam egy doboz ottani Marbit érdekességnek, hiszen az arab nyelvű feliratok érdekesen néznek ki a dobozon, de szerintem a japán sokkal vagányabb. És sajnos nem személyesen vettem Japánban, hanem az ebayről szereztem be, de még nem tettem le róla, hogy egyszer eljutok oda. Mutatom közelebbről is:

És akkor a másik doboz. Ránézésre semmi extra, talán mintha csak fényesebb lenne a megszokottnál, pedig nem ez a truváj.

Hanem hogy kinyitva nem a szokásos cigaretták látványa fogad, hanem mintha egy túlméretes öngyújtó lenne:

Ennek az az egyszerű oka, hogy valóban az, és még működik is:

Régi magyar trafikáru, bár szerintem nem itthon gyártották, hanem inkább importálta valamelyik élelmes magyar "vállalkozó" a nyolcvanas években - azóta maradt meg ilyen szép állapotban, én meg jól megvettem Zsoltitól július közepén a Tűzoltó utca kacatvásáron. Az alját nem fotóztam külön, de feljebb egy kicsit látható, hogy tölthető, ami szerintem fontos feature, így ha kifogyna (bár nem használom), az sem tragédia...

Meg szerintem Polestar is. Sőt biztos, utánanéztem ugyanis, és a Lamley-n is ezt írták tavaly, nekik meg hiszek. Azóta bemutatták ott a bézs változatot is, amit szerintem majd szintén behúzok, ha lesz, de egyelőre ez a kék van, és szerintem ennél jobb szín nem is létezik ennek a kisautónak. 2009-ben jelent meg utoljára új Volvo a Matchbox kínálatában, az egy évvel később itt is említett P1800-as, így mondhatjuk, ideje volt már ennek, és remélem, az új S90 és V90 közül valamelyik lesz is majd még kicsiben. Mutatom:

Lehet, hogy érdemesebb és értelmesebb lett volna ezt a kisautót is a nemrég "lezajlott" Matchbox tematikus hét keretein belül tárgyalnom, de az igazság az, hogy amikor azok a posztok készültek, ez a kisautó még nem volt meg, utólag meg már nem akartam belevariálni a sorrendbe, szóval lemaradt és kész. (A fotókat egyébként a fiaim piros ikeás játszóasztalán készítettem, igyekszek néha variálni a háttéren ugyanis, de ha minden jól megy, hamarosan lesz végre egy normális fotódobozom, így várhatóan minden képem szép lesz, világos és éles, majd meglátjátok. Bár az előre ütemezett posztok miatt ennek minden bizonnyal lesz egy pár hónapos átfutása...)

Június-júliusban volt hír, hogy a Lego Ideas Apollo-űrhajója mekkorát megy a neten és a vásárlók között is, ezért (persze nem először) körbenéztem a folyamatban lévő szavazások között. Annak, aki esetleg nincs képben, mi az isten ez a Lego Ideas, annak röviden annyit tudok elmondani, hogy a Lego ötleteket gyűjt az emberektől, hogy ők milyen készleteket látnának szívesen a boltok polcain - és amelyik ötlet összegyűjt 10.000 szavazatot, azt a Lego is megvizsgálja, és ha megtetszik a döntéshozóknak, limitált darabszámban gyártani, illetve forgalmazni kezdi. Mutattam már ilyen készletet régebben a blogon. Most pedig megosztom Veletek, mik tetszettek újabban:

Nektek melyik jön be leginkább? Az első három elég jól áll a szavazatok számát tekintve, tehát ezekkel még akármi is lehet. Nekem az R5 tetszik a legjobban, de a kis 500-as Fiat is bejön. A régi BMW motor pedig valami egészen elképesztő...

Június 25. és július 2. között volt szerencsénk megint külföldön nyaralni egy rövidet, és természetesen ott is fotóztam. Szlovéniába, Ankaranba utaztunk autóval - mint fent látható, és ahogy korábban írtam is, ezúttal is a Hondával. A tetőboxot béreltem, és tökre bevált. Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy ez a hely az olasz határtól kb. 4 km-re van, így már előre csorgott a nyálam, hogy milyen jó kis autókat fogok majd fotózgatni, nyilván az egyéb látnivalók mellett (és rovására)...

De bebizonyosodott, hogy ez három gyerek mellett nem túl egyszerű... Mindenesetre, például pont a hazautazásunk napján az alábbi gyöngyszem került lencsevégre Portorozban:

Ez meg talán a második napon, Triesztben:

Aztán olyan is volt, hogy átkirándultunk Velencébe, ami egy olyan 2 órás autóutat jelentett, plusz 20 percet hajóval, és a városnézés közben egy ilyen szép, kubai Chryslerre akadtunk, egy kiállítás közterületi reklámjaként:

A Postojna-barlang meglátogatásakor a parkolóban ez a csodás VW T3 Transporter emelkedett a többi autó fölé, nem mondom, összefutott a nyál a számban, de az alatta látható, a kempingünkben fotózott régi Mercedes lakóautó is elég kívánatos darab volt:

A kempingben egyébként számtalan érdekesség volt még, csak ez a környezet nemigen alkalmas autók és egyebek fényképezgetésére, valahogy nem komfortos, amikor látom, hogy ott ül egy egész család, inkább csak nézelődtem. De ezt a két motort azért még lekaptam:

Pár szép yachtot is lőttem Velencében, az utolsó valami egészen lenyűgöző méretű volt:

És ha már a méreteknél tartunk, ez talán a blog történetének legnagyobb méretű fotómodellje, amit Trieszt felé az úton vettem észre - mondjuk nem volt nehéz észrevenni:

Köszi, hogy velem tartottatok ma is!

Valami miatt különösen vonzódom ehhez a típushoz, biztos tudat alatt. Mutattam már Matchboxban, Hot Wheelsben, Legóban és Joustrában, a számtalan releváns carspottingról nem is beszélve - épp ideje volt 1:43-ban is beszereznem tehát ;) Tavaly Karácsonykor írtam is, hogy erre még fáj a fogam a Legendás rendőrautók sorozatból, és lám, június első felében sikerült is begyűjtenem.

Szóval egy kiváló rendőrségi Toyota Land Cruiserrel van dolgunk, méghozzá görög színekben, de aki olvasgatta a korábbi posztjaimat erről a sorozatról, annak sok újat ezúttal sem tudok elmesélni a kisautóról, ugyanazt tudja, mint a többi kis társa a polcon: élethű, részletgazdag és persze tök jól néz ki. (Oké, az egyik felnin van egy kis hiba, de túl lehet élni.) Elég sokat nem vettem egyébként meg a sorozatból, illetve vettem meg olyat is, amit már nem vennék meg, de ezt a darabot nem bánom egyáltalán, tökre tetszik! Igaziban is nagyon bírnám a "gyűjteményemben", de szerintem ezzel egyedül vagyok. Mármint a családomban...

Manapság már nemhogy a Prius, de a Prius taxi sem ritka látvány Budapest utcáin, és azt mondom, ez jó. Pedig úgy egyébként nem vagyok annyira oda érte, bár jó múltkor rákívántam egy Prius+-ra, miután utaztam benne, megtetszett, na. Ez meg itt alul egy viszonylag új Matchbox, és nem is rossz:

Hát jó, a lámpákat ki kellett volna festeni, ez nagyon hiányzik, de ha megnézzük, hogyan szokták általában kipingálni a kisautókat a gyárban, azt láthatjuk, hogy vagy elöl-hátul, vagy kétoldalt van minta, együtt inkább csak a speckó kiadások esetében jellemző. Valahol érthető, mert bár nem tudom, mi a technológia, de meg tudom magyarázni, hogy így biztos olcsóbb, mert csak az egyikre kell beállítani a gépsort. Nem taxiként egyébként 2008 óta létezik Matchbox Prius, na annak például ki lett festve a lámpája, viszont olyanom meg nekem nem volt. Ez viszont megtetszett, meglett, marad is egy darabig...

Immár a harmadik alkalommal sikerült eljutni a Múzeumok Éjszakájára időzített különleges Parkoló Parádéra, amely keretében ugye ki is lehet próbálni utasként különleges járműveket. Voltunk 2015-ben, voltunk 2016-ban, és idén is összejött, egy nappal a nyaralásunk előtt. Két gyerekkel voltam, közülük az egyik lány, így nem voltunk túl sokáig, egyrészt mert a kölkök unták, másrészt mert innen mentünk fel a Nemzeti Galériába, ahol viszont vagy 3 órát töltöttünk. De egy pár kép azért lett:

Itt szeretném megjegyezni, hogy mielőtt a Batárt vettem volna, egy ilyen Carry volt a terv, ahogy az imént linkelt posztban is megírtam részletesen január közepén. És látva ezt a darabot, kicsit bánom, hogy nem úgy alakult a sztori, ahogy szerettem volna, mert ez azért sokkal jópofább kis járgány, mint a nagy Mercibusz. Mondjuk költöztetni nyilván nem nagyon lehetne vele...

Nagyon sokan voltak amúgy látogatók, ami valahol jó, de emiatt esélyünk sem volt beugrani egy autóba sem az "utaztatók" közül, pedig lett volna egy pár, amiben szívesen vitettem volna magunkat. Majd legközelebb.

Most komolyan, a most következő Matchbox Volkswagen Bogárról mi mást érdemes írni, mint hogy 1960-ból származik?

Nem gyűjtök ilyen régi kerekű MB-okat, egy kezemen (sőt két ujjamon, egy, kettő) meg tudom számolni, hogy hány Regular Wheel kisautóm van (már csak), de úgy voltam vele, hogy enélkül semmit nem ér a kollekcióm, kell egy origó, amihez képest tudok minden mást vizsgálni. Jaj, bocs, ez így talán túl tudományosan hangzott, nem nagyon vizsgálok én semmit valójában, de szerintem értitek, mire gondolok. Nagy örömömre az egyik legutóbbi börzéről ez is meglett, és szerencsére nem is került túl sokba, szinte baráti áron jutottam hozzá. Kicsit kopi, de legalább hiánytalan, nagyon szerethető kis darab. Bejön?

A Városligetben:

Még májusban fotóztam ezeket. Félixnek a legjobban a bombász kutya tetszett, és szerencsére kölcsönös volt a szimpátia. Jut eszembe, ha valaki még nem látta volna A bombák földjén című filmet, pótolja, nagyon jó. Abból tudom például, hogy létezik a 'bombász' szó.

A most következő Porsche 911 GT-1 98 nem egy túl érdekes darab, de nekem mégis egy picit az. Idén év elején ugyanis valamelyik FB-csoportba felkerült eladóként egy a Hot Wheels Speed Machines sorozatából származó ilyen kisautó, amiről azt kell tudni, hogy az egyik legritkábban feltűnő darab ebben a kivitelben. Mondanom sem kell, kicsivel, de lemaradtam róla. Épp ezért megörültem, amikor sima mainline-ként is belefutottam valamelyik utóbbi börzén, így meglett legalább ebben a formában. 1999-ben debütált egyébként a HW palettáján, az említett SM-kivitel a hetedik színvariáció belőle, 2010-ből. Ez tehát az enyém:

Úgy egyébként nemigen vagyok oda az ilyen pályaautókért, a gyűjteményemben is csak egy pár darab fordul elő, mondjuk a Matchbox Porsche 911 GT1-es ilyen, azt mutattam már errefelé. De abszolút meg tudom érteni azokat, akik meg imádják ezeket, 600+ lóerő nem vicc. Húsz éve meg végképp nem volt az...

Május 13. remek nap volt, délelőtt Szigethalomra mentünk Volvo-találkozni, délután pedig a viszonylag kevéssé hirdetett, ezáltal a múltkorinál sokkal élhetőbb, immár 15. Parkoló Parádéra egy kicsit sétálni. Az előbbin nem tudtunk annyi időt tölteni, mint szerettem volna, mert a legifjabbik elég hamar besokallt, délután viszont sokkal kevesebbet fotóztam, mint szoktam. Az alábbi kép csak egy, itt a többi a a közös guglis albumban:

Azért élveztem mindkettőt, mindkettőért köszönet a szervezőknek!

A 2015-ben mutatott 8514-es már rég nincs meg, a tavaly januárban elétek tárt monstrum viszont még igen, emellé szereztem nemrég a most következő Philipset, aminek a különlegességét az adja, ami a képen is jól látható, a hangszórók szokatlan elrendezése - na ezen jól szól a Despacito!

Itthon vettem, a vaterán, fix árasként, szerintem jó áron, az ebayen futó átlagár harmadáért. És tényleg baromi jól szól! "Szokás szerint" a magnó nincs a topon, bár a kazettaajtó gyönyörűen, csillapítva nyílik, a rádió azonban hibátlan, és mondom, úgy szól, mint egy álom. Egy jó hangos álom. Külső sérülés viszonylag kevés található rajta, és ami van is, az is alig látszik - úgy tűnik, jól megbecsült, szépen megvigyázott darabról van szó. És elég ritkáról is, jó pár éve ez az első, amit láttam feltűnni a neten, ennél még a magnógyűjtők Szent Grálját, az ehhez amúgy eléggé hasonlító, csak kétkazettás és eggyel több hangszórós Sharp GF-777-est is gyakrabban dobják fel, legalábbis én többet láttam, kb. egy hete pl. épp ezt a kettőt a Jófogáson:

Csak sajnos, ahogy a képeken is látszik, nem embereknek való áron... (Mondjuk lehet, hogy mivel ugyanaz a hirdető, valójában egy készülékről van szó, csak a későbbi hirdetésben már csökkentett áron, nem tudom, ennyire nem mélyedtem bele.) Ja, nem tartozik szorosan a tárgyhoz (sőt lazán sem), de nemrég Pesten, a Király utcában ezt a kis kirakatrészletet fotóztam:

Ilyen 1610-es Nokia, mint ami kb. középen látható, volt nekünk! És igazság szerint még most is megvan a garázsban, és gyorsan ki is próbáltam, működik is. (Én már a régi 3110-est használtam inkább többször, az volt az, amit főiskolás koromban egyszer-egyszer kölcsönkaptam édesanyámtól, talán még az első sajátom is ilyen volt, már nem emlékszem...) Ennyit akartam mára, remélem, tetszett a legújabb batárom, most 12-nél tartok, és ez szerintem megint egy darabig így marad. Hacsak... :)

Öt év után pótoltam az egy gyenge pillanatomban eladott szürke Stahlberg Saabomat, amit itt mutattam Nektek, mert nélküle egyszerűen nem élet az élet... Mentségemre szóljon, hogy ha az ember jó áron jut ilyenhez, utána annál sokkal jobb áron lehet mindig eladni, így amikor épp kellett némi zseton, egyszerűbb volt ehhez nyúlni, mint bármi máshoz a gyűjteményemben. A most következő darabnak az a különlegessége, hogy magyarországi vétel volt, a börzén vettem. Ráadásul úgy, hogy egy előző börzén láttam először, akkor még 14.000 forintra tartotta az eladó, és úgy nyilván nem kellett, ennyiért (plusz esetleg szállítás) az ebayen is bármikor vehettem volna. Aztán egy jó hónapra rá megint láttam ugyanott, de nagyon kedvező akciós áron, amit még jól le is tudtam alkudni, így hazavihettem - arról a börzéről talán egy másik kisautót vettem csak, semmi mást, mert azért a büdzsémet így is képes volt villámsebességgel leapasztani... Íme tehát:

De szerintem megérte, nagyon is. Nincs sok értelme a kidolgozási minőségről, részletekről értekeznem, ugyanolyan minden, mint amit a több Stahlberg modelltől megszokhattunk, ezeket már többször leírtam. Az autó alja az egyetlen, amit leegyszerűsítettek, illetve elhagyták erről is a külső visszapillantókat, de például a beltér, amit az utolsó képen próbáltam jobban megmutatni, példás kidolgozású. A kocsi állapota nem tökéletes, ez a fajta műanyag azért tud karcolódni, az élek is egy kicsit kopottak, de szerencsére hiánytalan, még a négy sárfogó is megvan, nem beszélve a dísztárcsákról. Reményeim szerint ezt már soha nem kell eladnom.

Big Gun. XIII. kerület, épp a Vasúttörténeti Parkból tartottunk vissza Zuglóba Félix-szel - gyalog.