Karira megérkezett az ötös szériából a bokszoló, akinek van monoklis arca és a fej másik oldalán győztes is:

Külön piros pont jár a fogvédőért! Alant pedig a skót dudás (Bagpiper), immár a hetedik sorból:

Ő pedig a Gonosz Lovag (Evil Knight), vérben forgó szemekkel és komoly nagy karddal:

A kilencesből kéne még a rendőr, ha valakinek jut, és cserélne, szóljon! A hatosból pedig a római légiós...

Sajnos lemaradtam a Chinookról a sorozatban, de szerencsére a MIL Mi-8-asról már nem, 28-án sikerült beszerezni, megérkezett végre. Írtam a Mi-24-esnél, hogy erre nagyon fáj a fogam, és lám, megvan. Egy kis típus-ismertető:

A MI-8 „HIP" többcélú szállító helikopter, amely alkalmas csapatok és utánpótlás szállítására, valamint nem irányított rakétáival saját csapatok közvetlen tűztámogatására. Bár szállítóhelikopterként tervezték, a hadműveleti alkalmazás során bizonyította sokoldalúságát. Ha szükséges egyaránt használható harci, kutató-mentő, vagy tüzérségi-tűzfelderítő helikopterként is. A helikopter hagyományos, egy forgószárnyas, faroklégcsavaros elrendezésű. Előbbi készlete öt, faroklégcsavarja három lapátból áll. A faroklégcsavar a MI-8 típuson a faroktartó jobb oldalán, míg a MI-17 esetében a baloldalon került elhelyezésre. A faroklégcsavart a faroktartó alsó részén elhelyezkedő faroktámasz védi a földhöz ütődéstől. A helikopter kormányozhatóságának megkönnyítésére a faroktartó hátsó részén stabilizátor-szárnyak találhatók. A törzs orr-részében található a háromfős személyzet fülkéje ahol egymás mellett ül a pilóta, másodpilóta, és kicsivel hátrébb középen a fedélzeti technikus. A két gázturbinás hajtóművet a törzs felső részére építették. A két hajtómű biztosítja a biztonságos repülést és a leszállóhely elérését az egyik hajtómű leállása esetén. A MI-8 helikoptert négy, a MI-17 típust hat függesztési ponttal láttak el. A helikopteren különböző harci technikát, lőszert és terheket lehet szállítani. A tehertér és a teherajtó méretei lehetővé teszik nagyméretű technikai eszközök és különböző fegyverek, valamint a hozzájuk tartozó lőszerek szállítását. A belső térben szállítható teher maximális súlya 4000 kg. A helikopter egy 150 kg terhelhetőségű csörlővel rendelkezik, amely biztosítja a nagyméretű, a tehertérben el nem helyezhető teher és élőerő függésből történő ki és berakását leszállásra alkalmatlan területek felett. Terhek szállítása külső függesztmény-rendszer segítségével is lehetséges ami lehetővé teszi 3000 kilogrammot meg nem haladó súlyú terhek szállítását külső függesztményként. A MI-8/17 helikoptereken nem irányított rakétafegyverzetként SZ-5K, vagy SZ-5M nem irányított rakéta került rendszeresítésre, 64 db rakéta négy darab UB-16-57-es indító blokkban a MI-8-as és 192 db rakéta hat darab UB-32-57-es indító blokkban a MI-17-es helikopteren. (forrás)

Egy picit nagyobb (szélesebb) a Hindnél, ami nem optimális, de az eltérés nem olyan mértékű, hogy zavaró legyen. Illetve mégis, de túltettem már magam rajta. Ami biztos, az az, hogy a lengyel légierő színeiben pompázó modell állat jól néz ki:

A kialakítása asszimetrikus, ugyanis a bal oldalon nyitva van az ajtó, a lépcső kint. A forgószárnyak egy kicsit elgörbültek a csomagolásban, de szerintem idővel maguktól is beállnak, én inkább nem egyengettem őket. A kerekek lehetnének egy kicsit részletgazdagabbak, de összességében teljesen oké a helikopter. Mondanom sem kell, fémből készült a sárkány, így jó nehéz ez is - pont, mint a többi. Találtam egy jó kis videót is, megnézésre ajánlom:

Nagyon örülök ennek a modellnek, az egész sorozatból ezt vártam szinte a legjobban, és nem is okozott csalódást. Kéne igaziban is.

Egy Kamov lesz a következő számban, amit szerintem kihagyok. Majd meglátjuk. Mi-2-es még jöhetne. Na jók legyetek, minden jót, erőt-egészséget, üdv!

Kedves jó reggelt és boldog 2013-at mindenkinek! Amit írtam, hogy egy kis szünet jön, komolyan is gondoltam, de majd csak 7.-étől pihenünk, addig kiszórom, ami még maradt tavalyról... Elsőre azt találtam ki, csinálok egy összegzést 2012-ről, szigorúan persze kisautós szemszögből, mégpedig a saját, 2012-es beszerzéseim közül szemezgetve. (szubjektívebb válogatás ez, mint tegnap a szomszédban.) Mit ne mondjak, nem volt túl nehéz dolgom, mert bár sok (280) poszt született tavaly a szirszarjaimon, de csak kisebb részük volt kisautós. Ez van. 10 kedvencet összevadászni azért melós volt, főleg hogy arra is figyeltem, hogy a MB és a HW lehetőleg egyenlő arányban képviseltesse magát a listán, így lett az arányuk 4-4, míg 1-1 más is felkerült. Ha erre nem figyelek, bizony erősen a HW felé billent volna a képzeletbeli mérleg képzeletbeli nyelve. És viszonylag beszédes szám az is, hogy a Hot Wheels 4 darabja mind új, a Matchbox 4 darabja mind régi - ez persze nem csak azt jelenti, hogy a MB nem vagy sajnos csak ritkán hoz ki klassz új darabokat, hanem azt is, hogy a régebbi HW-ekre nem vagyok úgy ráállva. Haladjunk!

10. helyezett: Subaru Impreza WRX

Annyira szeretem a Subarukat, hogy igyekszem lehetőség szerint az összes MB-méretű típusát beszerezni - és ebben kiváló partner lett a Hot Wheels, mert kihozta ezt a gömbölyűt is, ráadásul bordóban és fehérben is hozzáférhető már. Egyszer majd igaziban is szeretnék ilyet. Vagy másmilyet. Reálisan valami legrégebbi Legacyt vagy Forestert.

9. helyezett: Ford Mustang Boss

Ezt bár új Hot Wheels-ként mutattam be, illetve került most is a listára, de tudjuk, írtam, hogy ez egy régebbi casting, csak újra kihozták. Szerencsére. Jól kidolgozott, jó méretű, jó arányú kisautó lett, és a színe is vadállat.

8. helyezett: Volkswagen Bogár Cabrio

Nem túl gyakori vendég a blogon a Tomica, és sajnos még ritkább, amikor egy régebbi fajtát sikerül bemutatnom. Üdítő kivételnek számított így ez a Bogár Cabrio, amit tavaly februárban mutattam, azóta is kitüntetett helye van a polcon, nagy becsben tartott kisautó a gyűjteményemben. És olyan szép...

7. helyezett: Mercury Commuter

Az októberi börzén szereztem a lista 7. helyét megszerző kombi Mercuryt, az elődjét, a rendőrségi, vastagkerekűt pedig eladtam, mert nekem ez kellett. Gyerekkoromban nem volt meg, egyszerűen csak vágytam rá, mert csak. A csomagtartóból kifigyelő blökik miatt talán.

6. helyezett: KITT

Áradoztam már egy pár sort itt a Hot Wheels filmes autóiról, ezek közül volt a tavalyi év nagy dobása K.I.T.T. Mint látjátok, egész jól mutat a sorban, amihez még a Mystery Machine-t lehetne beállítani, de ahogy Joe is mindig elsóhajtozza, a Mad Max-járgányok hiánya szinte már fáj...

5. helyezett: Ford Zodiac

Ezt a szép régi Matchboxot nem olyan régen mutattam, még biztosan emlékeztek. Ez sem volt meg gyerekkoromban, akkoriban nem is ismertem, így nem is vágytam rá - ellenben felnőttfejjel, miután elkapott a gépszíj, már nem hagyhattam ki. Sokáig kerestem, de végül szerencsére meglett, nagyon öröltem, és azóta is örülök neki.

4. helyezett: Ford Ranger

 Teljesen más típusú volt a sárga Ford esetében a motiváció, ez ugyanis egy klasszikus kedvenc! A mechanikus forgató-funkciója soha nem volt a szívem csücske, de felnőtt fejjel már megtanultam értékelni az ilyen nüanszokat - ez a kisautó úgy tökéletes, ahogy van. A korra jellemző relikvia, jól mutatja, mit gondolt akkoriban a MB arról, mi kell a fiúgyerekeknek a jó játékhoz.

3. helyezett: BMW 2002

 A kis BMW szerintem 2012-ben mindenkinek elrabolta a szívét, annyira jól eltalált kisautó lett, hogy csak na. A túlzásai ellenére. A kifestetlen front ellenére. Minden ellenére. Még sok ilyet kellene kihozniuk, a lehetőségek tárháza végtelen!

2. helyezett: MG 1100

 Az MG szinte mindenben szöges ellentéte a narancs BMW-nek, amely mögötte végzett a listán, mégis csak egy hely a különbség kettejük között. Ez a szép az ilyen szubjektív listákban ;) Kommersz utcai autó, Átlag János vezeti, még felesége sincs, csak egy kutyája, de az is inkább kifelé néz, mintsem hogy Jánossal kelljen egy levegőt szívnia. Szar élet, szar autó - de kicsiben egy műremek!

1. helyezett: Saab 900 Turbo

Tényleg nem azért a Saab nyert, mert a legnagyobb. Hanem mert annyira tökéletes játék. Tologatni való, de jól felismerhető és részletes. Igénytelen, de mégis szemmel láthatóan odafigyeléssel összerakott. Örök kedvenc. Remélem, 2013-ban találok még hozzá háromajtóst és kombi Mercit... Legyen szerencsés évetek 2013-ban!

A mai különleges nap, és nem csak azért, mert az év utolsója, hanem azért is, mert sikerült megtalálnom azt a reklámot, amire talán a legbüszkébb vagyok. Még a 2000-es évek legelején készült a DDB-nél, amikor ott dolgoztam, és két érdekessége van: az egyik, hogy nem ez volt a hivatalos, tévébe adott verzió, az ennél egy sokkal kommerszebb darab volt, ennek kvázi az előzménye, arról szólt, hogy egy fiatal pár vidáman abba az étterembe megy be, ami előtt az (akkor) új Volkswagen Polo áll, mert az biztos jó döntés. A reklámot leforgattuk, ügyfél szerette, pipa. De a kreatív kollégák (és most jön a második érdekesség, ugyanis 10 év után a mostani munkahelyemen megint velük dolgozom együtt) ott a forgatás helyszínén (Liszt Ferenc tér) kitalálták, hogy csinálnak egy "folytatást", ami szerintük - és szerintem is - sokkal jobb az eredetileg elfogadott történetnél, és persze el is mondja ugyanazt, csak kevésbé szájbarágósan. Íme:

Hogy tetszik? (Mindenesetre BÚÉK!!!)

Az új Dodge Viper SRT bemutatója kapcsán a legemlékezetesebb eset talán az volt, amikor a Hot Wheels-verzió fotói (sőt talán inkább a csomagolásra szánt képek) előbb kikerültek, mint az igazi autó képei. Lett is ebből kisebbfajta vihar a biliben, de szerintem a Mattel és a Dodge is jól járt a nem várt hírveréssel. Az eddig megjelent gyártói és formai változatokban már mutogattam a korábbi generációkat, de nem mehettem el a legújabb mellett, íme:

Teljesen rendben van szerintem. És ahogy a minap mutatott Barracuda esetében zavar a nagyobb hátsó kerék, ennél egyáltalán nem. A színválasztás - az első gyári fotók fényében - érthető, ugyanakkor nem egészen sikerült hozni a gyári fényezés selymességét, amiért egy picit kár. Az első lámpák festettek, de kihagyták a ledsor-ziccert, hátul viszont jóval sivárabb a helyzet. Tükröket sem tettek rá, de valahol ez érthető, a sidepipe-ok elnagyoltsága és az oldalsó kisablakok nem élethű alakja viszont nehezebben megbocsátható. Jórészt most csak negatívumokat írtam, ennek ellenére még egyszer mondom, tetszik, klassz az összhatás, nem bántam meg, hogy beruháztam rá, ráadásul így karácsony előtt sok helyen akciós minden játék, ezt is valami baráti 400 forintért sikerült beszereznem...

Ez volt idén az utolsó vasárnap, és az utolsó előtti poszt, holnap még jövök, aztán egy kis szünet, stay tuned!

Sosem merül ki az amerikai izomautó-adatbázis, mindig lesz olyan, amit még nem dolgozott fel a Hot Wheels. A végtelen lista viszont időnként csökken eggyel, ezúttal a kihúzható modell az 1968-as Plymouth Barracuda Formula S. Mutattam már itt hasonlót, így modelltörténettel nem kell bajlódnom, elég az hozzá, hogy a Formula S-opciót, ami gyak. egy emelt felszereltségi szint volt, még az előző, első generációhoz találták ki 1965-ben, és a következőket tartalmazta: Commando V8-as motor, komolyabb (sport-)felfüggesztés, nagyobb kerekek, speciális embléma, tárcsafékek és légkondi.

Amikor az ember már kezdené azt hinni, hogy a Hot Wheels lassan leszokik a hátsó kerekek megalomán túlméretezéséről, hiszen néhány modell az utóbbi időben elaltatta a gyanakvást, akkor kimondottan rosszul tud esni, hogy nem így van, azok a szabályt erősítő kivételek. (Megjegyzem, a holnap bemutatásra kerülő HW kisautón is nagyobbak a hátsó kerekek az elsőknél, de majd meglátjátok, ott nem fáj ennyire.) Nem fogok nekiállni faragni, öreg vagyok már ehhez, de remélem, odaát is érződik a sorok közé rejtett összehúzott szemöldök. Úgy egyébként tetszik, bár nem vitték túlzásba a részletezést. A dekoráció visszafogottságában szerintem abszolút szerencsés, és a lila szín sem idegen az autótól. A metál csillogása egy picit azért túl lett lőve, de vegyük ezt egy felújított, drag-esített darabnak, és akkor mindjárt rendben is vagyunk. Vagy adjuk át kezelésre Andrisnak vagy porschénak, és nézzünk majd eltátott szájjal! ;)

Ötletnek mindjárt itt van ez a szép piros... Jó hétvégét!

December 28-ára egy újabb Toyota Corolla AE86-os jutott. A Tomica-változatot már mutattam, egy másikat, ami kicsit nagyobb, "vezettem" is, a premier HW-ről viszont csak érintőlegesen esett szó vagy kép, így most a recolort (HW City 2013) megmutatom rendesen:

Ahogy a témában mutogatott társain, ezen is jelen van a JNC (Japanese Nostalgic Car) logója, de e mellé társították még a JCCS (Japanese Classic Car Show) plecsnijét is, ezúttal mindkettő a motorháztetőn kapott helyet. 

Egy klassz VW busz a Pastrami színeiben:

Az ebéd is finom volt.

Akik jártak a börzéken az asztalomnál, láthatták, hogy tudatosan elkezdtem leépítgetni az 1:24-es szekciót, pár kivétellel eladogattam a Burago- és Polistil modelljeimet, de még az 1:43-asok jó részét is. Feltűnnek azonban itt-ott olyan darabok, amik iránt ennek ellenére elfog a vágy, ma is egy ilyet mutatok.

Eszik vagy isszák? 1979-ben jelent meg a Golf Gti, a hot hatch-ek őse a "nagy" ralisportban - de érdekes módon nem is a Golf volt az első, amely a Gti jelölést viselte, hanem a Peugeot 205, maga a rövidítés is francia eredetű: Grand Tourisme Injection (sőt); mellesleg nem is a Golf Gti volt az első hot hatch, hanem inkább a Peugeot 104ZS és mondjuk az R5 Alpine, de ami még furább, hogy a típust sem a németek vezették be e területre, hanem (már megint) a franciák! És nem is igen tudták tartani a lépést a 205-össel. In performance the Golf struggled to keep up at least with the Renault R5 Alpine. 1977-ben egy kis privát csapat már indult vele a német bajnokságon, de a WRC-ben csak két évvel később tűnt fel, Monte Carlóban, Jean-Luc Therrier-vel a volán mögött. Sikertelennek azért nem volt mondható, legalábbis saját kategóriájában, de legjobban mégis az A-csoportban teljesített a svéd Kalle Grundel alatt. Majd őt Kenneth Eriksson követte, neki is jól ment a fronthajtású Golffal... Az Egyest a 4x4 Supercharged Rallye Golf G60 váltotta, de az már csúnyán lebőgött, majd jöttek még az S1600-as, ill. S2000-es Polók, majd megannyi kitcar a Hármasból és Négyesből, de lényegében belátható, hogy nem a rallye az, ami miatt annyian szeretjük a Golfot.

A képeken is látható festést a Burago nem vette át az (állítólag) 1983-ban készült modellhez, ellentétben a Tamiyával, amiből egy oridzsi (1978-as, nem 2002-es re-release), összerakatlan doboz nem ritkán 1000 dollárokért cserél gazdát az ebayen, hanem egy ezüst-piros kombót alkotott, de szerintem nem rossz ez így sem. Feketében is kihozták egyébként. Hozza egyébként a szokásos Burago-szintet, jók az arányok (amiket ugye a MB körüli méretarányban gyakran erősen hiányolunk), de a kerekek lehetnének egy kicsit nagyobbak. Az ajtók nyílnak, a beltér elmegy, az alján ott a Made in Italy felirat, mi kell még? Nagyban sem rossz, de mutatom kicsiben:

És akkor pár kép a keretesben ismertetett Group 2-es versenyautóról, a másodikról direkt nem croppoltam le a forrást, a többi is onnan van, csak hogy ne érje szó a ház elejét...

A sok spoiler nélkül egyébként valahogy így néz ki egy szép Mk1-es Gti:

Ezüstben meg így:

Ha ez sem elég, javaslom, nézzétek végig a Golf-találkozó képeit Andristól itt! Azoknak pedig, akik inkább az RC iránt vonzódnak, ide érdemes ellátogatniuk... A legjobbakat!

Én is kellemes ünnepet kívánok, de 31-éig még lesz itt pár poszt, így BUÉ még nem.

Még nem késő, ha nem találnátok a tavalyi díszeket, tessék saját karidíszeket gyártani! Gyorsan.

A témában ez lesz az utolsó poszt, legalábbis a mostani eresztésből. Ez megint Majorette, viszont itt komoly gondot okozott a beazonosítás, annyira, hogy nem is sikerült: ugyanúgy lehet MACK, Pierce, MAN, mint Oshkosh, de a legvalószínűbb, hogy egy fiktív tűzoltóval állunk szemben. Vagy oldalt. (Jut eszembe, ha valami, akkor talán ez hasonlít rá a leginkább - mármint a bal oldali. Kovátch Kft., hehe...) Ami biztos, hogy ez is jó nagy, és szintén 1:47-es jelzést visel a fém alján. Pár kiegészítő már ugyan hiányzik róla, de amennyire láttam, a srácok ezt tologatták a legnagyobb kedvvel a játszóházban. A tetején valaha egy szebb időket látott létra lehetett, ma már csak ennek a forgó konzolja található meg ott, illetve jó pár kopást is beszerzett a kis tűzoltó, de masszív fém az egész, ez is jól bírja:

Itt már egy másik fajta kereket találunk az autó alatt, de ennél izgalmasabb, hogy a fehér fedelekkel ellátott kis tárolók kinyithatók, ami jó kis plusz feature a gyerekek számára. A játékautó népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezt a négy képet is épp hogy csak el tudtam készíteni, már vitték is, rohantak vele, de a blog kedvéért mindent, dacoltam a görbülő gyerekszájakkal, nem engedtem a negyvennyolcból.

Azt tudjuk, honnan ered ez a mondás? Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése, illetve az azt követő megtorlások, majd restauráció miatt összesen 12 évig szünetelt az országgyűlés, és csak 1861-ben került újbóli összehívásra, a Ferenc József által kibocsátott Februári pátensében leírtak, valamint az 1848. évi V. törvénycikk alapján. Az 1859-es Piemont elleni vereség után Ferenc József számára ugyanis világossá vált a Habsburg Birodalom modernizálásának szükségessége. 1860 októberében az uralkodó kiadta az abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző Októberi Diplomát, majd 1861 februárjában a centralisztikus Februári Pátenst. A császár e dokumentumok elfogadtatása érdekében 1861. április 6-ára Budára összehívta az országgyűlést. Az országgyűlés mindkét dokumentumot egységesen elutasította. Tagjai között ugyanakkor vita alakult ki arról a kérdésről, hogy az uralkodónak szánt választ a hagyományos felirati formában véglegesítsék, vagy - arra való hivatkozással, hogy az ország törvényei szerint Ferenc József hivatalosan nem Magyarország királya - ünnepélyes határozat meghozatala után az országgyűlés mondja ki a maga feloszlatását. Az előbbi nézetet a Deák Ferenc vezette Felirati Párt, míg az utóbbit a Teleki László vezette Határozati Párt képviselte. A Ferenc Józsefnek adandó válaszról tartott vita előestéjén Teleki öngyilkosságot követett el, így az aznapi ülést elnapolták. A megismételt ülésen Deák mint Pest belvárosának követe, egész tekintélyével a felirat mellett nyilatkozott. Felirati beszéde és javaslata, az egyik leghatalmasabb alkotása, 1861. május 13-án hangzott el. E hatására végül 155-152-es szavazati aránnyal a felirat mellett döntött az országgyűlés. Ugyanakkor még Deák mérsékletessége sem tudott igazi eredményt elérni, mert Anton von Schmerling Bécsben a feliratot elfogadhatatlannak találta és az ország jogait erősen korlátozó királyi leiratot próbált keresztülvinni július 21-én. Erre az országgyűlés Deák vezetésével augusztus 8-án új felirattal válaszolt, melyet egyhangúlag fogadtak el. Az uralkodó ezek hatására feloszlatta az országgyűlést és 1865-ig nem is hívta össze - kezdetét vette a birodalmi kancellárrá kinevezett Schmerling nevével fémjelzett provizórium. Tehát a mondás Teleki László, illetve a Felirati Párt nevéhez fűződik, akik ugye az 1848-as vívmányok teljes visszaállítása mellett törtek pálcát, akik nem kívántak engedni a forradalom örökségéből.

Na, most egy darabig nem lesz új poszt, tehát kellemetes ünnepeket mindenkinek, karácsony ON!

Ezek szerint elmaradt. Akkor ma egy szintén Majorette, de már 1:47-es méretarányú Kenworth rendőrségi vontatójármű következik, az élet ugyebár nem áll meg, főleg egy ilyen nagy népszerűségnek örvendő, világvégét is túlélt blogon! Első ránézésre Matchboxnak néztem, de akkor még csak az orra lógott ki az egyik nagy rózsaszín játékosdobozból, de kézbe fogva világossá vált, hogy ez nem az. Másrészt az Peterbilt, de ez most mindegy. Ilyen:

A színezés, a hétágú csillag, a 911, illetve a HIGHWAY PATROL felirat kétséget sem hagy, miféle járművel van itt dolgunk, ez bizony egy rendőrségi munkagép, az amerikai autópályákon palacsintává lapult szerencsétlenek autóroncsainak minél gyorsabb eltávolítását szolgálja. Nem csak a felnyitható motorháztető révén mondható játékra remekül alkalmasnak a kisautó, ami ugye nem is annyira kicsi, de a vontatórész is tekerhető, emelhető, forgatható, kihúzható. Csoda, hogy megvan egyébként, az egyik kémény már nem járt ilyen jól... Hátul a fehér műanyag rész elég elnagyolt, de szerintem a várgesztesi játszóház közönsége ezt nem nagyon kéri számon.  Mint ahogy azt sem, hogy ugyanolyan kerekeken fut, mint a tegnapi mentő. Elég előkelő helyen szerepelt ez a darab a népszerűségi listán, de a nyertes csak holnap következik ;)

Ha most olvassátok a posztot, az két dolgot jelenthet: vagy elmarad a világvége, vagy pedig csak délután lesz. Utóbbi esetben témába vágó a mai delikvens, egy tűzoltó-mentő Ford, azon belül is valószínűleg egy negyedik generációs E-450-es, amit esetünkben a Majorette készített el 1:43-as méretben. Hasonlóan a tegnapi Mercikhez ez is egy pettyet már megviselt, de még bírja - ami valószínűleg a masszív építésnek is köszönhető, fém ugyanis az alja, és elég jól össze lett rakva annak idején:

A vezetőfülke is fémből készült, a "doboz" azonban már műanyag, de szintén valami jófajta. A kerekek egy kicsit túlméretezettek, viszont a részletekkel itt nem bántak jól, alig van rajta ez-az. A fényhíd az oldalsó megkülönböztető/figyelemfelhívó lámpák műanyagából nő ki előrefelé, ami elég furcsa megoldás, de legalább van, egy fiúgyereknek ez fontos kiegészítő, tehát lényeges, hogy meglegyen. Valószínűleg sokat piszkálták mocskos kis gyerekmancsok, ugyanis már erősen lifeg, gondolom, gyárilag ez még fix volt. De maga a kisautó még jól egyben van, gurul is, minden extrát (brümmögés, vijjúzás) pedig már a gyerekre bíztak. (Az utolsó képen egy erősen (de nem szakszerűen) ültetett Burago Cayenne szerepel még, de csak azért, hogy lássátok, mekkora a mentő. Megnyugtatásul közlöm, holnap nem az lesz a téma!) Szép pénteket!

Ahogy írtam, érdekességképp mutatok pár játszóházi találatot. Nem meglepő módon a közösbe bedobott játékok, kisautók nagyobbik hányada a szóra sem érdemes filléres szar kategóriát képviselik, de miközben a kölkök épp az ugrálóasztalon izzadták magukat széjjel, nekem megakadt a szemem pár érdekességen. Ebből mutatok ma és még  két posztban egy párat. Ma két Dickie gyártmányú Mercedes versenykamiont 1:43-as méretarányban:

Mindkettő lendkerekes játék, az egyik egy kicsit kattogva üzemel, de ez nyilván az igénybevétel miatt van így, azért ezek itt napi több órában be vannak fogva, és ezek a darabok még viszonylag istenesen bírják a gyűrődést. Feltételezem, hogy a Dickie célja nem a messzemenő élethűség volt a gyártáskor, ennek ellenére mindkét vontató élethűnek mondható, de legalábbis jól felismerhetők - az Actrost mintázzák. Ez azért érdekes, mert a versenypályákon Actrosok nem nagyon voltak, ott a Mercedes az Axort nyomatta. Lehet, hogy nem is versenyzők ezek valójában, hanem inkább csak a csapat kamionjai? De mivel pótkocsi egyikhez sem jár, elbizonytalanodtam... (Ha holnap mégsem maradna el a világvége, akkor köszönet mindenkinek, hogy olvasott, sok szerencsét!)

A barcelonai fotók után már sikerült egy hazait is lekapni:

A rendszáma még mondjuk spanyol... (Kicsit csalóka ez a 'sikerült', mert valójában a Seatos ügyfelünkkel ebédeltünk egyet a Pata Negrában, és ők érkeztek ezzel a fehér autóval, szóval igazán nem volt bonyolult.)

Tulajdonképpen semmi különös a mai találat, de annyiban mégis érdekes, hogy most, amikor írom a posztot, a képen látható Skoda Octavia 1.4 TSI bicskakulcsa itt lapul a zsebemben:

Az autót ezúttal is a PoHu bocsátotta rendelkezésemre - mert kértem ;) Úgy alakult, hogy szerencsénk volt a kiscsaláddal Várgesztesre látogatni egy hideg hétvégére a hónap elején, és úgy voltam vele, hogy ha már megyünk, menjünk stílusosan! (Így nem volt túl nagy truváj lefényképezni sem.) Ez is nagyon tetszett, bár egy fokkal kevésbé felszerelt darab jutott, mint a múltkor, nem volt benne például tempomat, az ülésfűtés azonban benne volt, aminek nagyon örültem, örültünk. Dinamikában, karakterben nem nagyon éreztem különbséget a múltkori 1.2-eshez képest, de annak szerintem az ülései kényelmesebbek voltak, ezt elöl combnál többször is szűknek éreztem, annál nem rémlik, hogy ilyesmi érzésem lett volna - és nem a kabát miatt, ez biztos. Cserébe ez többet fogyasztott, igaz, hidegebb is volt végig vagy 30 fokkal... A várgesztesi játszóházban kandikamerázott kisautókról a következő kisautós posztokban számolok be, addig is legyetek jók!

Bejön? Bejön.

Nem egyszerű feladvány a poszt címe, nekem se menne kapásból, de itt a megoldás. Sebulba fogatáról van szó, szülinapomra többek között ennek egy aranyos (a szó szoros értelmében) kis legós megvalósítását kaptam ajándékba. Itt egy nagyobbacska kép a fogat cseppet sem jó fej hajtójáról:

Legóban nagyon jól sikerült a lekicsinyítés:

A fogat ekkorában már jól részletszegényebb, de ez a méretarány sajátja, a kis dioráma egymáshoz képest sem arányos, a fogaton a kis szürke pötty hátul az, ami a hajtót jelzi - érdemes összemérni egyébként Anakin fogatával (a képen a hozzánk közelebb eső), nem egy kis darabról van szó:

A léptékek még jobban eltávolodnak egymástól, ha megnézzük a készlethez járó Tatuint is, amiről további infók a felső, filmből kivett képre kattintva jönnek elő, angolul:

Tényleg nagyon klassz a kis szett, de a legnagyobb ereje szerintem a minifig, aztán a bolygó (adtak hozzá egy kics talpazatot, illetve egy felülre tehető "akasztós" elemet is, fellógatáshoz), és csak végül a fogat. Ez utóbbiban számos olyan elem szerepel, amiket én korábban még egy másik készletben sem láttam, bár azért annyira nyilván nem speciálisak, hogy exkluzívnak mondhassuk. Pár további bolygós SW-készlet errefelé. Az Erő legyen veletek vasárnap is!

Igazából nem mondhatom, hogy árgus szemekkel figyelném a különböző új modellek megjelenését bármelyik gyártó tekintetében, így gyakran előfordul az, ami most legutóbb is, hogy csak egy üzletben szembesülök valamelyikükkel. Most legutóbb például egy Hot Wheels Mercury Cyclone keveredett elém, ami így meg is lepett rendesen. Hát ez meg mi? Nem mondom, hogy a név ismeretlennek tűnt, szerepelt ugyanis már itt a blogon egy hasonló modell, de az egyrészt egy egy évvel későbbi darab volt, másrészt nem mainline. Mini modellismertető: A Ford Motor Company Mercury-divíziója által gyártott Cyclone 1964-től 1971-ig létezett, azaz jórészt a muscle car-érában. Eredetileg a Comet nevű modell sportosabb felszereltségű verzióját hívták így, de mint annyiszor (épp most legutóbb pl. a Volkswagen Passat CC, illetve Volkswagen CC esetében), itt is az történt, hogy a Cyclone önálló modellé lépett előre - 68-ban. Aztán 1971-ben a Mercury Montego nevű modellbe integrálták. Hát hirtelen ennyit akartam erről írni, aki szeretne egy kicsit jobban elmerülni a köbcentikben, lóerőkben, vagy hogy mi van a ruha alatt, annak jó szörfölést, mindenki másnak következzenek a képek a kicsiről:

Aztán itt van még két kép a másik, (a valóságban) egy évvel későbbi, klassz versenyfestéssel készült, némileg igényesebb kivitelű (igazi fém alj, gumikerék, emlékeztek?), de persze jóval drágább (na, erre viszont én emlékszem) Cyclone-nal együtt is:

Jól áll neki a narancs szín akkor is, ha egyedül van, és akkor is, ha a zölddel együtt szerepel - és ezzel nincs ám egyedül. Az alja persze műanyag, és mivel mind a front (a jellemző Mercury-domborítással a hűtőrács középső szakaszán), mind a hátulsó-alsó rész ugyanebből építkezik, a lámpafestéseket okosan megspórolhatták. Nem baj. Az pedig végképp nem baj, hogy négy egyforma kereket kapott (lásd még). A versenycsík az oldalán és a motorháztetőn autentikus, és jól is néz ki. Összességében szerintem nagyon jól sikerült darab, HW-szinten gyakorlatilag hibátlan, szerettem fotózni is:

Végezetül azt még elárulom, minek a rövidítése a CJ: Cobra Jet. Hiszen azért szegről-végről egy Fordról beszélünk...

Mindenkinek kellemes pénteket kívánok!

Tessék megnézni, meghallgatni, sírni...! '75, atyaúristen!!! Mi volt itt akkor? Basszus, nem most kell elmenni. Akkor kellett volna.

Már megint sikerült lekapnom az exemet, ezúttal a Kolosy téren:

Jó bőrben van még most is... (A képek minőségéért bocs, ennyit tud a régi Nokiám.)

Olyasmi, mint a mai dátum, egy darabig (értsd: közel ezer évig) nem lesz újra... Csak mondom.

Hosszú szenvedés után néhaivá vált a zénégytelenségem, a Matchbox már itthon is hozzáférhető viszonylag friss hullámában kijött ugyanis egy szép fekete darab, így most már nálam is ott figyel egy MB BMW Z4. Roadster. Halleluja. Modelltörténet egy mondatban: a BMW Z3-ast leváltó  dán Anders Warming tervezte, klasszikus elrendezésű (azaz motor elöl, hajtás hátul), 2-2.2-2.5-3 literes benzines motorokkal szerelt új modell gyártása 2002-ben kezdődött Amerikában, egyből elnyerve az Automobile Magazine "Az Év Formaterve" díjat, és egészen 2008-ig folyt, kisebb módosításokkal. Mutatom máris kicsiben:

Szépen kifestették a részleteket, ezt meg kell hagyni! A csodásan csillogó fekete fényezés is telitalálat, a felnik pedig szintén jól állnak neki. A beltér színe is tetszik, a kidolgozottság rendben, bár a kormány egy kicsit lefittyedt. Egyedül a bukókeretek elnagyoltsága nem szimpatikus, de a pozitívumok feledtetik. Sajnos a szélvédő az én példányomon az egyik sarkában jobban behajlik, mint a másikban, ez az ára az elegáns kialakításnak, remélem, egyszer majd kirúgja magát. El nem tudom, mennyire örülök, hogy egy ilyen visszafogott festéssel hozta ki a Z4-est a Matchbox, mostanában azért sok gusztustalanságot elkövettek dekoráció címén... A kivétel erősíti a szabályt, szerencsére. Na kellemes hetet kívánok! Már nincs sok hátra.

A német vonalon maradva ma egy Porsche Cayenne jön, egy Dickie/Welly-felmenőkkel rendelkező Majorette. Azért pároztatás, mert megvan hozzá a kiváló Realtoy Cayenne is, amit valami miatt - és ez a valami talán a linkelt Memories-poszt - még nem mutattam itt a szirszarjaimon. (Ami kimaradt: a Majorette X6-ossal is tanulságos lett volna egy közös kép, ez az új szerzemény ugyanis igen kicsi lett.) Oké, ez már nem saját fejlesztés, így nem meglepő módon nyomát sem találjuk a jól megszokott Majorette-kerekeknek és -felfüggesztésnek:

Mutatom még gyorsan a bevezetőben említett Realtoy-tesóval:

Emellett további összehasonlító képek itt, itt és itt. Azt kell mondjam, ennek (mármint a méretbeli alulmaradás) ellenére nem rossz! Még így is jól illik a kisautóim nagy átlagához, a hivatkozott X6-os inkább az, amelyik felfelé kilóg egy kicsit, szóval nincs baj. Ugyanott (fóti Cora Auchan) volt még új Beetle RS és valami szintén morcosított Citroen C2, de azok nem kellettek. Ezt azért vettem végül meg, mert ugye a Realtoy már megvolt, és egyébként érdekelt is, milyen egy új hullámos Majorette. Hát, annak ellenére, hogy nem gáz, az old school jobban bejött... Kicsit olcsóság-feeling, de hát erre tart a világ, de van benne egy adag "makettség" is, ezek a kerekek nem fogják bírni a tologatást, az sicher. Mondjuk, nálam ez a veszély nem is igen fenyegeti a Porschét. (A jobb első lámpa alatti kis basznak meg utánanézek, hogy mi az isten az, sorja vagy nemtommi, de zavaró, kár, hogy csak utólag vettem észre, de lustaság okán marad.) Jók legyetek!