Szerintem nem panaszkodhatunk a Hot Wheels 2019-es felhozatalára, egy újabb remekül sikerült kisautóval jövök ma tőlük, egy 1971-től 85-ig lényegében változatlan formában gyártott Land Roverrel. Mármint a kicsinyített másával:

A kisautóról itt van minden, amit tudni érdemes, de van még egy remek linkem, ez saját, a kb. egy évvel ezelőtt posztolt legutóbbi HW Landyhez. Tetszik ez a kivitel, vagányak ezek a brutális off-road kerekek alatta, jók a kocsi arányai, annyi részletet festettek ki rajta, amennyit minimálisan illik, és a platóra is jutott egy kis cucc, szóval szép munka, a fehér tető szélén látható kis festékhiba ellenére is. Jó lenne még beszerezni a közeljövőben a MB friss megoldását is a témában. Az mondjuk nem platós.

Természetesen vettem tartalékot is... ;)

Májusban három hetet töltött a mocim a szerelőnél, no nem azért, mert ennyi vagy ilyen súlyos baja lett volna, hanem inkább csak el voltak havazva, illetve lassan érkezett meg az alkatrész. Legalábbis ezt mondták. Igazándiból a megvásárlása óta (azaz kb. kerek egy éve) terveztem, hogy elviszem átnézetni, illetve apróságokat megcsináltatni rajta, és persze amit már írtam is korábban, egy lánccsere is szükségessé vált, szóval tervezett látogatás volt. Csak én rövidebbre terveztem. Mindenesetre megcsinálták a szokásos szezon előtti (valójában inkább alatti) karbantartást, olajcserét, cserélni kellett a kuplungkart és a kormánycsapágyat is a lánc és lánckerék mellett, mindenféle tömítéseket, volt egy kis karburátorállítás is, úgyhogy most jobb a motor, mint új korában. Mutatom a szép új láncot, amíg nem túl retkes:

Minden perc élvezet ezen a kis Yamahán, nagyon élem továbbra is...!

Kettőt is mutatok a mai posztban, a Hot Wheels 1932-es verzióját, amely egy kb. 20 éve létező casting, illetve egy Matchboxot, ami egy 1935-ös pickupot mintáz, viszont csak idén mutatták be. Egyik sem tartozik az úgymond gyűjtői profilomba (többek között ezért nem is láthattatok eddig a blogon HW Bone Shakert), de ezt már a 33-as Plymouth kapcsán is megjegyeztem, viszont ez a kettő valahogy mégis megtetszett, különösen úgy, hogy pár nap eltéréssel szereztem őket be itthon valami üzletben. Legyenek meg, abból baj nem lehet. Kezdjük az elsővel:

Viszonylag hamar eszembe jutott, hol is láttam én már ezt a kocsit sárgában:

Hát az American Graffitiben! Persze ha az ember utánanéz, könnyen rájöhet, hogy ez nem ugyanaz, még ha az évjárat stimmel is. Mindenesetre a külön sárvédős autókból fel vagyok mentve, nekem ezek mind ugyanolyanok, elnézegetem őket, de otthonra egyik sem kéne. Maximum kicsiben:

Ez a HW casting nem új, 20 éves is elmúlt, viszont a szín igen, és az egyből megfogott. A fekete autó oldalán látható dekoráció színe klasszul visszaköszön a vasfelnis kerekeken, így ellensúlyozva valamelyest a csupaszt motornak köszönhető nyers összhatást, ennél már csak akkor lenne vadabb, ha a motor és a hűtőrács nem krómozott, hanem mondjuk az is matt fekete lenne. De mondom, így is bejön. Az alábbi Matchbox már nélkülözi a gazdag krómozást, ami nem is meglepő, ha az oldalára kitalált építőcég képzeletbeli tagjaként tekintünk a kisautóra, azaz egy munkaeszközként. Bár nehéz elképzelni, hogy valaki tényleg egy ilyen jellegű járgánnyal bonyolítsa az egy építkezésen előforduló kisebb-nagyobb szállítmányozási feladatokat, de ne legyünk földhöz ragadtak, miért is ne?

Nagyvonalúan elhagyták a kisautótól a hátralátási segédleteket, nem csak a külső visszapillantók hiányoznak a kocsiról, hanem a fülkeablak is, de így legalább nem kell látni, ha lepotyog a rakomány, majd úgyis dudálnak... A matt zöld szín telitalálat, az egyéb szürkékkel is jól működik, és hozzájuk a sárga(-fehér) dekoráció szintén remek választás. Külön jópofa a az ajtókra elhelyezett NOT FOR HIRE felirat, ezeket mindig szeretem, olyan életszagúvá teszik a megvalósítást az ilyen kis ötletek. Igaziban valahogy így néz ki egy ilyen choppolt tetejű Ford:

Esetleg még megmutatnám azt a kisautót, ami valamelyest témába vág, bár nem hot rod, hanem egy gasser, ráadásul nem is az enyém, hanem Milán fiamé, és ez persze látszik is rajta:

Régebben írtam, hogy ő az arany meg króm autókért van oda, úgyhogy a fenti példány eklatáns példa az ő ízlésére, de hát nem vagyunk egyformák. Úgy egyébként ez a kisautó szerintem eléggé rendben van, ajándékba járt emlékeim szerint a Régióban 2-3 db HW vásárlása esetén, és adtak hozzá még egy versenylámpát is, műanyagból. Úgy gondolom, hogy ez a szekciója a gyűjteményemnek nem fog sűrűn bővülni, így szerintem a következő hot rodos posztig ne álljatok féllábon ;)

Május 23-án a DS-szalonban jártam az új DS3 Crossback nevű autó bemutatóján, ami szép és jó volt, finom volt a francia reggeli is, de a Citroen-szalonban található régi Traction Avant azért még mindig sokkal érdekesebb, mint szinte bármi az utolsó 25 évből...

Sajnos ezt nem lehetett tesztvezetni, de még megtapogatni, beülni sem. Kicsiben mutattam már többek között itt és itt, sőt itt is, ajándékba viszont emezt sikerült zsákmányolni a bemutatóról:

Ez a Norev kisautó is megvolt már, de így szépen becsomagolva az igazi.

Egy csomószor volt már szó a blogon Jeep-ről, össze is szedtem gyorsan ide egy kis ajánlót: Superlift, Leo, egyik Wrangler, másik Wrangler, Bruder, Wagoneer, Liberty, Jeep Truck, esetleg egy jó Ites, meg volt egy ilyen ökomenikus poszt is, több egyéb mellett. A mai téma egy 67-es Jeepster Commando, amelyet a Hot Wheels készített el nekünk kicsiben, és akasztott a hátuljára egy menő mocit is:

Motort szállító autók is voltak már errefelé többször, ezek közül az egyik kedvenc egyértelműen a Sunagon, a másik a Matchbox Holden, esetleg még a Dodge Rampage. De itt az az igazi truváj, hogy a motor is kapott tampózást, ami egyértelműen feldobja, kár, hogy ezt egy picit rontja a túloldali nézete, különösen a kerekek ilyetén leegyszerűsítése. A "hordozó" szerintem nagyon jól jól sikerült, kapott tetőcsomagtartót, elé szúrófényeket, az első lökösre meg csörlőt, illetve nagyon jól néznek ki ezek az új típusú terepjáró kerekek, szerintem nálam ilyet most láttok először. Belül sem lehet panasz a kidolgozásra, és a színválasztás is szerencsés - összességében egy nagyon jól sikerült kisautóról van szó, remélem, Nektek is bejön. 

Május 19., Budapest, útban a Váci úti börzére:

Annyira jól néz ki, már csak egy kis ültetés kéne neki.

A Hot Wheels új szerszámot készített a Nissan 300ZX modelljéhez, gondolom, ha a régivel hozták volna ki újra, az nem illett volna rendesen az utóbbi pár év során csúcsra futtatott japán autós vonulatba. Igazság szerint ráfért az előző szerszámra a nyugdíjazás, ez az új sokkal arányosabb, sokkal életszerűbb, még ha hordozza is a HW megszokott jellemzőit, de szerencsére visszafogottan. A jó tervezés miatt nincs szükség a részletek festésére, egyedül ugye a hátsó lámpát is magába foglaló egység az, ami viszont csak így, részletesen kifestve működik jól, de így tényleg nagyon ütős.

Az utolsó képen látható szerintem, hogy a trióból a fehér hozza legjobban az igazit, emellett a Matchbox kisautója is kicsit szétfolyósnak, kicsit bumfordinak tűnik, pedig hát az úgymond etalon volt számomra. Majd egyszer még szívesen bezsákolnám a Tomica Premium 300ZX-ét is ezek mellé, ha sikerül, szólok. Addig is minden jót!

Mondanám, ha így lenne, hogy fizetett poszt következik, de senki nem fizet nekem az ingyenreklámért, talán ezért is hívhatom ingyenreklámnak. Mindenesetre láttam egy tök jópofa járgányt nemrég, amit meg is mutatok Nektek:

Utánanéztem, mi ez, hát elektromos kerékpárnak hívják, de az összhatás inkább mégis egy kisebb motoré, nekem nagyon tetszett. Mondjuk miután láttam az árát, el is döntöttem, hogy ilyenem sem lesz egyhamar. De kéne.

Erős Pista:

Ilyenek mászkálnak Budapesten. Szlovák rendszámmal :D

Köszönjük, Emese!

Az előző posztokban mutatott két új Porsche után egy még újabb következik most, az utolsó léghajlító, azaz az utolsó léghűtéses 911-es, azaz egy mezei 993-as a Hot Wheels jóvoltából, elegáns fehér színben. Sok poszt volt már egyébként régebben is Porsche-témában, az egyik kedvencem ez volt, de belinkelem még a mai delikvens felvadított változatát is, csak úgy emlékeztetőül. 

Annak ellenére, hogy tényleg egy mezei kivitel, nekem nagyon bejön. A fehér háttéren elkövetett fotók mondjuk nem annyira segítenek, hogy a kisautó remek formája és arányai átjöjjenek, é valószínűleg igaziban sem ezt a színt választanám, mégis azt kell mondjam, hogy ez így, ebben a formában nagyon ütősre sikerült. Kifestették rajta a lámpákat, előre kapott egy emblémát, modern és visszafogott a felni, mármint ezen a szinten, így a Hot Wheels erre a Porschéra részemről megkapja a 10 pontot. Kíváncsian várom a folytatást, remélem, ebből is lesz egyszer rendőr...

A tavaly októberben tárgyalt Hot Wheels 71-es Porsche 911-es megkapta a - szerintem - lehető legjobb festést. Biztos valamiféle gyerekkorból megmaradt fétis, hogy a kisautókat legjobban rendőrfestéssel szeretem, sőt valszeg az egész kisautógyűjtés is ilyesmi, mindegy, de az egyik legjobb/legszebb német sportkocsi nem lehet ez alól kivétel. És ahogy a reklámban is hallottuk ezerszer, "így is lett":

A bal hátsó kisablak sorjáit, és a fehér alapszínhez képest fájóan hiányzó első lámpafestést leszámítva nekem ez így jó, ahogy van, még villogó sem kell a tetejére, és az én példányom egy pici hibája sem tűnt fel addig, amíg le nem fényképeztem, de bontatlanul van még két darab, így nem is igazán zavar. Ez most az egyik legújabb kedvencem.

Nagy várakozás előzte meg a Lamley-n már tavaly októberben belengetett terepes Porsche hazai megjelenését, és nem véletlenül: mindig nagy az izgalom, ha a Matchbox egy legendás autó kis másával jelentkezik, illetve hát ilyenkor mindenkinek azonnal kell belőle példány. Nekem is. Az április 7-i börzén jutottam hozzá végül, „természetesen” viszonteladótól, nekem nem volt olyan szerencsém, hogy üzletben, normál áron tudjam megvenni. Így viszont egyből hármat is behúztam, ki tudja, mit hoz a holnap. Mutatom is egyből, modelltörténettel most nem fárasztanám magunkat:

Kicsi lett, és talán a kelleténél egy fokkal keskenyebb is, de semmi zavaróra nem kell gondolni, összességében megfelelő a mérete. Az oldalsó dekorációk nekem bejönnek, az viszont, hogy az első és hátsó lámpákra nem jutott semennyi festék, nem beszélve a tetőcsomagtartóról, szerintem elég baj. Különösen annak a fényében, hogy a szintén csomagtartós Datsun esetében ezt meg tudták oldani, úgy-ahogy. A fehér felnik jól mutatnak a kocsi alatt, ez kötelező kör volt, a ködlámpák kialakítását viszont még reszelgethették volna egy kicsit. Írtam már máshol, hogy szeretem, amikor az alsó része az autónak anyagában is eltér a felsőtől, itt ezt igényesen sikerült megoldani, nem zavaróan nagyok a rések. Itt egy kis teaser egy elkövetkező Porschés poszthoz:

Kellemes hétvégét!

A Lurdy-házhoz mentünk egy gyors körre szociautókat nézni:

Utána játszótereztünk a legifjabbal.

Tavaly hozta ki az alábbi sort a Hot Wheels a detroiti "Big Three" tiszteletére, én meg beszereztem. A gumikerekes HW-sorok gyűjtését befejeztem, de ilyen "simák" jöhetnek továbbra is, különösen ilyen szép grafikával. A hatosfogatban megtalálható izomautók külön-külön már voltak a blogon, vagy legalábbis a nagyobb részük, a Boss Mustangról korábban írtakért ide kattintsatok, GTO-ért ide, ilyen évjáratú Novát még 2008-ban mutattam, de az olyan régen volt, hogy már én sem emlékszem, viszont március körül lett egy remek Gulf-festésű mainline darabom belőle, ami viszont meg még nem volt itt a blogon. Pár Challenger emitt szerepelt már (jut eszembe, a Vanishing Point-ban megismert fehéret ebből beszereztem nemrég Greenlight-ként, itt megnézhetitek, külön poszt nem lesz), Torino meg itt. De nézzétek csak meg egyben a hatot:

Visszafogott dekorációt kapott az összes, nem túl csicsásak a felnik sem, úgyhogy mondhatni, ízlésesen összeválogatott szett, ráadásul itthoni, bolti beszerzés, szóval csak ajánlani tudom a muszklik kedvelőinek. Igazam van?

Múlt hétvégi programajánló:

A Humvee volt a kedvencem, három is volt kint megfelelő legénységgel. Félixnek pedig a kosaras tűzoltó tetszett a legjobban. Le a kalappal a szervezőknek, tényleg minden kint volt, teljesen megtelt a Városliget kiállítókkal és látogatókkal is, egyedül az nem tetszett, hogy egy három és fél éves gyerekkel az igazi attrakciókhoz kivárandó félórás sorok kezelhetetlenek. Mármint az én három és fél évesemmel ;) Köszi a figyelmet, jövőre gyertek ki Ti is! 

Az van, hogy kezdem utálni, hogy szinte minden évben van már valami újabb évforduló, aminek kapcsán egymás után jönnek ki "kihagyhatatlan" szettek, sorozatok... Ez a kettő itt alant most épp egy Superfast 50. évfordulós sorozat két tagja, amely sorozatból először megjelent négy kisautó, mind nyitható ezzel-azzal. A Merci és a VW mellett egy Honda S2000 és egy Range Rover tartozik még ide, azoknak a motorházteteje és a csomagtartó ajtaja nyílik, emezeknek meg az ajtajai:

A másik kettőre nem volt szükségem, remélem, mire megjelenik a poszt, már sikeresen eladtam őket, mert a négyet egyszerre tudtam megvenni. Amennyire megörültem a Typ3 és a Pontiac GP nyitható ajtajainak, annyira nem vagyok elájulva a T1-es aktuális megoldásától, kicsit olyan bumfordi lett, de a törekvés továbbra is dicséretes, csak így tovább, lesz ez még jobb is, ahogy ugye volt is már jobb is. Mutatom közelebbről, de mivel maradt bontatlan, túl sok jóra ne számítsatok:

A jellegzetes Samba-tetőablakokból is áldozatul esett kettő a nyitható ajtók oltárán, de esetünkben inkább nem is a konkrét kisautó technikai megvalósításának, mint inkább a ténynek kell örülnünk, hogy a Matchbox újra képes - és akar is - nyitható valamikkel felszerelt kisautókat gyártani és forgalmazni. Az 1962-es Mercedes 220SE típust megformáló kisautó esetében szerintem szerencsésebb, sőt szinte tökéletes lett a végeredmény, különösen a szürke kerekek, amik ugye az eredeti, 1963-ban debütált RW modellt idézik:

Nagyon szép darab, a színválasztás is tökéletes, a beltérben az elnagyolt kormány-megoldást meg most hagyjuk, ennek a kialakításnak az oka sejthető, ne is bolygassuk... Az mondjuk érdekelne, lesz-e ezeknek "mainline" változata - Ti mit gondoltok?

Április 20-án a gyerekeket elvittem egy kicsit legelni a játszótérre, és hát ez bírt ott parkolni előtte:

Ráadásul egy bőrjakós nagyfater szállította vele a kicsi unokáját, őrült menők voltak, amikor elpályáztak...

Itt lőttem Zuglóban, és hát élőben is nagyot üt, nem csak prózában:

Sosem gondoltam, hogy egyszer egy Kiát carspottingolok, de hát úgy látszik, ez az idő is eljött.

A március 17-i Váci úti börzére menet sikerült ezt a szép Lanciát lekapnom:

Sportos, elegáns, kívánatos. Majd egyszer az én Volvóm is ilyen lesz ;)

Nagypénteken kaptam egy kis kimenőt, így a Csepel Művekben jártunk, csak az alábbi fotók kedvéért:

Megérte? Szerintem jól sikerültek, tök jó helyszínek vannak arrafelé. Másnap egy nagyobb túrát csaptam a gyerekek alvásidejében (és így az enyémet feláldozva egy nemesebb célért), elgurultam Fótra, onnan Csomádon, Őrbottyánon és Vácrátóton keresztül Vácra, utána komppal Tahitótfalu felé vettem az irányt, majd onnan Szentendrén át haza.

Egy nagyobb motorhoz - és gyakorlottabb motorosokhoz - képest nem egy nagy etwas, de ezzel a kis funbike-kal már szinte teljesítmény ;) Hétfő délután is mentem még egy kicsit, a Normafa és a Farkas-hegy voltak soron, kellemes volt:

Egyébként szerintem lassan érik egy lánccsere...

Emlékeztek, a Zombieland-ben milyen sütit keresett Woody Harrelson végig? Hát ezt:

Egy itthoni hipermarket előterében felállított pop-up store-ban vettem nagyon drágán együtt az Oreós reggelizőpehellyel, és hát egyik finomabb volt, mint a másik. Nemrég láttam az Arénában is, ahol szintén van egy ilyen üzlet, valami London Store a neve, elég jó cuccok vannak, csak bírja az ember pénztárcával. Az alábbi különleges üdítőket pedig a tavaly decemberi Arcadia-eseményen vettem, szerencsére teljesen emberi áron. Így bővülhetett a dobozgyűjteményem is:

Na minden jót!

A Hot Wheels 1980-ban készítette el a CAT D9-es típus kicsinyített mását, amely a Workhorses sorozatban jelent meg először. Nem ismerem annyira az ide vonatkozó történelmet, de nekem már az is új volt, amikor sikerült egy ilyen példányt szereznem Félix fiamnak, hogy létezik egyáltalán HW munkagép... Aztán 1992-ben átalakították (jobban mondva lebutították) a kis bulldózert, az eredeti változathoz képest már csak imitáció lett a lánctalp és a tolólapátot is fixálták, na, ilyen az enyém is, illetve pardon, a fiamé, mutatom is:

Nyilván kopott, nyilván turkálós szerzemény, nyilván nem került többe, mint 250 forint, de fontos darabja a gyerek kisautó-flottájának, napi szinten használja, dolgoztatja, ahogy kell. A magam részéről továbbra sem vagyok oda a Matchbox vagy Hot Wheels munkagépekért, de ő erősen ezen a vonalon van, és az igazat megvallva ez még tetszik is valamennyire...

Egy inverz Bumblebee Zuglóból:

Azért kéne.

Abból látszik, milyen öreg vagyok már, hogy egy nem is túl régi álomautó immár akár OT-rendszámmal is felbukkanhat, mint ahogy pár példával említettem is ezt a rádöbbenésemet még januárban. Na a most következő második generációs Honda CRX is ilyen (nem beszélve az elsőről), ennek a megjelenése ugyanis 1988-ra datálódik. Hot Wheels kisautóként meg 2019-re, és egy lelkiismeretes gyűjtőtárs jóvoltából a "szokásos" három példányt viszonylag hamar sikerült megszereznem - kettő marad bontatlan, egyet meg körüljárunk:

Nehéz belekötni, mármint egy sima mainline szintjén, a kicsi ugyanúgy tetszik, mint a nagy. Ami hát elég kicsi egyébként is. A Nightburnerz sorozat tagjaként jelent meg csodás piros színben, de fekete dekorokkal, hátul kifestett lámpákkal - és szerénytelenül lesötétített ablakokkal. Vagány. Mást nem is tud. Gondolom, lesz belőle még jó sok színvariáció, illetve feltűnik majd ötöspakkban is, mert afféle húzómodellnek gondolom, mint sok másik japán autót megmintázó kis társát - ez szinte kiapadhatatlan forrást jelent a HW tervezőinek, annyi minden faszaság van még a témában, amiből menő kisautót lehet csinálni...